Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-166

CLXVÍ. UKöZAGOS ULES. (Okt. 30.1867.) 61 ha tetszik, mindjárt megkezdhetünk — ép ugy előadhatja okait, melyek miatt nincs megelégedve az interpellátiojára adott felelettel, mint előadhatja akkor, midőn indítványát indokolni fogja, és őt se a szótól, se az indokolástói, szóval attól, a mit indítványában mondani kíván, senki sem fogja elütni, és ő ép ugy, a mint akárki más, kifogja jelenthetni a maga meggyőződését. Ha pedig azon indítványban más, külön tárgy is foglaltatik, nem csak aunak indokolása, hogy miért nincs megelégedve az interpellátiojára adott felelettel: akkor az indítványt akármikor beadhatja, s a ház ma hozandó határozata, mely csak a miniszteri felelet helyességére vagy nem helyességére vonatkozik, az ő indítványát, a menynyiben abban nem csak az interpellatiora vonatkozó • indokolás foglaltatik, nem ütötte el, és azt akármikor tárgyalhatjuk. Interpellatio 'intéztetett a minisztériumhoz, az interpellatiora felelet adatott; de én azt hiszem, ne végezzük el a dolgot egyszerű szavazással, hanem tárgyaljuk azt, szóljunk hozzá, mindenki mondja el okait, miért van vagy nincs megelégedve az adatott válaszszal, mely alkalommal Almásy Sándor szintúgy elmondhatja okait, mint akárki más, és bizonyosan el is fogja mondani; s ha a ház ezek után majd határoz, és megállapodása az lesz, hogy megelégszik a miniszteri felelettel: ez ellen természetesen senkinek sem lehet szólani, mert ez bővebb megvitatás s tárgyalás után mondatik ki. Ha pedig, mint már megjegyeztem, Almásy Sándor vagy Csiky Sándor urak beadandó indítványa mást tartalmazna, mint az interpellatiot s annak indokolását, ha más tárgyban akarnának indítványt tenni: ezen indítvány a ma hozandó határozat által nem üttetik el, mert hiszen helyesen jegyezte meg Ghyczy Kálmán képviselőtársunk, hogy ily indítványt ki kellene nyomatni és mint valóságos TIJ indítványt napirendre tűzni. Méltóztassanak megfontolni: mi lenne az interpellatiok sorsa, ha a ház azon praxist kezdené megállapítani, hogy ha a minisztérium interpellaltatik s a minisztérium arra felel, midőn az interpellatio s a felelet, ugy a mint áll, tárgyalás alá volna veendő, akkor azt mondaná egyik képviselő, hogy ö ezen ügyre vonatkozólag indítványt fog tenni, amely indítvány nem is tartalmaz semmi mást, mint azt az interpellatiot és motívumait, s ezért a ház halaszsza el a dolgot ? mikor pedig ezen ujabb indítványt kezdenők árgyalni,akkor egy másik képviselő azzal állana elő. hogy most ő nincs megelégedve a felelettel s szintén indítványt akar tenni, a mely ismét nem tartalmazna egyebet, mint az interpellatiot és indokolását ? Hol lenne akkor a dolognak vége? Hiszen ez nem gyakorlati eljárás. Hiazeni abból valóban seaz egyik, se másik résznek semm nyeresége nincs, ha a dolog néhány nappal, te gyük egy héttel tovább húzódik. Én tehát azt hiszem, tárgyaljuk az interpellatiot, tárgyaljuk a miniszteri feleletet, s mondja el kiki a maga indokait és nézetét. Aggodalomra ez nem adhat okot, mert ha valaki uj tárgyról akar indítványt tenni, a mely nem csupán ezen interpellatio indokolásából áll, akkor azt kifogjuk tűzni külön tárgyalásra. Most azonban, azt hiszem, tárgyaljuk az interpellatiot és a reá adott feleletet, fenhagyva akárkinek^ ezen tárgyakon kívül külön indítványt tenni. (Elénk helyeslés.) Várady Gábor: A ház rendszabályaira kívánok hivatkozni. A házszabályoknak 55-dik pontja szerint napirenden kivüli tárgyról a ház engedelme nélkül senkisem szólhat. Sok tekintetben osztanám előttem szólott igen tisztelt képviselőtársam nyilatkozatát, ha a belügyminiszter úr felelete és nyilatkozata napirendre tüzetett volna ki. E tárgy azonban a napirendre kitűzve nincs: én tehát ugy ezen oknál fogva, a mint már szerencsém volt előadni, és azért is, hogy Pulszky Ferencz képviselő úr külön inditványnyal lépett föl, kérem a tárgyat napirendre kitűzni — mi ezen az oldalon különben sem levén azon szerencsés helyzetben, hogy tisztelt belügyminiszter úr nyilatkozatát előleg megérthettük volna. (Helyeslés a bal oldalon.) A tárgy fontossága épen azon oknál fogva, mint azt előttem szólott igen tisztelt képviselő úr is megemlitó, megérdemli, hogy ezen dologhoz alaposan szóljunk: tehát kérem, hogy az napirendre tűzessék ki. KarCZ György: Tisztelt képviselőház! Nem akarok visszatérni azon két rendbeli interpellatio részleteire, melyek belügyminiszter úrhoz intéztettek; egyenesen csak oda kívánok szorítkozni, ha vajon helyes-e Pulszky Ferencz képviselő úr indítványa? és sérti-e nevezetesen Heves megye képviselője Almásy Sándor interpellálási jogát? mert én az interpellatiot minden képviselő személyes jogának tartom. Azt hiszem, nem adhatnánk más megnyugtató választ, mint egyedül azt, hogy kimondjuk, hogy napirendre térünk át: e szerint fenhagyatik neki meg nem nyugvás esetében azon lépés, melyet magának kikötött. De más érdeke van a miniszter úrnak őellenében: mert mi az interpellatio érdeke és czélja? Kétségtelenül az, hogy a képviselő, a ki interpellálja a miniszter urat, megnyugvást akar szerezni magának annak nyilatkozatából. A miniszter úr érdeke pedig az, hogy az interpellatio által reá rótt felelősség alól menekülhessen. Az ő érdeke azt hozza magával, hogy ha a képviselő nem elégszik meg, a további felelősség terhe alól felmentessék. Hogyan történik ez? kinek álljogában a minisztert a további felelősség terhe alól feloldani ? A képviselő úrnak magának