Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-191

CXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 1867.) 157 dalomra, annál kevésbbé, mivel minden évjáradék az eredeti 9. §. szerint azonnal megszűnik, mihelyt annyi állampapír szolgáltatik vissza vásárlás vagy beváltás utján, mennyinek évi járadéka, azaz valósággal kifizetett kamatja, megfelel a törlesztendő évjáradéknak. Minthogy ily legkevésbbé sem indokolt változtatás uj egyezmény kötését feltételezi, mi bizonyos időhaladékot kivan: minthogy továbbá a dolog természeténél fo^va nekünk semmi előnyt nem nyújt, mert ez is épen olyan állandó és változatlan összeg, mint a másik: mindezen okoknál fogva bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék a szerkezetet megtartani. (Helyeslés a középen) Jókai Mór: T. ház! Igen sajnálom, hogy az igen t. pénzügyminiszter urat mind olyan dolgokkal vagyok kénytelen háborgatni, a miket nem tudok; de azt hiszem, hogy ő tudja, s ennélfogva engem meg fog rá tanítani. Először is nem tudom, hogy az évi járulékul ajánlott 12 millió frt érezpénzt mennyiben fogják fedezni a pénzügyminiszter ur rendelkezése alatt levő érczpénzbevételei Magyarországnak, és ha ezt nem fedeznék, vajon az agiotage-hoz fog-e folyamodni, és fog-e mint vásárló a pénzpiaczon megjelenni ezüst bevásárlására, a mely esetben az agio jelen állása mellett nem 29, hanem 32 millióba fog kerülni az általunk fizetendő részlet. Másodszor, nem vagyok a felől tisztában a szöveg nyomán, hogy vajon a letétémenyek után járó kamatokban benfoglaltatnak-e a letétenlények után járó couponok. Bátor vagyok megjegyezni, hogy különösen a kamatoknál, a melyek Magyarországon történtek, ezen eset fordult elő. A „Reichsgesetz-Blatf'-ban jelent meg egy törvény, melyben nem tudom miféle kedvezmény vagy véletlen folytán elő voltak számlálva ő felsége többi országai, Magyarország birodalma azonban ki volt belőle hagyva. A cautiok, melyek letétettek a többi tartományokra nézve, 4°/

0-et kamatoznak; Magyarországban nem levén letéve semmi, az itt letett cautiókért az akkori finánczrendszer szerint azt felelik, nem jár semmi kamat, és nem is fizettek semmi kamatot. Ennélfogva mindenki iparkodott a cautiót készpénzből minél hamarább átváltoztatni'állampapírokra, ugy, hogy azt mindenütt állampapírok képviselik. Ennélfogva igen természetesnek találom, hogy ily állampapíroktól járó kamatok ugy vétessenek, mint a melyeknek szelvényei Magyarország évi járulékaiba betudandók. Lónyay Menyhért pénzügy ér: Azt hiszem, a t. képviselő ur által tett kérdések szorosan a tárgyhoz nem tartoznak. Mikép fogja fedezni a magyar pénzügyminisztérium ezen kamatokat, arrra nézve bizonyosan az államköltségvetésben fog előterjesztést tenni, mely alkalommal elő fogja adni a körülményeket, melyek a fedezetre vonatkoznak. Jelenben csak átalában vagyok bátor megjegyezni, hogy mivel a vámjövedelmek ezüst értékben fizettetnek, és a mennyiben a közös költségek kiadásai közt csupán csak a külföldi diplomatiai költségek fedezendők ezüstben, bizonyára fog nevezetes összeg ezüstben maradni, a mely ezután is ugy fog kezeltetni, hogy az egyenesen az ezüstben fizetendő kamatokra fog fordíttathatni. A mennyiben ezekben Magyarországnak hozzájárulási aránya meg van határozva, t. i. minden befolyt vámjövedelmekből Magyarországra 30%, ő felsége többi országaira 70% esik, a magyar állam szintén ez arányban fog részesülni azon előnyben is, hogy a vámjövedelemből bejövő ezüst készlet a magyar kincstár számára fog számításba vétetni. Habár az agiokülönbség a közös költségek javára Íratnék is, a valóságos ezüst érték a törvényben meghatározott arány szerint mégis megkönynyitendi a magyar kincstár beszerzési összegét. Egyébiránt vannak a magyar kincstárnak ezüstben és aranyban több jövedelmei is, melyeket a pénzügyminiszter az állam-költségvetésben elő fog sorolni, mint ezen czélokra felhasználhatókat. A fönmaradó különbözetnek beszerzési módját is akkor fogja a minisztérium előadni, midőn a költségvetést terjesztendi elő. Szolgáljon ez megnyugtató felvilágosításul. (Helyeslés a középen.) A mi a cautiókat illeti: bármit méltóztatott erről a Reichsgesetz-Blattban olvasni (én megvallom, nem olvastam azon tételt), csak azt mondhatom, hogy az én tudomásom szerint a cautiókat a magyar államban épen ugy kezelik, mint a másik fél cautióit. Erre nézve egyébiránt jelenthetem, hogy azon teher, melyet Magyarország átvesz, nem oly nagy. és a költségvetésben nyoma lesz annak, mikép vétetik számításba. A magyar pénzügyminiszter azt kívánta a magyar állam részére biztosítani, hogy a cautiónális összegek utáni teher ne terhelje a magyar kincstárt; ennélfogva kötötte ki az egyezményben, hogy a cumulative kezelt biztositások és letétek kamatai az évi járadékba beszámíttassanak. Ennélfogva ugy hiszem, nincs oka a t. képviselő urnák e tekintetben aggódni. (Tetszés a középen.) BÓnis Sámuel: Én Tisza Kálmánnak módoff sitványát pártolom. O a többire nézve előadta nézeteimet; de különösen figyelmeztetem a házat e törvényjavaslatnak a depositumról szóló czikkére. Ha ezen törvényjavaslat ugy fog megállíttatni, a mint hogy áll. Magyarország, meglehet, igen sok kárait, melyek iránt követelést, és pedig méltó követelést tehetne, többé nem fogja visszakövetelhetni. Csak kettőt említek meg. Fölemlítem először az árvaügyet. Tudjuk, hogy az árvaügyek Magyarországon tömegesen kezeltetnek, és depó-