Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-167
82 CLXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 31. 1867. íember 14-én oly rendeletet küldött Heves megyéhez, melyben azt felhivá, hogy Eger városának határozatát, melyben törvényszerű hatáskörét átlépve a politikai tüntetések terére lépett, megsemmisítse. Heves megye a helyett, hogy törvényes jogait gyakorolni és a kormány rendeleteit teljesíteni sietett volna, feliratot intézett a belügyminiszterhez — de mily feliratot! Nem olyant, melyben a kormány rendelete folytán támadt aggó • dalmait fejezte volna ki, nem olyant, melyre a kormány még egj felvilágosító rendeletet küldhetett volna; nem ! hanem határozottan kimondotta feliratában azt, hogy Eger városa végzésének megsemmisítéséhez még azon esetben is, ha az ballépést, tévedést követett volna el, a maga részéről semmi esetben segédkezet nyújtani nem fog. (Helyeslés.) Ekkor igen természetes, hogy a kormány elérkezettnek látta az időt, megkérni ő felségét, hogy Heves megyébe a régi, és az 1848-ik évben is sokszoroson gyakorolt szokás szerint akormány rendeletének végrehajtására királyi biztost küldeni méltóztassék. Ez megtörtént: és imeezazon nagybün, melyet a kormány elkövetett és a melyért vád alá való helyeztetése inditványoztatott. (Helyeslés. Zaj.) E tények száraz előadásával be is végezhetném előadásomat, mert azt hiszem, hogy ez tökéletesen meggyőzi a tisztelt házat arról, hogy a kormány helyesen és törvényesen járt el. (Helyeslés a jobbról, ellenzés balról.) Azok után, miket a cultusminiszter úr Tisza Kálmán és Nyáry Pál képviselő urak előadásaira válaszolt, magam részéről még valamit hozzá tenni szerénytelenség volna; de nem hallgathatok el egyet, mit mind Tisza Kálmán, mind Nyáry Pál képviselők mondottak, aztt. i. hogy törvénytelenséget követett el a kormány az által, bog}' Heves megyének nem engedett alkalmat arra, hogy másodszor is repraesentálhasson. Ugyan kérem, milyen törvénytelenséget követett elV Melyik törvény határozza azt, hogy a megyének kétszer kell repraesentálási jogát gyakorolni? (Zaja bal, helyeslés a jobb oldalon.) Nem levén törvény, igen természetes dolog, hogy a kormánynak az okszerűséget kellett tekintetbe vennie, és felelősségénél fogva önmagának határoznia meg, hogy a fenforgó körülményekközött szükséges-e azonnal erősebb rendszabályokhoz nyúlnia vagy nem? Nyáry Pál képviselő urnák a cultusminiszter úr tökéletesen megfelelt; miután azonban ő annyiszor szeret a 48-ki eseményekre hivatkozni, (Halljuk!) szabad legyen mai beszédének a felelős kormány és municipiumaink közti viszonyra vonatkozó részére feleletül csak egy pár sort felolvasnom, az 1848 kei Közlönynek július 11-kei számából, azon vitából, a mely a krasznamegyei képviselőválasztások folytán támadt, s a mely vita alatt Nyáry képviselő egyik beszédében következőket mondott: (Halljuk!) „Ha az elsőperczet elmulasztjuk, (Nagy zaj. Halljuk 1) félek, híjába fogunk hivatkozni a törvényre, szabad constitutiora, híjába fogjuk a minisztériumot oly jogokkal felruházni, melyeket végrehajtani hatalmában nincs. (Zajos tetszés és derültség.) Ha ilyen kérdésekben elhagyja a minisztériumot a ház, akkor a minisztérium semmi; pedig el van hagyva, ha amolyan táblabírói fogásokkal, (Zajos és hosszas helyeslés és taps a jobboldalon. Elnök csönget.) hogyp. o. a municipiumok s azoknak mindazon veszedelmes következései még megvannak, hogy a minisztérium parancsol, de annak senki sem engedelmeskedik, (Elénk helyeslés és derültség) ezért feleletre vonni még sem lehet: akkor mi egy gyalázatos tréfát űzünk itt, és megérdemeljük, hogy ne csak az ország, de az egész művelt Európa kipisszegjen. (Hosszas helyeslés és taps.) Felelős kormánynyal koketirozunk, s midőn arról van szó, hogy valakit feleletre vonjunk, azzal állunk elő, hogy a municipiumok még megvannak/' (Nagy derültség.) Ugyanazon ülésben tartott beszédében Nyáry Pál képviselő úr ezt mondotta : „Hála Istennek, a megyei omnipotentiának már egy kissé nyakára hágtunk. a (Elénk derültség, éljenzés.) Zárszóul még csak annyit mondok, hogy igenis én azt hiszem, miszerint a jelen eset olyan, amelyben a kormány nem csak a jobb oldal, de azoppositio támogatására is joggal számolhatott. Mert kívánhatnak önök bármit a kormánytól; de azt nem kívánhatják, hogy megfelejtkezzék egy perezre is a hűségről, melylyel egyaránt tartozik a királynak és törvénynek. (Zajos éljenzés a jobb oldalon.) Várady Gábor: T. ház! Az igen tisztelt cultusminiszter úr mindenek előtt azt mondta, hogy Tisza Kálmán indítványa nem képezheti a jelen tanácskozások tárgyát, az napirendre kitűzve nem levén. Napirendre kitüzetett belügyminiszter úr tegnapi nyilatkozata folytán fölmerült tárgy, melynek következtében Almásy Sándor képviselő úr egy indítványt terjesztett elő. Nem lehet mondani, hogy Tisza Kálmán indítványa nem vonatkozik Almásy Sándor indítványára. Legkevésbbé lehet azt mondani, hogy Tisza Kálmán indítván}- a nincs szoros összefüggésben azon tárgy gyal, mely a belügyminiszter úr nyilatkozata következtében a tanácskozás tárgyát képezi. Arra már számtalan esetben volt e házban példa, hogy midőn egy előterjesztett indítvány kapcsolatában külön vélemény terjesztetett elő, annak tárgyalásába a ház belebocsátkozott. En ugy tekintem Tisza Kálmán inditványát, mint az előterjesztett indítványra vonatkozó különvéleményt; azonban, ha a tisztelt ház ezt külön indítványnak kívánná tekinteni, és külön tárgyaltatni, az igen természetesen a jelen tanácskozások fona-