Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-191
CXCL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 1867.) 159 ujabb felszólalások által is alkalmatlankodni, bátor vagyok figyelmeztetni, hogy ugyanezen kifejezés nemcsak a 4-ik, hanem a 6, 8, és 10-ik szakaszokban is előfordulván, ott is az általam ajánlott módon lenne megváltoztatandó. Deák FerenCZ ? T. képviselőház! Azon pontra nézve akarok csak nyilatkozni, mely a híjtántuli, vagy is inkább „birodalmi tanácsban képviselt országok" kifejezés helyett azt kívánja tétetni: „ő felsége többi országai, királyságai, tartományai." Én ugyan azt hiszem, hogy Magyarország igénye Dalmátiához oly alkotmányosan alapos, hogy egyes kifejezések annak sokát nem derogálhatnak; de épen azért a consequentia azt kívánja, hogy a hol lehet, elkerültessék ezen kifejezés: „a birodalmi tanácsban képviselt országok:" mert a hol megmaradt, ugy látszik, tévedésből maradt meg. Igazítsuk ezt is meg; tegyük ugy, mint indítványozó ur kivánja: mert a factum csakugyan az. Azon kifejezés, melyet o ajánlott, legkevésbbé sem derogálhat a lajtántuli népeknek; ezen kifejezés pedig, mely most van a szövegben, serupulusokat kelthetne minálunk. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Kerkapoly Károly előadó: Bátor vagyok erre nézve felemlíteni, hogy nem tévedésből szorította a központi bizottság módositványát csupán azon pontra. Ezt azért tette, mert ezen kifejezést azon közjogi elvnek hátrányára szolgálhatónak ezen contextusban nem hiszi. Mert mi van itt mondva? Az, hogy a teher többletét a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok vállalják el. Tehát miről van szó? Arról, hogy azon országok, melyek a birodalmi tanácsban képviselve vannak, elvállalnak bizonyos tehertöbbletet. De •ez Dalmátiának oda tartozásánál fogva nem lesz azért általok könnyebben viselhető, mert az ugy is 'mindig minusban van. (Elfogadjuk Dessewffy módositványát !) • Elnök: Méltóztatnak elfogadni Dessewffy •képviselő ur indítványát ? (Elfogadjuk!) Keglevich Béla gr.: Engedelmet kérek, de nem szavazhat a ház ezen kérdés felett, mig a felett nem határozott: elfogadja a szerkezetet, vagy nem? Elnök: Épen most akartam ezen kérdést tenni; de erre vonatkozólag még Somossy képviselő ur kivan szólni. SomOSSy IgnáCZ: A t. pénzügyminiszter úrtól szabad legyen fölvilágositást kérnem az iránt, hogy a törvényjavaslat ban, mely előterjesztetett, 62,370,387 forintnyi összeg van kitéve, ezüstben teljesítendő fizetéssel; ebből a magyar korona országaira az 1868-ik évre a számitás szerint 15 millió 492 ezer 586 forint, ezen tul pedig évenkinti 1.200,000 forint volt tervezve ugyanazon számitás alapján. Ugyanazon törvényjavaslat 3- ik §-ban ez foglaltatik : „ha azonban az előbbi §-b an fentartott bizottsági átvizsgálás által, az államadósságnak 1867 végén való állására nézve, lényeges tévedés mutatkoznék, akkor az itt megállapított állandó hozzájárulási összeg is e különbözetnek megfelelöíeg lesz helyreigazítandó." A napokban velünk nyomtatásban közlött felvilágosítás nyomán az ezüstben teljesítendő fizetések, melyek a törvényjavaslatban 62,370,387 forintra voltak kijelölve, helyesebben 54,542,542 forintban vannak felvéve; az uj törvényjavaslat szerint az előbbi 12,000,000 helyett tervezve van 11,287,000 frt, a magyar korona országai által fizetendő. E szerint Magyarország javára esik ezen 7,827,845 frt differentiából 244 ezer leszállitás, az örökös tartományok javára majd 7 millió 600,000. Mivel az 1808-diki esztendőre a magyar korona országai által fizetendő 15,492,586 csak egy évre kötelezett fizetés lett volna, ezen egy évi csökkentés ki nem egyenlíti szerintem azon különbséget, mely a most felmutatott ujabb kimutatás nyomán előáll, pedig ezen nyeremény a törvényjavaslat szerint a különbözetnek megfelelöíeg lenne repartiálandó. Lónyay Menyhért pénzügyén T. ház! A t. képviselő ur e kérdése igen könnyen megoldható. Hivatkozni méltóztatott az első szakaszra, mely már most kimaradt, s ugy látom, az ott megállapitott arányszámból méltóztatik következtetni azt, hogy talán azon kiszámítás, a mely szerint most 11,776,000 lenne ezüstben elvállalandó, talán meg nem egyezik a fentebbi arányszámmal. Ez volt, ugy hiszem, a kérdés. Erre nézve a felvilágosítás igen egyszerű: mert ezen eredeti első szakaszban az összes államadóssági terhek, ennélfogva mind az is, mi a jövő évi törlesztésre volt szánva, benfoglaltatott; de mivel a jövő évi első januártól kezdve a törlesztéshez nem fogunk többel járulni, mint egy millióval: igen természetes, hogy az arányszámnak is változnia kellett, annál inkább, mert a bizottság, mely kiszámította azon ezüstben fizetendő összeget, nem vehette alapul azon átmeneti évet, mely 1868-ra ki volt kötve, az csak is az összes kamatokat, tehát a törlesztési részletek kihagyásával számította, mi nevezetes különbséget eredményez, nem csak az összegre, de magára a számítási alapra nézve is. Egyébiránt hivatkozom arra, hogy azon adatok, melyek a leszámoló küldöttség munkálatában is foglaltatnak, mely munkálat a tisztelt ház tagjai közt szétosztatott, legtisztább felvilágosítást nyújtanak magára a számítási alapra nézve, mely szerint a 12 millió állandó évjáradék nevezetes összeggel lejebbszállott. Ha méltóztatnak az egyes részletes számításokat megvizsgálni és az arányszámot felállítani, ugy hiszem, nem jönne ki más összeg s
