Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-191

CXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 1867.) 171 tűzetése a ház által állapítandó meg, ha ez ugy j van, akkor e tárgy szintén, ha indítványnak tekintetik, külön napirendre kitűzendő. (Nagy zaj.) Dániel Pál: T. ház! Az előttem szóló képviselő ur előadására kívánok válaszolni. Nem inditványról van itt szó, hanem egy más, az osztályok által megvitatott s a központi bizottság által előterjesztett törvényjavaslatról. E tekintetben a házszabályok 40-dik §-a azt mondja, hogy „ilyen bizottsági jelentéseket a ház felolvasás után azonnal is tárgyalhat, vagy pedig azoknak tárgyalását napirendre tűzi ki." Már a november 25-dikei ülésben ezen jelentések felolvastatván, akkor azon határozat hozatott, hogy mind ezen jelentések ki- | nyomassanak, a képviselők között szétosztassanak, j azoknak tárgyalása pedig a f. é. dec. 2-ik napján ! tartandó ülésre napirendre tüzetett ki. E tárgy tehát már napi rendre van kitűzve. A két első törvényjavaslat, melyre ezen határozat szintén szól, be lévén fejezve, nem látom okát, hogy miért ne lehetne most a harmadikat tárgyalni. (Helyeslés.) \ Elnök: A kik e kérdést még ma kívánják j tárgyalni, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ] ház folytatni kívánja a tárgyalást. j A jegyző ur fel fogja olvasni a vám- és keres- j kedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatot. Mihályi Péter jegyző {fölolvassa a törvény- \ javaslatot J

). | Pulszky Ferencz előadó (fölolvassa a köz- j ponti bizottság jelentését 2

). i Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényja- ! vaslatra nézve a minisztérium részéi öl beadott mődo- j sitásokat 3

). * (Az elnöki széket Gajzágó Salamon fogla íja el.) j Simonyi LajOS b. : Én azt tartom , hogy | mivel a minisztérium ezen módosításai több rész- j létbe bocsátkoznak, azokat tehát egyszeri fölolva- I sásra lölfogni nem lehet, óhajtandó volna, hogy kinyomassanak. BŐniS Sámuel: T. ház! Nem csak pártolom Simonyi Lajos képviselőtársam kívánságát, hanem azt is hiszem, hogy ha az eló'terjeszíett törvényja- ! vaslatra nézve a minisztérium bármi módosítást j szükségesnek lát, szükséges, hogy azon törvényjavaslat azon módositványokhoz képest újra szerkesztessék és osztassák ki. Csak igy történhetik a házszabályokkal összeféró'Ieg a szavazás. Ma is tapasztaltunk nehézséget, mely az által jött létre, hogy a központi bizottságnak a minisztérium által elfogadott észrevétele fogalmazva nem volt. En te hát azt óhajtom, hogy ne csak ezen módosítások nyomassanak ki, hanem a minisztérium által elfoga!

) Lásd az Irományok 140-dik számát. '-) Lásd az Irományok 160-dik számát 3

) Lásd az Irományok 17 6-dik számát dott törvényjavaslat is ahhoz képest módositva nyújtassák be a házhoz. Gorove István közgazdasági miniszter: T. ház! Az ellen, hogy t. képviselőtársunknak kivánata elfogadtassák, a minisztériumnak semmi ellenvetése nincs. A törvényjavaslat szövegének kiigazítása, ugy, a mint azon szövegnek e módosítások folytán alakulni kell, már végre is van hajtva, s nincs is ellenvetése a minisztériumnak arra nézve, hogy a kiigazitott szöveg kinyomassák. De igenis megjegyzése volna arra nézve, ha e szöveg kinyomatásáig a tárgyalások elhalasztatnának. E szöveg rögtön kinyomathatik s a t. ház tagjai közt szétosztathatik, még mielőtt a törvényjavaslat egyes szakaszai felett a tanácskozás megkezdetnék. Mindenesetre a t. ház tagjainak kezei közt lesz ugy a minisztérium által jelenleg előterjesztett, mint a központi bizottság előadója által fölolvasott módositások folytán kiigazitott nyomatott szöveg, mielőtt az egyes szakaszok szavazás alá bocsáttatnának. (Helyeslés.) Elnök: A miniszter ur által tett módositások ki fognak nyomatni s a t. ház tagjai közt ki fognak osztatni. Most az átalános vita kezdődik. Gorove István közgazdasági miniszter: Ha tehát ebben meg méltóztatnak nyugodni s átmegyünk az átalános vitára: méltóztassanak megengedni, hogy röviden azon nézeteket előterjeszthessem, melyek a kormányt e vám- és kereskedelmi szövetség megkötésénél vezérelték. '(Halljuk! Halljuk !) Nem is kellene tán említenem, hogy az, a mit a kormány mindenekelőtt szem előtt tartott, az az ország jogainak, az ország törvényes őnállásának fentartása volt. Ez tisztán kötelessége a kormánynak, s ugy fogja fel a helyzetet egyátalában, hogy egyes intézkedései megítélhetők lehessenek bármely szempontból, de a törvényesség ösvényéről nem léphet le soha, nem az anyagi kérdésekben ép oly kevéssé, mint bármely politikai kérdésben (Helyeslés), és ugy van meggyőződve, hogy nem lehet anyagi jóllétnek azon foka, melyet a nemzet politikai jogainak vagy őnállásának csorbáján akar megvásárolni. (Tetszés.) E nézetről tehát nem is kell szólanom. A másik nézet, mely a kormányt ezen szövetség megkötésénél vezérlé, az volt, hogy az ország anyagi jólléte a maga összességében biztosittassék.E tekintetben a vezérfonalat a kormánynak a multak emlékei és a tudomány adták kezébe. Voltakidők,és pedig igen hosszú idők, midőn, daczára minden jogi függetlenségünknek, daczára minden törvényeinknek, az ország anyagi tekintetben el volt nyomva, s az országgyűlések erélyes felszólalásai, egyik a másik után, azt lehetne majdnem mondani, nyom 22*