Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-163
42 CLXIII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 21. 1867.) Ezzel csatlakozom Ghyczy Kálmán képviselő i társunk indítványához. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Perczel Mór: T.ház ! Ha valaha kétkedtem volna hazám jövőjében, megvallom, a mai discussió minden kétségemet eloszlatta volna, látván férfiakat, kik az alkotmányosságnak, s főleg az ezen alkotmányosságot kiválólag biztosító immunitásnak védelmére oly avatottan és oly jeles dialektikával szólalnak fel, mint azt Somssich Pál képviselőtársunk az imént tévé. Távol vagyok attól, hogy én több indokot hozzak fel és csatoljak azokhoz, melyeket ó' az immunitás megóvása tekintetében előhozott; de nem oszthatom azon véleményét, hogy azon választmányba , melyet ő kiküldetni javasol, csupán szakértők, csupán jogtudósok választassanak. Én nem csak ily tárgyakban — t. i. pübíico-politicus kérdésekben — de a szaktudományt még inkább igénylő financiális vagy vámkérdésekben is ezen ház mindegyik tagját teljes competentiával és készültséggel bírónak ismerem fel, s habár teljesen meg vagyok győződve arról, hogy Somssich Pál képviselőtársamnak legkisebb szándéka sem volt e részben a háznak bármely tagját is megsérteni, mégis ki kell jelentenem, hogy valamint ezen, ugy bármely más, például financiális, kereskedelmi, vagy vámkérdés tárgyában kiküldendő bizottság megválasztásánál a szakavatottságot nem kívánom postulatumul tekintetni. De tudom azt, hogy fordulhatnak elő esetek, sőt elő is fordulnak, midőn a kiküldött választmányok nem csak a ház tagjai közül, hanem a házon kivül álló hivatott és szakértő egyéneket is jogositva vannak meghívni üléseikbe. (Helyeslés.) E kérdésre nézve még egy észrevételem van, melyet elő kívánok adni. (Halljuk!) Ha a t. ház nem fogadná el Ghyczy Kálmán képviselőtársunk indítványát, s ha ennek folytán a beérkezett beadványt nem tekintené kérvénynek, hanem hivatalos jelleggel biró megkeresésnek, ez esetben nem az következnék ebből, hogy külön bizottságot küldjünk ki, henem épen ellenkezőleg az, hogy a beérkezett megkeresés visszautasittassék. (Helyeslés a bal oldalon.) Ha a ház helybenhagyná azt, hogy efféle hivatalos megkeresések elfogadhatók és mint ilyenek tárgyalhatók, bármely rendes bíróság vagy politikai hatóság elözönölhetné beadványaival a házat; pedig ezek nem tartoznak különös felelőséggel a háznak, hanem csakis a miniszterek, kik minden lépésökért, méopedig nem csak a házon kivül követett eljárásaikért, hanem a házon belüliekért is minden előterjesztvényök- és indítványukért felelősek. Az, ki ezen hivatalos megkeresést aláirta, a minisztérium alárendeltje ; de a házhoz a minisztérium alárendeltje nem intézhet megkereséseket, ha csak a minisztérium nevében és annak megegyezésével nem teszi ezt, mint például az államtitkár, midőn a minisztérium nevében nyilatkozik. Mindezt azért mondom el, mert ha nem fogadtatnék el Ghyczy Kálmán képviselőtársunk indítványa — mely szerint a beérkezett irat magánkérvényül tekintetvén , az a kérvényi bizottság utján tárgyaltatnék — nem marad más hátra, mint e beadványt logikai következtességgel visszautasítani. (Helyeslés a bal oldalon.) Magam sem akarok a tárgyalás jelen stádiumában a kérdés érdemébe bocsátkozni. Teljes elismeréssel fogadom azt, mit a tisztelt igazságügyminiszter űr azon határokra vonatkozólag terjesztett elő, mely határokig e tárgyra nézve a tanácskozás kiterjedhet; de azt tartom, nem is lehet körvonalozni, nem lehet tökéletesen kiszabni a határokat, a meddig az érdemleges tárgyalás terjedhet : mert hiszen maga azon körülmény, mely szerint az igen tisztelt miniszter úr véleményének indokolására, még pedig igen hetyesen, azon kérdéseket hozta fel, melyeket szabályul akar felállíttatni, épen azt mutatja, hogy itt magára a tárgy érdemére nézve, még azon szavakra is ki fog terjedni a discussió, melyek az előterjesztésben foglaltatnak. Hivatkozás történt Csiky képviselőtársunk esetére. Magam sem tartom Csiky esetét a jelenleg fenforgóval analógnak (Helyeslés a középen), már azért sem, mert az akkor forgott szőnyegen, midőn Magyarország teljesen abnormis állapotban volt. Azon időtől fogva azonban az alkotmány helyreállíttatott — a mit én nem akarok ugyan egész praecise állítani, mert erre nézve nekem is saját nézeteim vannak, de ugy, a mint a ház által elfogadtatott, és ugy, mint az a törvényekben kifejeztetett, az alkotmány helyre van állítva — e háznak azonkívül most már felelős minisztériuma is van: s igy ez amattól egészen különböző eset. Minthogy tehát e tárgy minden oldalról a legnagyobb óvatosságot kívánja, s azonfelül ez az első ilynemű eset, mely egyszersmind normativául is fog szolgálni jövőre, s míg az immunitásról törvény nem alkottatik, e részben praecedenst fog képezni: nézetem szerint teljesen azon formákhoz kell ragaszkodnunk, melyek a parlamenti kormánynyal összekötvék. Miután pedig ezen okmány nem a minisztérium által terjesztetett a ház elé, azon esetben, ha a tisztelt ház azt nem akarná mint magánfolyamodványt tekinteni, s nem kívánná a kérvényi bizottsághoz utasítani, részemről azt kell kívánnom, hogy a tisztelt ház a királyi ügyek igazgatójának megkeresését utasitsa vissza és ne vegye tárgyalás alá. (Helyeslés a baloldalon.)
