Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-166

58 CLXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 30. 1867.) (Zaj) azt gondolhatta az elnök úr, hogy bele nyugszik most is. De különben, ha a t. képviselők egy része ebben nem nyugszik meg, az elnök úr bizonyosan fel fogja tenni a kérdést, vajon meg­elégszik-e a tisztelt ház a felelettel vagy nem. Ha különben bárki is külön indítványt akar a ház asztalára letenni, igenis joga van arra, s an­nak tárgyalására azután külön napot lehet kitűz­ni ; de ugy hiszem, hogy ezen tárgy jelen stádiu­mában teljesen be van fejezve. (Helyeslés jobb felöl.) Pulszky Ferencz: T. képviselőház! Itt az interpellálás jogáról van szó; szükséges tehát, hogy e részben tökéletesen tisztában legyünk. Min­den képviselőnek szabad interpellálni, ezt tudjuk ; a miniszter felel: s akkor az interpelláló vagy meg­elégszik, és ezzel vége van a kérdésnek ; vagy nem elégszik meg, s akkor beáll azon stádium, hogy a ház nyilatkoztatja ki. vajon a felelettel megelég­szik-e vagy nem. -(Zaj.) Mert azon kérdés, hogy megelégszik-e az interpelláló vagy nem, az egyéni dolog s az országot egyátalán nem érdekli: mert a dolog nem azért hozatott föl, hogy az interpella­tio egyik vagy másik képviselőnek magán kíván­csiságát vagy magán aggodalmait eloszlassa, ha­nem azért, hogy oly kérdésben, mely az egész or­szágra nézve érdekes, megtudjuk, mit tett a mi­nisztérium, mik voltak indokai, s ezek olyanok-e, hogy a ház helyeselheti. E szerint én, miután beállott azon eset, hogy némelyek azt találták, hogy nem kielégitő a mi­niszteri felelet és eljárás: ezennel indítványba ho­zom a következő határozatot: „A ház teljesen he­lyeselvén a kormány eljárását Heves megye irá­nyában, napirendre tér át." (Helyeslés a jobb, ellen­mondás a bal oldalon.) Várady Gábor: T. képviselőház! Egy in­dítvány terjesztetett a t. képviselőház elé: nem le­het tehát más eljárás ezen indítványra nézve, mint az, melyet Grhyczy Kálmán t. képviselőtársam előterjesztett: hogy ezen indítvány tűzessék napi­rendre. (Helyeslés a baloldalon; zaj.) Tóth Vilmos: T. képviselőház! Almásy Sándor képviselő úr indítványát nem lehet napi­rendre kitűzni, mert be nem adta. (Nagy zaj. El­nök csönget.) Manojlovics Emil: Nem Almásy Sándor, hanem Pulszky Ferencz képviselő úr indítványa forog itt kérdésben. Várady képviselőtársam erre nézve indítványozta a napirendre való kitűzést. E részben a házszabályok 34-ik szakasza világosan ekként hangzik: „Ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását czélozza, felvételi ideje meghatároztatván, kinyomatik és szétoszta­tok. * (Zaj.) Tehát azon indítványt, hogy Pulszky Ferencz képviselő úr indítványa a házszabályok ! értelmében napirendre kitüzessék és kinyomassék : részemről is helyeslem és elfogadom. (Nagy zaj.) Madarász József: T. képviselőház! (Hall­juk !) A miniszter úrhoz intézett felhívás és az erre adott felelet van napirenden. Méltóztassanak meg­bocsátani, minden párt-és véleményszínezet nélkül, a, miniszteri interpellátió, az arra való felelet és a háznak azzal való megelégedése vagy meg nem elégedése oly tárgyak, melyek egy negyed vagy egy félórai jól meggondolt parlamenti vitát meg­érdemelnek. Én tehát ott fogom fel a vitatkozás fonalát, a hol azt Pulszky képviselő úrelejtette. Tökéletes igaz, képviselő feleletre, hívhatja fel a minisztert; a miniszter sokszor, ha tetszik ne­ki, nem is felel; ha a kérdés nem ismételtetik és a ház meg nem hagyja neki, hogy kötelessége felelni, vagy méltányolja'a ház azon okokat, melyek sokszor bizonyos tárgyakban a feleletet nem teszik taná­j csossá: a ház jóváhagyásával az interpellatióra adót felelet elhalasztatik. (Helyeslés.) Erre nézve, ugy hiszem, mindnyájan egy véleményben vagyunk. Most jön a másik vélemény. A miniszternek, önmagából természetes, e közben , mielőtt a ház által kényszeríttetnék, jogában és szabadságában áll felelni, mint ez imé ma megtörtént. Belügymi­niszter úr azon két rendbeli felhívásra nézve jogá­val élt, s egyúttal azon kötelességét teljesítette mely minden feleletre hívásnál kötelessége, míg a körülmények nem tiltják. Most válaszolván a t. miniszter úr. az egyik képviselő, Kovách László xír tökéletes megnyugvását nyilvánította ki a mi­niszter úr feleletére. Mert azon képviselőnek, ki inter­pellálja a belügyminisztert és a belügyminiszter az ő interpellatiója következtében megnyugtatólag vála­szol, nem is lehet ezt nem helyeselnie. Ezen állás­ponton van Kovách László képviselő ur, ki csak azt kérdezte a belügyminiszter úrtól, mikor fog megszüntetni azon megyehatóság felfüggesz­tése, mire a belügyminiszter úr ugy nyilatkozott: „A mint azon ok megszűnik, mely azt okozta, azon perezbenmeg fog szüntetni a fölfüggesztés is. ;í Ez önmagában — habár ellenvéleményen vagyok is — megörvendeztet, s annyiban, hogy Hevesmegye törvényhatóságának fölfüggesztése talán nem so­kára meg lesz szüntetve, lehetetlen, hogy engem is ki ne elégített volna. (Zaj. Derültség.) lg enis, lehetetlen, mert természetes, hogy minden törv ény­hatóság felfüggesztése megszüntetésének örülök, legyen bár másrészt ellenkező véleményem. Most rá jövök Almásy képviselőtársam inter­pellatiójára: és itt térnek el egymástól vélemé­nyeink ; itt fogja a t. ház kötelességeitek tartani, hogy a képviselői interpellatiói jog következtében határozzon. I Pulszky képviselő azt mondotta, hogy ha a képviselő kinyilatkoztatja is, hogy ő a felelettel

Next

/
Thumbnails
Contents