Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-191

160 CXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 1867.) mint az, melyet bátor voltam ujolag javaslatba hozni. {Helyeslés a középen.) Elnök: Ennélfogva elfogadja-e a tisztelt ház a központi választmány részéről tett módosításokat azon módosítással együtt, melyet Dessewffy Ottó képviselő tett ? Lónyay Menyhért pénzügy ér: Mielőtt a kérdést föltenni méltóztatik, bátor vagyok fölemlíteni, hogy az összegre nézve eltérek a központi bizottság javaslatától, a mennyiben a kormány 29 millió 188 ezer frtot és 11 millió 776 ezer ftot érczpénzben kivan a szerkezetbe fölvenni. Ha tehát a központi bizottság javaslatát méltóztatik szavazás alá bocsátani, magam is kénytelen volnék ellene szavazni. A minisztérium minden tekintetben elfogadja a központi bizottság szerkezetét, kivéve az összegre nézve. Elnök: A kérdés tehát az, vajon elfogadja-e a t. ház a szakaszban azon változtatást is, melyet pénzügyminiszter úr kivan ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. Tisza Kálmán: Ugy hiszem, legelőször a felett kellene szavazni, hogy az általam benyújtott módosítás elvettetik vagy elfogadtatik-e ? Ha ez egyszer el van vetve, akkor azt kell feltenni, hogy a szerkezetre beadott két módositvány elfogadtatik-e vagy nem. Elnök: Méltóztassanak tehát arra szavazni, Tisza Kálmán módositványa elfogadtatik-e vagy nem. (Zaj.) BÓniS Sámuel: T. ház ! Ha rendes utón járt volna el a ház, és a központi bizottságnak a minisztérium által is elfogadott módositványa szerint lenne újból szerkesztve a törvényjavaslat, akkor igen sok akadályokba nem ütköznénk, melyekbe most bele fogunk ütközni. A ház szabályai azt mondják, hogy a szavazásnak először mindenkor arra kell történni, marad-e a szerkezet vagy nem? Jelenleg abban a helyzetben vagyunk, hogy szerkezet voltakép nincs is: mert a minisztérium által elfogadott észrevételeket nem szerkesztette újból a központi bizottság. Most már szerintem ugy kellene feltenni a kérdést, a mint Tisza Kálmán előadta, csak azért, hogy nehézségeket elkerüljünk, habár nem is egyezik meg a házszabályokkal. {Helyeslés) Deák Ferencz: Igaz, hogy a ház szabályai szerint a szerkezetet kell mindig szavazás alá bo^ csátani. Igen, de ugy találjuk, hogy ugy, mint a szerkezet áll, minden módosítás nélkül, alig van valaki, ki azt el akarja fogadni; a szerkezet pedig ugy, mint azt egyik vagy másik óhajtja, nincs még megcsinálva. Jól mondja tehát Bónis Sámuel t. barátom, hogy előáll azon kérdés, melyet t. barátom Tisza Kálmán kivánt. És annyival inkább helyes, hogy az döntessék el először szavazás által, mert Tisza Kálmán indítványa nem egy szakaszra vonatkozik, hanem több pont oekonomiáját változtatja meg, tehát bizonyos átalánosságban áll, vagyis kiterjed többre is, mint az első szakaszra. Azért tűzessék ki legelőször is szavazás alá ez; azután szavazhatnánk a következő többi módositás fölött. Bernáth Zsigmond: Ez ismét a kerékvágásba hozna bennünket, ha elfogadjuk. Enrészemről azt tartom, hogy a házszabályok szerint, valamint a czikkeket, ugy a módositásokat is kötelesek vagyunk tárgyalni. Ezt kívánja a házszabályok rendje. Azért elfogadom azt, mit előttem szóló Deák Ferencz képviselőtársam ajánlott. (Szavazzunk!) Elnök: Méltóztassanak felkelni azok, kik Tisza Kálmán módositvány át pártolják. (Megtörténik.) Tisza Kálmán inditványa nem fogadtatik el. Kerkapoly Károly előadó: Miután Tisza Kálmán úr inditványa folytán a régi 3-ik és 4-ik szakasz együtt olvastatott fel és tárgyaltatott, következik , hogy az elfogadott §-t nem csak a jelenlegi 3-ik szakasz fogja képezni, hanem azon szakasz is, melybe Tisza Kálmán a 4-ikből egy részt átvétetni kivánt volna, s mely magában foglalja az összeget, mely a pénzügyminiszter úr által megváltoztatandó volna; tehát mint következik: „1868. évi január 1-sőtó'l kezdve amagyar korona országai az eddigi államadósság kamatainak fedezéséhez 29,188,000 frtnyi állandó, további változás alá nem eső évi járulékot fizetnek, ebből 11,77 6.000 frtot érczpénzben." Elnök: A kik az első szakaszt elfogadják, méltóztassanak felkelni. (A többség feláll) A most felolvasott szerkezetet tehát a ház elfogadja. Olgyay LajOS: Bátor vagyok a t. pénzügyminiszter urat az iránt megkérdezni, vajon az alapítványi sommá, a mint hajdan a kamarai nyugdijalapot tette, belevétetik-e ezen 4-ik szakasz utolsó czikkébe, vagy pedig a 11-ik szakaszba tartozik, t. i. még a további egyességnek tárgya lesz-e? Minthogy az, a mennyire én tudom, nem bir a letéteményezés, hanem alapítvány természetével, óhajtom, hogy kifejeztessék a 11-ik szakaszban, hogy az is az egyezés tárgya lesz. Lónyay Menyhért pénzügy ér: Bátor vagy ok t. képviselő urnák válaszolni, hogy mivel a cautió és nyugdijalap között nagy különbség van, s itt csak biztosításokról és letétekről van szó, nem fogja senki sem ugy magyarázhatni, mint a képviselő úr. (Helyeslés) Kerkapoly Károly előadó: A 2-ik szakasz tehát így állana. (Olvassa:) „Egyszersmind egyezésileg megállapíttatik, hogy 1868. május l-ig törvényjavaslat terjesztessék elő alkotmányos tárgyalás végett, mely által a jelenleg létező különféle adóssági czimek lehetőleg kimerítő módon