Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-167
80 CLXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 31. 18670 ságokat, melyek jogilag bennünket nem terhelnek, hanem azért, mivel, mint állíttatik és való, Magyarország önállása és függetlensége eddig csak papiroson volt. Ennélfogva Kossuth Lajos hite mindnyájunk által igazolva van. {Nagy zaj'. Fölkiáltások : Elég már az apotheosisbó!) Kérem kihallgattatni magamat, én is kihallgatok másokat! Kossuth Lajos azt állítja, a mit állítok én is ... (Derültség.) Ezt nem kell nevetni, uraim ! (Fokozott derültség.) Azt be is bizonyítom. Azt állítja nemzetünk nagy része; azt állítja Vácz városa a kerülete azon tény által, hogy követjévé megválasztotta; azt állítja azon legújabb tény, hogy Kolozsvár, Erdély fővárosa. .. (Derültség. A dologra!) A dologra beszélek, de önöknek nem tetszik!... Kossuth Lajos fiát képviselőjévé választotta, noha ez előleg kinyilatkoztatta, hogy ö az 1848-diki törvények alapján áll és esak ily alapon foglalhatná el székét. Tehát tudták, hogy Kossuth L., ugy az idősb mint az ifjabb, nem fognak megjelenni; hanem ez által nyilatkozatot tettek azon elvró'hmely elv mellett vagyok én, és többen e házban, azon elvről, miszerint Magyarországon az uralkodóháznak csak ugy fog lenni boldog és nyugodt uralkodása, ha az 1848-ki törvények magok teljes épségében helyreállíttatnak. (Zaj.) A közösügyi törvénynek mint törvénynek meghajlok; (Derültség. Ah?) hanem, mint már kimondani nekem és elvtársaimnak alkalmunk volt: a közösügyi törvény minket mind a mellett megnem nyugtat, mert látjuk, (Nagy zaj) hogy az országban ugyanazon elvben, melyben vagyok én, vannak mások, és számtalanok, ezren és ezren. T. i. az országot csak akkor tartjuk önállónak és függetlennek, ha egyszersmind az önállás és függetlenség minden biztosítékait birja. Ellenben egy más vélemény, a többség véleménye az ország önállása egy részét feláldozza azért, hogy önállása más részét mintegy kegyelemből élvezhesse. Nem mondom, hogy ezt mások, magok átlátása szerint, nem okosan cselekszik; (Fölkiáltások: Okosanl) de szerintem,nem tartom, hogy függetlenség- és önállásra reményt táplálhatunk, feladván annak minden biztosítékait. Ez így levén, azt mondom, hogy Kossuth Lajos szavai, amint azok irva vannak, és a mint maga szavait magyarázza, nem adhattak jogot a belügyminisztériumnak arra nézve, hogy e miatt Eger városát megrója. Egyébiránt pedig Eger városa nem tett egyebet, mint a mi szabadságában áll mindenkinek: nyilatkozott elveiről. A véleményszabadság a szabadságnak első feltétele; ez oly hatalom, melyet semmi hatalom el nem nyomhat; sőt ha közvéleménynyé emelkedik, minden hatalmat porba dönt. (Folytonos zaj.) Én tehát nem látok semmi törvényességet a minisztérium ezen eljárásában. Es mert épen a minisztériumnak ezen eljárása hivta fel a reactiot, arra nézve, hogy Kossuth iránt azóta több oldalról, már az ujabb választások által is nyilatkozatok tétettek, ez eljárás nem volt czélszerü, mert előidézte e vitákat e házban, melyek bizonyosan nem fognak , lecsendesitésül szolgálni. Ennélfogva a belügyminiszter úrnak Almásy képviselő interpallatiojára adott válaszával megelégedve én sem vagyok. (Nagy zaj.) Tóth Vilmos: T. ház! Mielőtt a szőnyegen levő kérdéshez érdemileg hozzá szólnék, köszönetet mondok Almásy Sándor képviselő úrnak, ki a belügyminiszter úr által adott feleletet kielégítőnek nem tartván, alkalmat szolgáltatott ezen vitára, melynek, bármiként végződjék is, azt hiszem, azon gyakorlati eredménye lesz, hogy e vita folytán hozott határozat, habár csak részben is. véget fog vetni azon kétes állapotnak, mely a felelős kormány és a inunicipiumoknak egymáshoz való indefiniált viszonyából keletkezik, és melynekhuzamosb ideig tartó fenállásanem csak a közjó kárára volna, de jöhetnek oly körülmények, melyek közt az egyik vagy másik institutio megsemmisítésére is szolgáltathatna indokot. (Helyeslés.) Azért magára a kérdésre, mely az: vajon kielégítő-e a belügyminiszter úr által a tett interpellatiokra adott válasz, vagy nem'? vagyis helyes volt-e a minisztériumnak eljárása, midőn Heves megyében, ismert végzése után, rendeleteinek végrehajtását királyi biztos által eszközölte ? Többen a tisztelt bal oldal tagjai közül ezen eljárást nem csak törvénytelennek, de helytelennek, okszerűtlennek nyilatkoztatták. Én magam részéről a kormány ezen intézkedését igenis helyesnek, (Zaj) a szokások s törvények szerint alkalmazottnak, és ez esetben épen elkerülhetlen szükségesnek találtam, és találom daczára azon argumentumoknak, melyek ellenében ma itt felhozattak. Hogy melyik nézet helyes a kettő közül, annak megbirálhatására, különösen azok után, mik az előttem szóló által ép e perczben mondattak, igen szükségesnek tartom a multakra, ugy a mint azok egymás után következtek, kissé visszapillantani. Midőn az alkotmány helyreállításával Magyarország kormánya a kormányzatot átvette, nem volt sürgősebb feladata annál, hogy az országgyűléstől a municipiumok helyreállítására nézve felhatalmazást kérjen. Tette ezt egyrészt azért, mert a törvénynek kívánt hódolni; tette másrészt azon hitben, mert ez által a közohajtásnak vélt eleget tenni; de tette végre azon reményben, hogy a municipiumok, fölfogván a jelen átalakulási korszak összes nehézségeit, a^ kormányt nehéz feladatában támogatni fogják. És ha visszapillantunk az országgyűlés
