Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-163
44 CLXIH. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 21. 1867.) lok, még ujonez vagyok ; ha tehát eszméim nyü- j vánitásában talán nem aratnék köztetszést, eló're bocsánatot kérek. Én minden törvényt két szempontból vélek alkalmazhatónak: először mint óvszert, másodszor ugy, mint orvosságot. Bátorkodom kérdeni, hogy a jelen esetben ideje van-e az orvosság használatának a szerint, a mint azt a közvádló kérvényében adta? Bátorkodom kérdeni, ismerve van-e a nyavalya, melyet azon ezikk, melyet Böször- j menyi szerkesztő' úr újságában közlött, okozott volna a nép között ? Mert, ha nincs ismerve a nyavalya, meglehet, hogy az orvosság sokkal veszedelmesebb lesz, mint maga a baj, melyet orvosolni akarunk. Okozott- e ez valami lázt a nép között, valami szívbajt, vagy agygyuladást ? Bátran mondhatom, hogy nem. Okozott ugyan oly állapotot, mint mikor az ember álmából fölébred, föloe-mdik, a szemét törli, hogy jobban | lásson. Egyébiránt mondhatom , hogy habár az j országban a nép között sok különböző vélemény i hintetik is el: azért a nép egészséges gondolkozása nincs megzavarva; tehát mi ily bajt. melyet orvosolhatnánk, nem tudunk , s azt csak ugy tudhatnék meg, ha a nép literére tapinthatnánk. (Derültség.) Véleményem ennélfogva az, hogy kérvény van benyújtva a házhoz és igy joga volt a háznak a kérvényt elfogadni. Kézetem szerint pedig nem levén orvoslandó nyavalya, (Folytonos derültség és zaj) a kérvényt méltóztassék a t. ház viszszaadni. (Derültség.) Ivánka Imre: Valóban annyira meg vagyok lépetve a most előttem szólott modora által, melylyel a magas minisztérium véleményét pártolá, hogy nem is tudom : szóljak-e vagy ne, vagy minő modorban szóljak? (Derültség.) Miután azonban Besze János képviselőtársam oly aggodalmakat keltett bennem, hogy a kérvényi bizottság talán meg is van már vesztegetve hivatalokkal, vagy nem tudom én mivel. .. (Elénk ellenmondása középen és Besze János vészéről.) Bocsánatot kérek, én arra vonatkozom, a mit a tisztelt képviselő úr valósággal mondott. Mondotta pedig, hogy: „Egy előleg választott bizottság tagjaira a kormány befolyást kívánván gyakorolni, azokat hivatalokkal s effélékkel meg szokta vesztegetni, s azért ő külön bizottság kiküldését, kívánja/' (Ellenmondás, zaj. Elnök csenget.) Besze képviselőtársunk ezen kijelentéséből tehát az következik, hogy aggódik a fölött, hogy a már előre kiküldött kérvényi bizottság tagjai meg vannak vesztegetve, {Ellenmondái a középen), és azért kéri az uj bizottság kinevezését. (Zaj.) Bocsánatot kérek, de ha nem ezt kívánta kifejezni, én beszédében nem látok más logikát. Én azonban, tisztelt ház! nem tartom azon férfiakat, kikből a kérvényi bizottság alkottatott, megvesztegethetó'knek, nem tartom képeseknek arra, hogy részrehajlatlanságuk eltántorittathassék. És valóban nem látom szükségét annak, hogy minek legyen külön bizottság kiküldve, mert in ultima analysi a ház határoz, annál kevésbbé, mert, mint a t. igazságügyér mondotta, az immunitás megvédésére uj törvénynek alkotása lesz szükséges: ha tehát ez igy áll, a jelen esetben külön bizottságot kiküldeni nem kell, hanem méltóztassék a ház elé immunitási törvényjavaslatot terjeszteni, nem pedig ezt egy concret esettel összekeverni. Ez véleményem. Pártolom Ghyczy Kálmán inditványát. (l'ölkiúltások: Beszekirán szólani!) Elnök: Bocsánatot kérek, én személyes megtámadást nem vettem észre, és igy Besze képviselő úr ujolag nem szólhat. ' BorCSányi János: T. ház! Én azon véleményben vagyok, hogy épen Komárom városa t. képviselője szolgáltatta az indokot és legnyomósabb érvet arra. hogy ezen kérdés ne a kérvényi, hanem külön bizottsághoz utasittassék. Ghyczy képviselő úr ugyanis Angliára vonatkozólag azt állítja, hogy ott a kérvényi bizottság mellett még egy külön, a ház jogaira és a képviselők immunitására ügyelő nagyobb bizottság létezik. Nálunk, mint tudjuk, ilyféle bizottság nincs; épen ez oknál fogva kívánja képviselő úr ez ügyet a kérvényi bizottsághoz utasitaní. Anglia példáját én szivesen követném, és épen mert e szempontból indulok ki, Ghyczy úr előadásából nem azt következtetem és nem is következtethetem helyesen, hogy, mert nálunk egy immunitásra ügyelő bízottság nem létezik, hanem kérvényi bizottság*, hogy azért az immunitásra ügyelő bizottságot elkerülve, az ügyet a kérvényi bizottsághoz utasítsuk; hanem azt hiszem, hogy épen azért nekünk is külön bizottsághoz kell azt utasítanunk. íHelyeslés a középen,) Elnök: Senkisem levén már szólásra fölírva, az indítványozók élhetnek azon jogukkal, mely szerint még egyszer szólhatnak e tárgyhoz. Ghyczy Kálmán: Mint egyik indítványozó, igen rövid ideig óhajtom még a t. ház figyelmét igénybe venni. Nagy részére azoknak, mik itt előadattak, nem felelhetek azért, mert előterjesztettem már, hogy a tárgy érdeméhez szólni ez alkalommal nem akarok. Azok, miket Zsedényi képviselő úr és a t. igazségügyminiszter úr előadtak, akkor lesznek előadhatók, midőn az ügy tüzetesen fog tárgyaltatni ; és ha akkor adatnak elő, ha nem osztom is mindenben nézeteiket, de nézeteik előadása ellen nem szólalhatok föl; most azonban nem érezhetem föladatomnak őket e téren követni, nehogy irányt látszassam akarni adni azon küldöttségnek, mely e tárgyban bármiképen kiküldetni fog. (Élénk helyeslés a bal oldalon)
