Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-167

CLXVI1. UitöZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 31. 1867.)* 81 mindkét házának akkor folytatott tanácskozására, azon meggyőződést fogjuk belőle meríteni, miszerint ugyanazon hit és remény lelkesítette mindkét ház tagjait akkor, mikor a kormánynak a kivánt fölhatalmazást megadták. Nem lehet tagadni, hogy emelkedtek akkor is hangok és kételyek, vajon a municipiumok nem fogják-e törvényes hatáskörüket áthágni s ez által a békés kiegyenlítés menetét megakasztani ? de a kormány e kételyeknek helyt nem engedett, meg levén győződve, hogy mig az 1861-iki vármegyék, melyekre hivatkozás történt, a törvénytelen kormány rendeleteit nem teljesítették, addig az 186 7-iki vármegyék a nép szabad választása alapján egybegyűlt országgyűlés többségéből alakult törvényes kormány rendeleteit teljesíteni és őt istápolni fogják, és be fogják bizonyitani azt, mit annyi jeles publicista kétségbe vont: hogy a felelős kormányzat a municipalis rendszerrel összeegyeztethető; és ennek bebizonyítását részemről igen szükségesnek tartom, mert ha ez nem történnék meg, igen természetes, hogy a törvényhozás kénytelenitve látná magát egyik vagy másik institutiot elejteni. (Felkiáltások: Nem ugy van!) De igen is ugy van. Már pedig hogy a kettő közül melyiket adná fel ez esetben a nemzet, arra nézve magamban kétséget nem táplálhatok, visszapillantván azon alkotmányos küzdelmekre és vajúdásokra, a melyek e hazában 1790 óta történtek, azon korszakra, a midőn a megyei élet leginkább virágzott, és a nemzet mégis fenhangon kivánt felelős kormányt, \ kívánta pedig akkor, a midőn alig remélhette, miszerint e kormány egyszersmind parlamentális lesz. {Helyeslés). Nem lehet tag-adni, t. ház, hogy a municipiumok igen kevés kivétellel e várakozásnak teljesen megfeleltek és a kormányt a legloyalisabban támogatták. (Zaj, ellenmondás a bal oldalon.) De nem lehet tagadni viszont azt se, miszerint a magyar kir. felelős kormánynak magatartása, a municipiumokhoz bocsátott rendeletei, ugy tartalom-, mint modorra nézve olyanok, a melyek legfényesebb bizonyitékát adják annak, hogy a kormány a municipiumok önkormányzási jogát tisztelni tudja és akarja. (Helyeslés a jobb oldalon.) S habár hozattak is némely megyék és városok által ! oly határozatok, melyekre a kormány méltó aggó- I dalommal tekintett, mindazáltal az erősebb rend- ) szabályok alkalmazását gondosan kerülte. Fontos oknak kellett tehát előtérbe lépni akkor, midőn a kormány Heves megyébe kir. biztos kiküldését időszerűnek látta, és épen itt térünk el a t. baloldal tagjaitól, mert a kiindulási pont egészen különböző. Kossuth Lajos, (Éljenzés a szélső bal oldalon) midőn a váczi választókhoz intézett levelében elősorolja azon okokat, melyeknél fogva ő a válaztást el nem fogadhatja s hazájába vissza nem térhet, KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. V. felhozza többek közt azt, hogy ő az osztrák ház uralmát Magyarország önállásával s függetlenségével incompatibilisnak tartja. (Fölkiáltások a bal oldalon: Hiszi!) Tehát hiszi. A kormány ezen nyilatkozatban Magyarország egyik alaptörvényének, a pragmatica sanctionak. a mely egy részről az osztrák ház uralmát állapítja meg. de másrészt az ország jogait, függetlenségét és szabadságát biztosítja, megtámadását látta, (Helyes!) gazért rendelte el ezen iratnak lefoglalását, ez által manifestálni akarván, hogy ezt oly bűnös cselekvénynek tekinti (Zaj a baloldalon, ellenmondás), a melynek terjesztését, mint a törvénynek őre, meg nem engedheti. (Helyeslés.) Eger város, daczára ennek, üdvözlő iratot határzott intézni Kossuth Lajoshoz, a melyben mig egyrészt sajnálatát fejezi ki a felett, hogy Kossuth lánglelkét a hazának nélkülözni kell, (Zaj a halon), másrészt megnyugvást lel azon saját lelkiismeretéből merített okokban, a melyekkel őket Kossuth Lajos meggyőzte, s reményét fejezi ki, hogy nem sokára bekövetkezik azon időszak, midőn KossutLajost saját körében tisztelheti. E levélhez commenh tár, ugy hiszem, nem kell. Eger város ezen határozata által, a kormány meggyőződése szerint, kétszeres bűnt és hibát követett el. (Zajos ellenmondás a bal oldalon.) Bűnt követett el az által, mert Kossuth Lajosnak a váczi választókhoz intézett levelében foglalt elveit magáéinak vallván, ez által a törvényt sértette meg; hibát követett el az által, hogy politikai kérdések tárgyalásába bocsátkozva, egy rendezett tanácsosai ellátott város hatáskörének korlátait túllépte. Csiky Sándor képviselő úr a belügyminiszter úrhoz intézett interpellatiojában azt a kérdést intézte, hogy ugyan melyik törvény mondja azt, hogy a mezővárosok ily cselekedet által törvényes hatáskörüknek korlátait túllépik? Felelek e kérdésre. Az 1848. XXIII. t. ez. meghatározza azon jogokat, melyekkel a királyi városok bírnak; a XXIV. t. ez. első szakasza pedig csak annyiban alkalmazza ezen XXIII. t. cz-et a rendezett tanácscsal biró városokra, a mennyiben azon törvényezikk a választásokról, választókról és képviselőkről szól.; ugyanazon törvényezikk 2-ik szakasza pedig világosan kimondja, hogy közigazgatási helyzetök olyan marad, mint annak előtte volt. Most, kérem, mondja meg nekem Csiky képviselő úr, mikor határozott Eger városa 1848 előtt politikai kérdések felett V Mi természetesebb tehát, mint az, hogy a kormány Eger eljárásában kétszeres bűnt és hibát látván... (Felkiáltások: Nem bün'J Bocsánatot kérek, a kormány bűnnek vette azt, (Zaj) hogy a pragmatica sanctio ellen vétettek. (Nagy zaj.) Én nagyon csendesen kihallgattam a szólókat: méltóztassanak engem is kihallgatni. Igen természetes tehát, hogy a kormány szep11