Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-166
58 CLXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 30. 1867.) (Zaj) azt gondolhatta az elnök úr, hogy bele nyugszik most is. De különben, ha a t. képviselők egy része ebben nem nyugszik meg, az elnök úr bizonyosan fel fogja tenni a kérdést, vajon megelégszik-e a tisztelt ház a felelettel vagy nem. Ha különben bárki is külön indítványt akar a ház asztalára letenni, igenis joga van arra, s annak tárgyalására azután külön napot lehet kitűzni ; de ugy hiszem, hogy ezen tárgy jelen stádiumában teljesen be van fejezve. (Helyeslés jobb felöl.) Pulszky Ferencz: T. képviselőház! Itt az interpellálás jogáról van szó; szükséges tehát, hogy e részben tökéletesen tisztában legyünk. Minden képviselőnek szabad interpellálni, ezt tudjuk ; a miniszter felel: s akkor az interpelláló vagy megelégszik, és ezzel vége van a kérdésnek ; vagy nem elégszik meg, s akkor beáll azon stádium, hogy a ház nyilatkoztatja ki. vajon a felelettel megelégszik-e vagy nem. -(Zaj.) Mert azon kérdés, hogy megelégszik-e az interpelláló vagy nem, az egyéni dolog s az országot egyátalán nem érdekli: mert a dolog nem azért hozatott föl, hogy az interpellatio egyik vagy másik képviselőnek magán kíváncsiságát vagy magán aggodalmait eloszlassa, hanem azért, hogy oly kérdésben, mely az egész országra nézve érdekes, megtudjuk, mit tett a minisztérium, mik voltak indokai, s ezek olyanok-e, hogy a ház helyeselheti. E szerint én, miután beállott azon eset, hogy némelyek azt találták, hogy nem kielégitő a miniszteri felelet és eljárás: ezennel indítványba hozom a következő határozatot: „A ház teljesen helyeselvén a kormány eljárását Heves megye irányában, napirendre tér át." (Helyeslés a jobb, ellenmondás a bal oldalon.) Várady Gábor: T. képviselőház! Egy indítvány terjesztetett a t. képviselőház elé: nem lehet tehát más eljárás ezen indítványra nézve, mint az, melyet Grhyczy Kálmán t. képviselőtársam előterjesztett: hogy ezen indítvány tűzessék napirendre. (Helyeslés a baloldalon; zaj.) Tóth Vilmos: T. képviselőház! Almásy Sándor képviselő úr indítványát nem lehet napirendre kitűzni, mert be nem adta. (Nagy zaj. Elnök csönget.) Manojlovics Emil: Nem Almásy Sándor, hanem Pulszky Ferencz képviselő úr indítványa forog itt kérdésben. Várady képviselőtársam erre nézve indítványozta a napirendre való kitűzést. E részben a házszabályok 34-ik szakasza világosan ekként hangzik: „Ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását czélozza, felvételi ideje meghatároztatván, kinyomatik és szétosztatok. * (Zaj.) Tehát azon indítványt, hogy Pulszky Ferencz képviselő úr indítványa a házszabályok ! értelmében napirendre kitüzessék és kinyomassék : részemről is helyeslem és elfogadom. (Nagy zaj.) Madarász József: T. képviselőház! (Halljuk !) A miniszter úrhoz intézett felhívás és az erre adott felelet van napirenden. Méltóztassanak megbocsátani, minden párt-és véleményszínezet nélkül, a, miniszteri interpellátió, az arra való felelet és a háznak azzal való megelégedése vagy meg nem elégedése oly tárgyak, melyek egy negyed vagy egy félórai jól meggondolt parlamenti vitát megérdemelnek. Én tehát ott fogom fel a vitatkozás fonalát, a hol azt Pulszky képviselő úrelejtette. Tökéletes igaz, képviselő feleletre, hívhatja fel a minisztert; a miniszter sokszor, ha tetszik neki, nem is felel; ha a kérdés nem ismételtetik és a ház meg nem hagyja neki, hogy kötelessége felelni, vagy méltányolja'a ház azon okokat, melyek sokszor bizonyos tárgyakban a feleletet nem teszik tanáj csossá: a ház jóváhagyásával az interpellatióra adót felelet elhalasztatik. (Helyeslés.) Erre nézve, ugy hiszem, mindnyájan egy véleményben vagyunk. Most jön a másik vélemény. A miniszternek, önmagából természetes, e közben , mielőtt a ház által kényszeríttetnék, jogában és szabadságában áll felelni, mint ez imé ma megtörtént. Belügyminiszter úr azon két rendbeli felhívásra nézve jogával élt, s egyúttal azon kötelességét teljesítette mely minden feleletre hívásnál kötelessége, míg a körülmények nem tiltják. Most válaszolván a t. miniszter úr. az egyik képviselő, Kovách László xír tökéletes megnyugvását nyilvánította ki a miniszter úr feleletére. Mert azon képviselőnek, ki interpellálja a belügyminisztert és a belügyminiszter az ő interpellatiója következtében megnyugtatólag válaszol, nem is lehet ezt nem helyeselnie. Ezen állásponton van Kovách László képviselő ur, ki csak azt kérdezte a belügyminiszter úrtól, mikor fog megszüntetni azon megyehatóság felfüggesztése, mire a belügyminiszter úr ugy nyilatkozott: „A mint azon ok megszűnik, mely azt okozta, azon perezbenmeg fog szüntetni a fölfüggesztés is. ;í Ez önmagában — habár ellenvéleményen vagyok is — megörvendeztet, s annyiban, hogy Hevesmegye törvényhatóságának fölfüggesztése talán nem sokára meg lesz szüntetve, lehetetlen, hogy engem is ki ne elégített volna. (Zaj. Derültség.) lg enis, lehetetlen, mert természetes, hogy minden törv ényhatóság felfüggesztése megszüntetésének örülök, legyen bár másrészt ellenkező véleményem. Most rá jövök Almásy képviselőtársam interpellatiójára: és itt térnek el egymástól véleményeink ; itt fogja a t. ház kötelességeitek tartani, hogy a képviselői interpellatiói jog következtében határozzon. I Pulszky képviselő azt mondotta, hogy ha a képviselő kinyilatkoztatja is, hogy ő a felelettel