Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-166

60 CLXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 30. 1867.) akármeddig; de arra nézve, kielégitő volt-e a belügyminiszter válasza? nem^az egyes képviselőitél, hanem csak az egész ház. (Elénk helyeslés aközépen.) Besze János: A tisztelt vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előadása után nagyon kevés szavam maradt. En tökéletesen meg vagyok győződve, uraim, hogy ha e tárgyat ismét hosszas napokra halasztjuk s jelenleg be nem fejezzük, hatása nem lesz kedvező. Mert midőn a belügyminiszter úr mindkét interpellatiora felelt, előadta okait, "•vöngéden, mérsékelten, mi volt szomorú kötelessége teljesiteni. és követte a gyöngéd módot, s okai engem meggyőztek, hogy helyesebben a mostani viszonyok közt nem is tehetett. Csiky Sándor képviselő úr azt kérdé, hogy micsoda törvényt mutathat fel a kormány eljárása mellett. Alig koronáztunk, alig multak el a keserves idők csak egy század részben is: smidőn izmosodnunk kellene, e helyett akadékoskodnak, s a felett tanácskoznak a helységekben és városokban, hogy a most koronázott királylyal összefér-e Magyarország boldogsága vagy nem. (Nagy zaj.) Uraim, ez nagy dolog, ezt meg kell róni, és pedig oly méltósággal és szigorral, mint kivánja azon boldogság, mely felforgattatnék, ha ily tények büntetlenül tovább folyhatnának. (Zaj. Jobbról helyeslés.) Uraim, sok a teendője az országgyűlésnek; a nép érdekeiért még nagyon keveset tettünk. Csak terhek elvállalásáról gondoskodunk; s az alatt, mig az idő halad, a nép érdekei nem igen tárgyaltatván, a bizalmatlanság konkolyai elhintetvén országszerte, midőn már a városokban kezdenek igy nyilatkozni, és a miniszter szigorú kötelességében eljár és ezt jelenti, (Nagy zaj. A dologra!) afölött tanácskozni, hogy kielégítő, vagy nem kielégitő-e a felelet? és a dolgot akkorra halasztani mikor még egy képviselő igért indítványát majdan jövőre be fogja adni: ezt nem értem. (Zaj.) En határozok a felett, amit hallottam. Most hallottam ugyanis a belügyminiszternek okait és okai engem tökéleteseu kielégitettek.Teljes lehetetlen halasztaniadolgot,hogy a ház ki ne mondja, hogy a miniszter nyilatkozatával megelégszik, vagy meg nem elégszik, a mint a ház többsége, bölcsesége át fogja látni; de azt határozni, hogy még ezen nyilatkozattal is várjunk addig, mig Almásy képviselő urnák majd tetszik egy indítványt beadni: ezt nem látom megegyezhetőnek. Azért én a miniszteri jelentéssel magamat kielégítettnek vallva, Pulszky Ferencz képviselő inditványát pártolom. Annak idejében fogjuk tárgyalni Almásy indítványát ; de az időt most ne vesztegessük. Deák Ferencz: T. ház! A fenforgó kérdés tán egyszerűbb, mint első tekintetre látszik. A múltkori ülések egyikében két képviselő' interpellálta a minisztériumot a Hevesben történtekre nézve. Az egyik Almásy Sándor, kinek interpellatioja magát a dolog érdemét tárgyazta, és a ki, ha jól tudom, azt kérdezte — mellőzve itt minden phrásist — hogy miért nyúlt a kormány ily eszközökhöz Hevesmegye irányában? A másik Kovách László, a ki csak azt kérdezte, mikor fog ezen felfüggesztési állapot Hevesre nézve megszüntettetni ? Ez két egyszerű interpellátio volt, a melyek mindegyikére a belügyminiszter úr most felelt. A dolog természete már most azt hozza magával, hogy a háznak kell kimondania, vajon a miniszteri felelettel megelégszik-e ? és el vannak-e oszlatva azon aggodalmak, melyek az országban tán némelyeknél azon eljárás által okoztattak, melyre az interpellátio vonatkozott ? Hogy ezt a ház egyszerűen, csupán szavazással mondja ki: azt azért nem tartom czélszerünek, mert a dolog sokkal fontosabb, semhogy kitehetnők magunkat az elhamarkodás vádjának. Méltóztassanak megfontolni, hogy ezen kérdésnek eldöntése és az ez érdemben hozandó határozat egyrészt azoknak aggodalmait érinti, kik a megyei autonómiát féltik, más részről azokét, kik attól tartanak, hogy bizonyos körülmények közt a kormánynakeljárni és a felelősség korlátai közt a rendet fentartani lehetetlen. Hogy tehát e kérdés eldöntését ne rögtönözzük azaz megfontolva, hozzászólva, kifejtve határozzunk fölötte: azt — ugy hiszem — senki sem ellenzi. Midőn Pulszky Ferencz képviselő társunk napi rendet indítványozott, ezzel, azt hiszem, nem azt akarta, hogy egyszerű szavazással menjünk át a napirendre, hanem ugy tekintette az interpellatiot és a reá adott feleletet, mint a mai napirenden lévő tárgyat, és azt kivánta, hogy a ház azt vegye tárgyalás alá és határozzon fölötte. Fölhozatott, hogy Almásy Sándor és Csiky Sándor képviselő urak indítványt, illetőleg interpellátiót jelentvén be, addig ezen tárgyban tanácskozni nem lehet, mig ezen indítványok be nem adatnak; s Madarász képviselő úr azon fontos indokot hozta föl, hogy a háznak egy határozata által nem szabad egy még be sem adott inditvány sorsát eldönteni. Különböztessük meg a dolgot. Almásy Sándor képviselő úr indítványa vagy semmit nem foglal magában egyebet, mint indokolását annak, hogy ő a belügyminiszter kijelentése által nincs megnyugtatva, vagy azon fölül más tárgyat is foglal magában. Ha semmi egyebet nem foglal magában, mini annak indokolását, hogy őt a miniszteri felelet kt nem elégítette, majd a discussioban — melyet,