Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-191

CXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 1867.) 161 egységes járadékadóssággá változtassanak át s a pénzügyeknek tökevisszafizetések általi terheltetése lehetőleg kevesbittessék. Ami azon adósságezimek tőkevisszafizetéseit illeti, melyek természetöknél fogva ily egységes járadékadóssággá átváltozta­tásra nem alkalmasak, ezekre nézve törvényesen megállapítandó, hogy a visszafizetésökre megkí­vántató összegek jövőbeli egységes járadékadós­sági kötvények kibocsátása által szereztessenek évenkint be, s hogy az ezen beszerzésből származó tehertöbbletet ő felsége többi országai és király­ságai vállalják el, s hozzá a magyar korona orszá­gai által évenkint egy millió százötvenezer forint­nyi állandó összeg fizettessék, és ebből 150,000 frt ezüstben, ellenben minden, e törlesztések folytán eleső kamatoknak, valamint a statusadóssági ka­matszelvények és sorsjátéknyeremények után fize­tendő adóknak is ő felsége többi országai és királyságai javára kell esniök. „A fenebbi, ezüstben járó 150,000 forint által azonban az osztrák átalános földhitelintézet­tel kötött s mintegy feléig magyar kincstári ura­dalmakra bekebíezett államjószág-kölcsön határoz­tatik törlesztetni, melynek kamatai az első §-ban megállapított állandó évjárulékban benfoglaltatnak. „A magyar kincstári uradalmaknak ezen be­kebíezett kölcsön alóli teljes felszabadítása után tehát ama 150,000 forintnyi, ezüstben járó fizetés megszűnik, s a tervszerű törlesztés vagy az egész kölcsönnek korábbi visszafizetése szerint az évi kamatjárulék is az államjószág-kölcsön kamatainak Magyarországra eső részéhez képest kevesbítendő. „A magyarországi állampénztárakban elhe­lyezett biztosítékokat és letéteményeket annakide­jén a magyar pénzügyi igazgatás fogja, visszafizetni. Az ezekért járó kamatok azonban a 29,188,000 forintnyi állandó évjárulékban benfoglaltatnak, B a mennyiben a fizetés Magyarországban történik, ezen összegbe beszámítandó." Elnök: Most. ugy hiszem, a tisztelt ház mél­tóztatni fog a felolvasott szerkezetre szavazni. A kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A 2-ik szakaszt, a mint most felolvasta­tott a ház elfogadta. A régi 5-ik szakasz kimarad­ván, következik a 6-ik szakasz. Csengery Imre jegyző (olvassa a 6-ik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó: Itt fölösleges­nek tartotta a központi bizottság a módosítást, mert minden esetre áll azon dolog, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok is maradhatnak deficitben. Hanem én, nem ugy, mint a központi bizottság előadója, de a magam képviselői minő­ségében, vagyok bátor azt a módositást ajánlani, hogy a „de" szó maradjon ki, mert ennek csak addig volt értelme, mig az 5-ik §, állott. KÉPY. H. ÜAPLrÓ. 186 9 /j. vi. Elnök: A kik a 6-ik szakaszt a központi bi­zottság előadója módosításával elfogadják, méltóz­tassanak fölállni. (Megtörténik.) A t. ház elfogadja. Csengery Imre jegyző {olvassa a 7-ik §-t. Felkiáltások: Marad, marad!) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk!) Ennélfogva a 7-ik §. azon módosítással, melyet Dessewffy képviselő ur előterjesztett, elfo­gadtatik. Csengery Imre jegyző (olvassa a 8-ik §-t.) Kerkapoly Károly előadó: E szakaszra vonatkozólag a központi bizottságnak két módo­sitványa van. Nevezetesen e helyett: „az állam­jegyekből álló függő adósságra nézve mind két fél közös jótállása fentartatik," a kérdés jogi állására való tekintetből ez lenne Írandó: „az államjegyek­ből álló függő adósság mindkét fél közös jótállása alá helyeztetik." Továbbá ugyanazon §. 4-ik sorában e szó helyett: „megállapítására," ez té­tetnék : „megalapítására-" Simonyi LajOS b.: Ezen szakasz következ­tében Magyarország részéről az eddig kibocsátott papírpénz irányában s annak következtében a függő adósságokért közös jótállás vállaltatik eh De azon szakaszban a kibocsátott papírpénznek mennyisége meghatározva nincs; nem látom tehát se czélszerünek, se illőnek, hogy jótállást vállaljunk el oly valamiért, a minek mennyiségét nem is is­merjük. Ha pedig fel találnák hozni azt, hogy ismerjük azon kibocsátott papirpénz mennyiségét, akkor okvetlenül szükségesnek találnám azt is, hogy azon mennyiséget meghatározzuk és tegyük ki azon szakaszban. Ezt szükségesnek tartom: mert jól emlékszem, hogy épen egy önkéntes kölcsön alkalmával, melyet erőszakkal Írattak alá s még nagyobb erőszakkal hajtottak be, csak 500 millió volt meghatározva; későbbben pedig",,kitűnt, hogy 100 meg néhány millióval többre ment. A t. ház­nak e hó 12-én tartott ülésében Jókai képviselő­társamnak azon aggodalmára, hogy könnyen bekövetkezhetnék azon időszak, melyben Magyar­országot ismét papírpénzzel árasztják el, a t. pénz­ügyminiszter azt válaszolá, hogy épen ezen 8. §. világosan megszabja, hogy minden kekövetkez­hető szaporítás csak az illető minisztérium és or­szág beleegyezésével történhetik: kérdem, mikép fogjuk meghatározhatni, hogy valami szaporittatik, a minek összegét nem is imerjük ? Továbbá épen ez alkalommal igen t. pénzügyminiszter azt monda, hogy épen ezen szakasz által a bekövetkezhető oalalamitások és vak események elől bezáratik az ajtó. Azt hiszem, ezt legczélsaerübben az által fog­juk elérni, ha meghatározzuk azon összeget, vagy legalább annak maximumát, a melyért a jótállást ezen szakaszban elvállaljuk: mert ha Horvátor­szág számára fehér lapot hagytunk fen, ezen papi­21

Next

/
Thumbnails
Contents