Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-184
CLXXX1V. OKSZÁGOS vényi bizottságnak minden tárgy iránt figyelemmel kell lenni; hanem talán figyelmeztetni lehetne a kérvényi bizottságot, hogy előleg vegye föl. (IIstyeslés.) Elnök: Ennélfogva ugy tétetik át Pulszky Ferenez jelentése a kérvényi bizottsághoz, hogy az soron kivül és minél hamarabb adja be róla véleményes jelentését. Brassó város ipar- és kereskedelmi kamarája a hadsereg felszerelését a hazai iparosok által kéri eszközöltetni. Tassy József, bács-bodrogmegyei Ada mezőváros lakosa és 1848—9 évi város birája, a jószágán és vagyonán 184 8 / 9-ben okozott károkat pótoltatni kéri. Weisz János szatmári lakos az első magyar sóáruló társaság által az ország tetemes kárára űzött visszaéléseket és zsarolásokat, valamint ezen társaság által ellene elkövetett szerződésszegés és károsítás megtérítését tárgyazó iratát figyelembe vétetni és kellő intézkedést kér tétetni. Ezen kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. A pénzügyi bizottság megválasztása levén napirenden, méltóztassanak szavazataikat beadni. Mihályi Péter jegyző (fölolvassa a képviselők névsorát, kik szavazati jegyeiket beadják.) Elnök: A szavazatok összefognak számíttatni s annak idejében az eredmény ki fog hirdettetni. Csiky képviselő úr interpellatiot kivan intézni a miniszterelnök úrhoz. Csiky Sándor: T. ház! A miniszterelnök s egyszersmind honvédelmi miniszter úrhoz bátor vagyok egy kérdést intézni. (Halljuk! Halljuk!) Az időszaki sajtó tudósításaiból köztudomású dolog, hogy honvédelmi miniszter úr a törvényhatóságokhoz oly rendeletet küldött, melynek erejénél fogva a következő 1868. évi ujonczozásra az összeírásokat, egyszersmind az ezzel járó előkészületeknek megtételét megrendelte. Én azon törvényből, a mely jelen évben hozatott, jelesen a 67-diki országgyűlésnek 9-dik törvényéből ugy tudom, hogy a 48 ezer ujoncz megszavazása kizárólag és egyedül a 6 7-ik évre történt, abban a tekintetben pedig hogy a kormány az 1868-diki ujonczozás érdemében rendelkezéseket tehessen, ujabb meghatározás a törvény részéről nem adatott. Ez okból kérem és kérdem a miniszter urat, méltóztassék felvilágosítást adni, micsoda jogalapon s micsoda felhatalmazásnál fogva rendelte meg a megyékben azon ujonczoknak összeírását, a mely ujonczok még ekkoráig a törvényhozás által megszavazva nincsenek, s hogy fognak-e adatni vagy megszavaztatni, még a jövő" dolga? KÉPV. H. NÍPLÓ. 186 5 /,. v. ÜLÉS. (Decz. 9. 1867.) 345 E kérdésemet írásban is bátor vagyok benyújtani. (Felkiáltások : Föl kell olvasni!) Horváth LajOS jegyző (olvassa az interpellatiot :) „Minden népek és nemzetek csak addig s azon esetben tekintethetnek szerintem önálló, független állami élet kellékeivel bírni, a mig, s a meddig kormányzati elidegenithetlen joguknál fogva, mind pénzökkel mind verőkkel, minden idegen befolyás nélkül korlátlanul, saját nemzeti érdekök szerint szabadon rendelkezhetnek. Hazánkban a közösügyes törvénynek a többség általi elfogadásával, fájdalom, ezen őseink által vérözön áldozatával is sértetlenül fentartott közjog megesorbittatott; de még a folyó évi 12-ik t. ez. 12. és 13-ik §-ban is fentartatott a hadügyre nézve annyi, hogy a magyar nemzeti hadseregnek időnkinti kiegészitését és az ujonczok megajánlása jogát, a megajánlás feltételeivel ós a szolgálati idő meghatározásával, ugy szintén a védelmi rendszer megállapításával vagy átalakításával együtt, a magyar országgyűlés beleegyezésétől és elhatározásától függőnek jelentette ki. Ezen jogalapon ajánlott a magyar törvényhozás a folyó évben a 9-ik t. czikkben meghatározott feltételek alatt 48 ezer ujonezokat meg; ámde ezen ujonczajánlás a jelen évnél továbbra épen nem terjesztetett általa ki, se ennek a jövő 1868. évre is történendő kiterjesztésére a kormányt meg nem hatalmazta soha. Hogyan s mi alapon történhetett tehát ennek ellenére az, hogy ezen, a magyar hazatörvényhozásánál nyíltan s határozottan fentartott nemzeti jog sérelmével honvédelmi miniszterelnök úr a megyei törvényhatóságokhoz, nevezetesen az időszaki sajtó tudósításai szerint Szatmár, Győr, a horvátországi s alkalmasint több megyékhez is a 18 5 2 Vet 7 sz- a ^ a tt oly tartalmú kormányrendeleteket küldött, a melyek szerint érintett törvényhatóságok a jövő 1868. évi ujunczállitás czéljábőlaz illető hadkötelezettségi összeírások s előkészületek megtételére köteleztetnek a nélkül, hogy ez érdemben a törvényhozástól meghatalmazást nyert volna, és így van-e akarata a magyar országgyűlésnek a jövő évben is ezen egyik legterhesebb véradó áldozatát újra meghozni vagy sem, ugyan azon törvényhozástól irányt adó utasítással birna. Ezen kérdésre nézve tehát miniszterelnök, egyszersmind honvédelmi országlár úrtól, tájékozásomul szolgálandó felvilágosítandó feleletet tiszteletteljesen kérek." Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház ! Ha jelenleg itt kezemnél volna azon rendelet, melynek kibocsátása miatt méltóztatott kérdést intézni a tisztelt képviselő úr, rögtön válaszolnék rá. De mivel nincs itt, s én kénytelen vagyok azon rendelet szövegét felolvasni, hogy állításai egy részét megczáfolhassam, holnap leszek szerencsés a
