Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-192

186 CXCU. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 17. 1867.) Ifjabb Szobi István és Dávid Péter, kis-szecsei lakosok Barsmegyében, az 1848—49. hadjárat alkalmával elveszett szekerökben s marháikban szenvedett 244 frt 40 krra becsült káruk megtérítéséért esedeznek. Mindezen kérvények akérvényi bizottsághoz tétetnek át. Manojlovics képviselő' ur interpelíatiót kivan tenni. Manojlovics Emil : Tisztelt ház! A napirenden lévő törvényjavaslat Vl-ik czikkének 7-ik kikezdése igy hangzik : „Mindkét államterület tengerpartjain ós mindkét fél kereskedelmi tengerészeiénél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni," Bátorkodom ennélfogva a tisztelt kereskedelmi miniszter úrtól felvilágosítást kérni az iránt, hogy egy fenálló, és ha igen, mely, vagy nj, ezentúl készítendő tengeri magánjogot méltóztatik-e érteni ? (Fölkiáltások : Ez a részletes vitatkozásra tartozik!) Gorove István közgazdasági miniszter: Méltóztassék ezt a részletes tárgyaláshoz áttenni, és akár ezen formában, a melyben most tetszett hozzám intézni, akár más formában, lesz szerencsém reá válaszolni. (Helyeslés.) ManOJloviCS Emil: Nem akartam a tárgyalás fonalát megszakitni; azért bátorkodtam e kérdést most intézni. Elnök : A tegnap megkezdett tárgyalások folytatása van napirenden. A szó Ghyczy Kálmán képviselő urat illegi. Ghyczy Kálmán : T. ház! Elismerem, hogy a tárgyalás alatt levő vámszövetségnek vannak nevezetes előnyei. Ezek közé sorozom azt, a mit t. kereskedelmi miniszter ur tegnap megemlített, hogy annak körébe az ipar és tágabb értelemben vett kereskedelmi törvényhozás nem vonatott be, és ha, megvallom, ettől annak idejében némileg tartottam, hogy ez nem történt, azért részemről a t. miniszter nrnak köszönetemet nyilvánítani, kötelességemnek tartom. Egyébiránt a tárgyalás alatt levő vámszövetség azon tárgyakra nézve, a melyekre vonatkozik, Magyarország önállóságát csak név szerint tartja fön, a gyakorlatban szerződésileg megszünteti. (Helyeslés a bal oldalon.) Mi ugyanis esen kereskedelmi és vámszövetségnek főjelleme és lényege? Az, hogy a közgazdaságnak abban emiitett főtényezőire nézve mindazon törvények és szabályrendeletek, melyek eddig léteztek, jövőre is teljes érvényben fentartassanak, s csak a magyar országgyűlésnek és a birodalmi tanácsnak megegyezésével változtathassanak meg. Ez nézetem szerint gyakorlatban annyit jelent, hogy azon törvények és szabály-rendeletek, melyek ezelőtt a bécsi kormány közvetlen közegei által foganatosíttattak, ezentúl a magyar kereskedelmi minisztérium által lesznek foganatositandók. Es miután ezen rendeletek azok által készíttettek, a kik iparunk és kereskedelmünk fejlődése iránt rokonszenvvel, figyelemmel nem viseltettek; és miután ezen rendeleteknek jövőben megváltoztatására is azoknak hozzájárulása lesz szükséges, a kiknek érdekei velünk e tekintetben nem mindig találkoznak: szabad legyen nekem legalább is kétkedni azon, hogy vajon a t. miniszternek módjában és tehetségében lesz-e mindig, nem mondom, mindenkor, sikeresen előmozditani kereskedelmünk és iparunk érdekeit, hanem csak sikeresen eltávolitni mindig azon hátrányokat, melyek a jelenleg létező rendszerből iparunkra és kereskedelm ünkre haramiának. Tudom, hogy a végrehajtás a törvény szigorát sokban enyhítheti, s e részben nem késem bevallani azon meggyőződésemet, hogy a létező rendszabályoknak végrehajtása e tekintetben a t. miniszter úr kezeiben jó kezekbe van letéve; de a legjobb akarat és a legkíméletesebb végrehajtás sem szüntetheti meg a rendszernek magának hátrányait, és azért tartok attól, hogy nem egyszer fog a miniszter úr azon állapotba jutni, hogy a legjobb akarat mellett is kényszerítve lesz oly rendeleteket kiadni vagy érvényben fentartani, a melyek iparunk- és kereskedésünknek nem lesznek előnyére . Hogy ez igy van, erre nézve hivatkozhatnám a törvényjavaslatnak csaknem mindegyik czikkére; de elég legyen hivatkoznom azokra, a melyek a vámokra, a vasutakra, a közvetett adókra, só- és dohányjövedékre vonatkoznak. Ezen ezikkek nem csupán elveket mondanak ki, mint azt tegnap t. barátom Trefort Ágoston monda, hanem positiv részletes kezelési és igazgatási szabályrendeleteket tartalmaznak. Ezen ezikkek nem csak azt rendelik, hogy, a mint egy közös vámterületben elkerülhetlen is, a szövetség tárgyai egyetértőleg intéztessenek el; hanem azt rendelik, hogy a szövetségnek tárgyai mind a két államterületen egyenlő elvek, egyenlő szabályrendeletek szerint intéztessenek el: igazabban azt rendelik, hogy a létező szabályrendeletek szerint intéztessenek el. (Helyeslés a bal oldalon.) Tudom én, hogy a szövetségnek természetében fekszik, hogy mindegyik szövetséges lemondjon önállásának bizonyos részéről és azt áldozatul hozza a szövetség érdekeinek ; és e tekintetben elismerem azt, hogy azon tárgyak fölött, a melyekre a vámszövetség vonatkozik, a két államterület között egyetértő intézkedések szükségesek; de nézetem szerint az nem foly a vámszövetség természetéből és eszméjéből, hogy az egyik szövet-