Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-167

80 CLXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 31. 18670 ságokat, melyek jogilag bennünket nem terhelnek, hanem azért, mivel, mint állíttatik és való, Magyar­ország önállása és függetlensége eddig csak papi­roson volt. Ennélfogva Kossuth Lajos hite mind­nyájunk által igazolva van. {Nagy zaj'. Fölkiáltások : Elég már az apotheosisbó!) Kérem kihallgattatni magamat, én is kihallgatok másokat! Kossuth La­jos azt állítja, a mit állítok én is ... (Derültség.) Ezt nem kell nevetni, uraim ! (Fokozott derültség.) Azt be is bizonyítom. Azt állítja nemzetünk nagy része; azt állítja Vácz városa a kerülete azon tény által, hogy követjévé megválasztotta; azt állítja azon legújabb tény, hogy Kolozsvár, Erdély fővárosa. .. (Derültség. A dologra!) A dologra beszélek, de önök­nek nem tetszik!... Kossuth Lajos fiát képviselő­jévé választotta, noha ez előleg kinyilatkoztatta, hogy ö az 1848-diki törvények alapján áll és esak ily alapon foglalhatná el székét. Tehát tudták, hogy Kossuth L., ugy az idősb mint az ifjabb, nem fognak megjelenni; hanem ez által nyilatkozatot tet­tek azon elvró'hmely elv mellett vagyok én, és töb­ben e házban, azon elvről, miszerint Magyarorszá­gon az uralkodóháznak csak ugy fog lenni boldog és nyugodt uralkodása, ha az 1848-ki törvények magok teljes épségében helyreállíttatnak. (Zaj.) A közösügyi törvénynek mint törvénynek meg­hajlok; (Derültség. Ah?) hanem, mint már kimon­dani nekem és elvtársaimnak alkalmunk volt: a közösügyi törvény minket mind a mellett meg­nem nyugtat, mert látjuk, (Nagy zaj) hogy az országban ugyanazon elvben, melyben va­gyok én, vannak mások, és számtalanok, ez­ren és ezren. T. i. az országot csak akkor tart­juk önállónak és függetlennek, ha egyszers­mind az önállás és függetlenség minden biztosíté­kait birja. Ellenben egy más vélemény, a többség véleménye az ország önállása egy részét feláldozza azért, hogy önállása más részét mintegy kegye­lemből élvezhesse. Nem mondom, hogy ezt má­sok, magok átlátása szerint, nem okosan cselek­szik; (Fölkiáltások: Okosanl) de szerintem,nem tar­tom, hogy függetlenség- és önállásra reményt táp­lálhatunk, feladván annak minden biztosítékait. Ez így levén, azt mondom, hogy Kossuth Lajos szavai, amint azok irva vannak, és a mint maga szavait magyarázza, nem adhattak jogot a belügyminisztériumnak arra nézve, hogy e miatt Eger városát megrója. Egyébiránt pedig Eger városa nem tett egyebet, mint a mi szabadságában áll mindenkinek: nyilatkozott elveiről. A véle­ményszabadság a szabadságnak első feltétele; ez oly hatalom, melyet semmi hatalom el nem nyomhat; sőt ha közvéleménynyé emelkedik, minden hatalmat porba dönt. (Folytonos zaj.) Én tehát nem látok semmi törvényességet a minisztérium ezen eljárá­sában. Es mert épen a minisztériumnak ezen eljá­rása hivta fel a reactiot, arra nézve, hogy Kossuth iránt azóta több oldalról, már az ujabb választá­sok által is nyilatkozatok tétettek, ez eljárás nem volt czélszerü, mert előidézte e vitákat e házban, melyek bizonyosan nem fognak , lecsendesitésül szolgálni. Ennélfogva a belügyminiszter úrnak Almásy képviselő interpallatiojára adott válaszá­val megelégedve én sem vagyok. (Nagy zaj.) Tóth Vilmos: T. ház! Mielőtt a szőnyegen levő kérdéshez érdemileg hozzá szólnék, köszönetet mondok Almásy Sándor képviselő úrnak, ki a belügyminiszter úr által adott feleletet kielégítő­nek nem tartván, alkalmat szolgáltatott ezen vitára, melynek, bármiként végződjék is, azt hiszem, azon gyakorlati eredménye lesz, hogy e vita folytán hozott határozat, habár csak részben is. véget fog vetni azon kétes állapotnak, mely a felelős kor­mány és a inunicipiumoknak egymáshoz való indefi­niált viszonyából keletkezik, és melynekhuzamosb ideig tartó fenállásanem csak a közjó kárára volna, de jöhetnek oly körülmények, melyek közt az egyik vagy másik institutio megsemmisítésére is szolgál­tathatna indokot. (Helyeslés.) Azért magára a kérdésre, mely az: vajon kielégítő-e a belügyminiszter úr által a tett interpellatiokra adott válasz, vagy nem'? vagy­is helyes volt-e a minisztériumnak eljárása, mi­dőn Heves megyében, ismert végzése után, ren­deleteinek végrehajtását királyi biztos által esz­közölte ? Többen a tisztelt bal oldal tagjai közül ezen eljárást nem csak törvénytelennek, de helytelennek, okszerűtlennek nyilatkoztatták. Én magam részé­ről a kormány ezen intézkedését igenis helyesnek, (Zaj) a szokások s törvények szerint alkalmazott­nak, és ez esetben épen elkerülhetlen szükségesnek találtam, és találom daczára azon argumentumok­nak, melyek ellenében ma itt felhozattak. Hogy melyik nézet helyes a kettő közül, an­nak megbirálhatására, különösen azok után, mik az előttem szóló által ép e perczben mondat­tak, igen szükségesnek tartom a multakra, ugy a mint azok egymás után következtek, kissé vissza­pillantani. Midőn az alkotmány helyreállításával Magyar­ország kormánya a kormányzatot átvette, nem volt sürgősebb feladata annál, hogy az országgyű­léstől a municipiumok helyreállítására nézve fel­hatalmazást kérjen. Tette ezt egyrészt azért, mert a törvénynek kívánt hódolni; tette másrészt azon hitben, mert ez által a közohajtásnak vélt eleget tenni; de tette végre azon reményben, hogy a municipiumok, föl­fogván a jelen átalakulási korszak összes nehéz­ségeit, a^ kormányt nehéz feladatában támogatni fogják. És ha visszapillantunk az országgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents