Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-167
84 CLXVII. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 31. 1867.) dése által lerombolta; a kormánynak azon eljárását melynél fogva a megyei bizottmánynak az idézett. 1848. 16. törvényczikkben körülirt hatáskörét, habár csak rövid időre is. hatályon kivtil helyezte, és pedig előleges kihallgatás, vizsgálat és ítélet nélkül; végre a kormánynak azon eljárását, mely épen a jelenlegi átalakulás idejében, a törvényhatóságok organisatiójának küszöbén egy veszélyes és törvényellenes praecedenst foglal magában : nem helyeselhetem, s azért Tisza Kálmán indítványát pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Vay Béla b.: A belügyminiszter úr tegnapi felelete szerintem tökéletesen igazolta az eljárást Heves megye irányában, és én ezen válaszszal az Alinásy képviselőtársam interpellatiojára meg vagyok elégedve: kénytelen vagyok azonban ez alkalommal kijelenteni, hogy igenis nem vagyok megelégedve azzal, hogy most, midőn idő szerinti hivatásunk a parlamentáris felelős, kormányzatot a megyei szerkezettel öszhangzásba hozni, a némely megyékben történtek oda látszanak mutatni s azon nézetet látszanak igazolni, hogy felelős kormány és megyei szerkezet egymással össze nem férhetnek. Az alkotmányosságot, uraim, valamely országban ma legjobban jelzi annak minden nemzet nézete szerinti legbiztosabb garantiája: a parlainentális felelős kormány. Annak hive vagyok én is, és szeretném azt hazánkban megszilárdulva látni ; de hogy azért lemondjunk azon régibb garantiájáról alkotmányunknak, a mely megyei antonor miánkban áll; hogy azért, mert a parlamentális felelős kormányzatban egy ujabb garantiáját birjuk alkotmányunknak, eldobjuk magunktól azon paizst, mely századok óta fölfogta alkotmányunkat s önállásunkat sújtani akaró minden csapást; hogy azért lemondjunk arról, mi a nemzet történeti életébe beszőve annak valódi második természetévé vált, arról a régibb és biztos garantiájáról alkotmányunknak a municipiumokról: ezt, lígy hiszem, e házban talán senki sem kívánná. Ily körülmények között kérdem, mi a kötelességünk ? Nem-e az, hogy hivatva levén hazánk alkotmányának megszilárdítására, elfogadjuk és fölhasználjuk mind azt, mi e tekintetben erre kínálkozik: midőn ugyanis egy garantia helyett kettő kinálkozik, ne válaszszunk a kettő között, hanem két kézzel ragadjuk meg mind a kettőt? Nem-éaz, hogy midőn látjuk, hogy alkotmányunknak ezen két biztositéka talán némi ellentétben áll egymással, igyekezzünk azokat kölcsönös engedmények által öszhangzásba hozni, hogy igy mindkettőnek csak azon irányát hagyjuk meg, mely az alkotmány valódi biztosítására szolgál? nehogy, uraim, igaz legyen azon példabeszéd: inter duos litigantes tertius gaudet; nehogy a felelős kormány és az autonóm megye, midőn ugyan mindkettő az alkotmány helyreállítását, megszilárdítását czélozza, de a feletti joguk és a mód fölött czivódván, ez által szegény hazánk alkotmányát újra az absolutismusmak dobják oda martalékul! Midőn tehát én hivatásunknak és.kötelesséi günknek ismerem hazánk alkotmánya megsziI lárditása tekintetéből , úgy a parlamenti felelős ! kormányzatot érvényre juttatni, mint a megyei Í munieipiumokat is fentartani, nem helyeselhetem i azon időszerűtlen oppositiot, mely némely megyében minisztériumunk iránt nyilvánult, sőt any. ' nyira megy, hogy a felelős kormány rendeleteij nek végrehajtását is megtagadja. Lehetetlenné válí nék igy, uraim! a kormánynak a felelősséget ; magára vállalni; sö't tovább megyek, midőn azt állítom, hogy a megyék ily eljárása bizalmatlanságot árulna el az országgyűlés irányában, mert kétkedni látszanának, miszerint a kormány irányában netaláni jogos követeléseik és sérelmeik orvoslását az országgyűlés által törvényesen eszj közölhessék. Magva vettetnék el igy, uraim, egy oly viI szálynak, mely a felelős kormányzatot, a megyei j autonómiával együtt, egyszerre lehetetlenné tenné. : Vagy elnyelné e viszályban a felelős kormány a megyék autonómiáját, a megyéket fictiová département-okká alakítván, és mi szabadságunk ! régi várának utolsó csonka tornyát látnók ledőlni, I n °gy annak köveiből az új palota falait rakják fel, midőn még nem tudjuk, fog-e az úgy tudni daczolni minden idővel; vagy pedig megfordítva a felelős kormányzat válnék lehetetlenné az engedni nem akaró és győzelmes megyék által, azaz . megölné növésében az ifjú tölgyet a régi óriási terebély cser árnyéka, s midőn majd ea korhadtan, századjaival együtt, földre dől, nem i volna ifjú óriás, mely az erdő díszét pótolná; i va gy pedig végre folytonos küzdés a felelős kor; mány és a municipiumok között végre anarchiára vezetne, az anarchiának pedig természetes következése a szabadság veszte, az absolutismus: úgy járnánk ekkor, mint a két küzdő szarvas, melyek ágay szarvaikkal felbonthatlanúl összefonódván, mások ellen többé magokat védelmezni nem tudták s az erdők vadainak estek áldozatul. Én tehát a most némely megyékben a minisztérium ellen nyilvánuló különös oppositiot időszerűtlennek tartván, a jelen esetben a belügyminiszter úr által Heves megye ellenében követett eljárást az általa tegnap adott válaszban igazolva látom. (Helyeslés jobb felölj Halász Boldizsár: (Zaj.) T. képviselőház! Ha a béketűrés kimerült, hozzájárulok, hogy holnapra hagyjuk a tárgyalás folytatását. (Felkiátiások:
