Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-192
CXCII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 17. 1867.) 187 séges által és talán saj át érdekében alkotott törvények és rendeletek a másik szövetséges által előleges vizsgálat nélkül átalában elfogadtassanak. (Helyeslés a bal oldalon.) A német vámszövetségben, a mely ezelőtt létezett, még a kül vámok szedésére és kezelésére nézve is meg vol t engedve az illető államok közt bizonyos különböző intézkedés; de én erre nem hivatkozom. Én elismerem, hogy egy közös vámterületben a külvámok szedése és kezelése iránt létező intézkedések egymástól fokban nem különbözhetnek; de az egyenlősége ezen rendszabályoknak nem egyenlíti ki a rendszer hiányait: és erre nézve engedje meg t. barátom Kautz Gyula úr megjegyeznem, hogy külkereskedésünk rendszere mind a mellett, hogy abban néhány év óta a szabad kereskedés felé történtek, mint ő maga is megjegyezte, előlépések, mind a mellett mégis külkereskedésünk rendszere távol van azon igények kielégítésétől, melyet e tekintetben Magyarországérdekei követelnek. Mit mondjak a vasutakról ? Ezekre nézve a törvényjavaslatnak 8-ik czikke, mely azt rendeli, hogy minden létező és létesítendő vasutak ugyanazon elvek és ugyanazon üzleti szabályok szerint kezeltessenek, nézetem szerint ellenkezik az 1867. évi 12. t. czikkel: mert ezen törvényczikknek 65-dik szakasza azt rendeli, hogy határoztassanak meg azon vasutvonalak, melyekre nézve a két félnek érdekében közös intézkedések szükségesek; nem mondja tehát ezen törvényczikk, hogy min Jen vasútvonalra nézve közös intézkedés szükséges, csak azon egynehányra nézve, melyek ki fognak jelöltetni; és még ezen vasutakra nézve is, amelyek iránt közös intézkedések szükségesek, nem azt mondja a törvény, hogy ezen intézkedés mindenben közös legyen, hanem azt rendeli, hogy határoztassék meg, hogy ezen közösség mennyire terjedjen. Egyébiránt pedig ez általam idézett 65-ik szakasz határozottan azt is kimoudja, hogy minden egyéb vasutvonalakra nézve az intézkedés kizárólag a magyar minisztériumot és országgyűlést illesse; a törvényjavaslat 8-dik ezikke szerint pedig alig lesz oly vasútvonal, a melyre nézve az intézkedés egyedül és kizárólag a magyar minisztériumot és törvényhozást illetné. Legfontosabb előttem a 11-dik czikk, a mely a só- és dohányjövedékről és némely közvetett adókról szól. (Halljuk!) Ezen közvetett adók az államjövedelmeknek bő, és müveit államokban dúsan jövedelmező forrásai; ezen közvetett adók képezik egyik alapját minden ország adórendszerének, és a termeléssel, az iparnak, kereskedésnek, földmivelésnek fejlődésével szoros kapcsolatban állanak; és egy ország sem mondathatik adórendszerére nézve önállónak, ha az adók ezen nemei fölött önállóan nem rendelkezhetik. A német vámszövetségben, melyet már előbb emiitettem, az illető államok az adók ezen nemei fölött is, állami intézkedésüknek teljes szabadságát, következőleg adórendszeröknek önállását, fen tudták magoknak tartani az által, miszerint elrendelték, hogy az egymással szomszédos államok, ezen adónemek mennyiségére és kezelésére nézve, igyekezzenek egymással egyességre lépni, ha pedig ezen egyesség nem sikerülne, azon esetben az ily adóval megrovott czikkeknek az egyik állam területéből a másikba leendő átvitelénél azon adó, rnelylyel ezen czikkek azon másik államban vannak megróva, fizettessék meg azon állam számára, a melynek területébe azok bevitetnek. Ezen intézkedés egyátalában nem közbenső vámvonal; egynéhány igen kevés czikkre terjed ki, és csupán csak az adó kiegyenlítésére szorítkozik ; semmi más tekintetben nem gátolja a kereskedés szabad mozgalmát, a mint ezt a tapasztalás is bebizonyította: mert ily intézkedésnek fönállása mellett a német vámszövetséghez tartozó államok példátlanul rövid idő alatt iparra és kereskedésre nézve a tökélynek magas fokára emelkedtek. Az ily intézkedés nem csorbítja meg az állam jövedelmeit : mert ha kiveszem a dohányt, melyre nézve külön intézkedések szükségeltetnek, egyébiránt oly czikkekre szorítkozik, melyek nagyobb mennyiségben alattomosan nem szállíthatók, s melyeknek rendes szállitására nézve, ugy mint az a német vámszövetségben is történt, bizonyos utvonalak jelöltethetnek ki. Különben is ezen czikkek adóval lesznek mindig terhelve itt is, amott is: s igy a csempészetnek csak az adókülönbözetben lehetne némi nyeresége; de ez sokkal esekélyebb, mint hogy főleg kisebb mennyiségekben ellensúlyozhatná a csempészetnek veszélyeit. Ezt csak azért említem meg, mert annak idejében, midőn a közösügyi törvény tárgyaltatott, ily intézkedést óhajtottunk volna mi Magyarország és ő felsége többi országai közt létesíttetni; miután azonban ez nem sikerült, most az úgynevezett állammonopoliumok és közvetett adók iránti intézkedés felette nehéz, mert nem tagadható, hogy a közös vámterületben ezekre nézve az egyenlő intézkedést elkerülni igen nehéz. Más oldalról mind az által az egyenlőség sokszor csakis névleges, mert a helyi körülmények miatt igen sokszor megtörténik, hogy ugyanazon intézkedés, mely az egyik félre nézve hasznos, a másikra nézve fölötte ártalmas. Mind azon fontos érdekek, a melyeket itt említettem, mind azok, melyek az előttünk fekvő vámszövetségben érintetnek, megkívánják, hogy midőn azoknak jövendő rendezésére nézve határo24*
