Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-166
CLXVL OíiÖZAGOS ÜLÉS. (Okt. 30. 1867.) 59 megelégedve nincs, és 6' e tekintetben inditványnyal fog járulni a ház elé, a ház mégis határozhat a felett, hogy a miniszteri felelettel meg van elégedve. (Zaj.) Tökéletes igazsága van a képviselő úrnak, hogy a ház többsége mindent határozhat. De én felhívom a t. képviselő urat és magát a képviselőházat is, hogy az interpellátiónak észszerű fogalma és következtetése szerint helyeseltetó'-e, hogy midőn egy képviselő interpellált és ennek következtében azt mondja: „Én ezen felelettel megelégedve nem levén, inditványnyal fogok járulni a ház asztalához." a ház már előre, mielőtt még az indítvány letétetik, mielőtt az indítványnak okai tudvák, mielőtt az a házszabályok szerint napirendre tűzetik, előre határozzon azon inditvány ellenében, a mely még nincs is V {Zaj. Ez nem áll!) Hiszen természetes : itt térnek el véleményeink. Méltóztassanak ellenvéleményeiket előadni. Az én hitem az, hogy az interpelláló nem elégedvén meg' a felelettel és bejelentvén indítványát: azon indítványra nézve, mely még meg sem tétetett, mely még nem is tárgyaltatott, a ház helyeslő vagy nem helyeslő nyilatkozatot nem adhat. (Zaj) Adhat igenis, tárgyalás alá veheti a miniszternek e részben tett nyilatkozatát is; s én nem tagadhatom meg a képviselőház többségének azon jogát, miszerint ki is nyilváníthatja, bogv megelégedett a válaszszal; én csak az egymásutánról voltam bátor azon véleményt nyilvánítani, hogy az esetben nem cselekszünk az interpellátio elvének következetessége szerint, ha előre fogunk oly tárgyban helyeslést határozni, mint Alrnásy Sándor interpellátioja, a melyre adott válasz után ő véleményét még be sem adta. (Zaj.) Most átmegyek azon tárgyra, melyet Pulszky Ferencz képviselőtársam felhozott. Felfogván azt, hogy a ház határozhat, én is mondom, a többség mindig határozhat; de Pulszky képviselő úr egy ! inditványnyal áll elő. I PulSZky FerenCZ: A napirendhez ! Madarász JÓZSef: Egy motivált napirendre j térési inditványnyal. Az én véleményem szerint, j ha ezen napirendi inditvány azon tárgyat akarja | elütni, melyet Almásy Sándor akar benyújtani, - azt kell mondanom, hogy ezt bizonyára ki kellene nyomtatni, napirendre tűzni; mig ha ezen napirendre térés által csak azt akarja elérni, hogy tovább menjen a ház és folytassa a tanácskozást, akkor a képviselőház határozhat. E részben azonban mindenesetre kötelessé- j gémnek tartom kinyilvánítani , miszerint azon kérdésben, hogy a hevesmegyei esetre nézve Almásy Sándor interpellátioja következtében tett miniszteri nyilatkozattal meg vagyok-e elégedve ^agy nem ? fentartom magamnak azon alkalom- I mai nyilatkozni, a midőn az tárgyalásra lesz kitűzve. (Zaj.) Eötvös József b. vallási s közoktatási miniszter: Felfogásom szerint akármit méltóztatnakhatározni, az az Almásy Sándor képviselőtársunk által bejelentett indítványra nézve semmi esetre hatással nem lehet. (Helyeslés a középen.) Ez egészen külön tárgy. (Ugy van ! a közéjjen.) T. képviselő társunk bejelentette, hogy indít vány t fog a ház asztalára letenni, a mely inditvány tételére őt az bírja, hogy épen az interpellátiora adottfelelettel nem elégszik meg; de ez csak az alkalom ; az inditvány egy magában egészen külön álló tárgy. Ha a tisztelt képviselő úr indítványát be fogja nyújtani, az ki fog nyomatni és tárgy altatni a maga rendje szerint. Itt a kérdés csak az, hogy az interpellátiora nézve mit határoz a ház; ése részben tisztelt képviselőtársam Madarász úrral nem lehetek egy véleményben. (Derültség)Én az interpellátio jogát s a kormánynak azon kötelességét, hogy az interpellátiokra feleljen, az alkotmányos élet lényeges jogának tartom; de nem tartom oly jognak, mely az^egyes követnek, a ki az interpellatíot teszi, sajátja. (Elénk helyeslés a középen.) Minden képviselőnek jogában áll interpellálni a kormányt: de az interpellátio azon perczben, amelyben kimondatott, nem azon képviselőnek interpellátioja többé, (Helyeslés a középen) hanem egy a ház előtt a, kormányhoz intézett kérdés, mely kérdésre a kormány felelni tartozik — nem az egyes képviselőnek, hanem az egész háznak. (Ugy van! a középen.) Valamint tehát az, hogy az egyes képviselő az interpellátiora. adott vállaszszal nem eléofszik meo\ a házat nem akadátyoztathatja abban, hogy a ház például az interpellátiora adott válaszszal megelégedjék : ugv lehetnek esetek, hol például az egyes képviselő a kormányt interpellálja, a kormány erre felel, s az egyes képviselő azt válaszolja, hogy a válaszszal teljesen megelégszik, de azért a házat abban akadályoztatni nem lehet, hogy a ház kimondja: ,.Az egyes képviselőnek tetszett megelégedni, de mi — a ház — nem elégszünk meg-.'" (Elénk helyeslés a, középen.) Ennek következtében azt hiszem, a tisztelt házat illeti a j'og, kinyilatkoztatni minden egyes interpellátio esetében, megelégszik-e a válaszszal vagy nem. (Ugy van! a középen.) Hogy — mint Madarász József képviselő társunk kimondotta — fontos kérdéseknél azt kívánni nem lehet, hogy még egy negyed órányi discussio nélkül is a ház véleményét mondja ki, az nem szenved semmi kétséget. A háznak teljesen szabadságában áll, valamint minden nyilatkozatra nézve, ugy itt is, csak érett meggondolás után mondania ki a maga nézetét. A ház azon kérdést: kielégitőnek tartja-e a belügyminiszter úr által adott választ vagy nem ? vitathatja 8*
