Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-183

CLXXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Dcoz. 7. 1867.) 339 gyakorolt e nyilatkozat, ugy szólván biztositást, és ennek tulajdonitható főleg, hogy akkor a vita tovább fűzése félbeszakadt. És én gondosan kerestem az országos küldöttség jegyzőkönyveiben s azok kapcsában velünk közlött kimutatásokban a felvilágosító adatokat; de minden siker nélkül. Ezen adatokat várom én, t. ház, és kérem a tisztelt minisztériumtól, és azt hiszem, hogy ezen kérésem az általam most emiitett biztosítás és hazánk jelen viszonyai által teljesen indokolva van. Összesen 29 millió százötezer forintot kell az államadósságok fejében évi járadékul fizetni, és ezen összegből 11 millió hétszázötvenhat ezer forintot érczpénzben. Ez teljes erejében levő nagy, gazdag birodalomnak kevés, erejéből egészen kiszivatytyuzott országnak nagyon sok. Hol itt a mérték, t. ház ? és mi mutathatná meg nekünk, mi a sok, mi a kevés ? Megmutathatná ezt nekünk az általam most emiitett adatok hiányában saját jövedelmeink ós költségeink biztos ismerete; de fájdalom, ez adatoknak nem vagyunk birtokában, és most arról kell határoznunk, a miről igy és most határozni lehetetlennek látszanék előttem, ha nem tudnám, hogy ez már csak nem eldöntött ténv. A halhatatlan emlékű gr. Batthyány Lajosnál 1847-ben tartott ellenzéki értekezletek egyikén azt hallottam báró Eötvös Józseftől (Halljuk !) hogy „a hó annál tisztább, minél mélyebbről veszszük azt." Mélyen vésődtek keblembe ezen akkor is gyönyörrel hallgatott szavai a szónoknak; és én ezen találó szép hasonlatosságot azóta is gyakran, láttam és látom a közéletben megtestesítve, főleg midőn igazságokról, különösen midőn számokra fektetett igazságokról volt és van szó. Az igazság igen ritkán úszik a felszinen, és minél mélyebben nyulunk utána, annál tisztábban jutunk birtokába. így van ez különösen a számokkal, ezen megtestesült igazságokkal. A mélybe kell hatolnunk a jelenben is. t. ház, hogy tisztába jöjjünk az adatokkal és főleg, hogy megtaláljuk azon világitó szövétneket, mely bennünket ezen cháoszi félhomályban csak némileg is útba igazítson. (Helyeslés a bal oldalon.) A most említett adatok hiányában hol találhatok ily kutatásokra biztos tért, a melyen csak némi sikert is várhatnék? Itt van, t. ház! saját helyzetünk: ezt biztosan ismerjük, itt nem kell minden adat után a felszínen kapkodni. Minél mélyebbre nyulunk, annál tisztább, habár annál keseritőbb adatot találunk arra, hogy szegényekké, csaknem koldusokká lettünk a 18 évi mostoha atyáskodás alatt. Engedje meg t. képviselőház, hogy b. Kemény Gábor képviselőtársam példáját követve, statistikai adatokkal mutassam ki ezen állitásomnak. habár mindnyájan által mélyen érzett valóságát. Ez alkalommal, minthogy épen az előttem szdló képviselőtársamra hivatkoztam, engedje meg hogy feleljek többek közt egy állítására. Azt mondta a t. képviselő úr a többek közt, hogy „nem hiszi, hogy az államadósságokra vonatkozó törvényczikkekben a solidaritas csak legkevésbbé is ki volna mondva." Hajói fogtam föl, ezt mondotta. Ez volt argumentumai közt az én felfogásom szerint a legfontosabb, fontos különösen azért mert megczáfolni lehetlen, mert a hit terén megszűnik a bizonyításnak minden lehetősége. (Derül'ség.J Az általam emiitett statistikai adatokra áttérve, tudjuk, hogy a földmivelés képezi hazánknak legnagyobb tőkéjét: ezt kell különösen emelnünk, ennek jövedelmezését előmozditanunk; és ezen czél elérésére legfőbb tényezőkül szolgálnak a gazdasági intézetek. Es mikép állunk ezen gazdasági intézetekkel ? Ugy a keszthelyi, mint a debreczeni gazdasági intézetek a fejlődés küszöbén vannak. tehát ott állanak, a hol legnagyobb mérvben veendik igénybe a haza részéről a segélyezést. És niiképen dotáltainak ezen intézetek? Az 1868-ik évre tervben levő költségvetés szerint, a mennyire nekem arról némi tudomásom van, a debreczeni gazdasági intézet részére körülbelül 5

/

4 évre csak 11,000 frt hozatnék javaslatba. Ugyanott a földmivelési iskolára csak 5000 frt. Ezen gazdasági intézetnél csak 4 ösztöndíj hozatik javaslatba 200 írtjával, mi'összesen 800 frtra megy. A földmivelési iskolában négy 50 frtos ösztöndij tétetik javaslatba, ez : 200 frt. A keszthelyi gazdasági intézetben a gazdasági osztályban a 67-ik évi költségvetés volt 10,998 frt, a jövő 1868-ik évre 11,550 frt volna tervezve. A földmivelési iskolában ugyanott 1867. volt 3221 frt, a jövő évre 3959 frt van tervezve. Az ösztöndijak épen ugy terveztetnek, mint a debreczeni intézetben. A magyar-óvári gazdasági intézet a cs. kormány által állíttatott föl, azonban a szükséges költségek ugy az örökös tartományok, mint Magyarország jövedelmeiből födöztettek. Híre jár, hogy ezen intézet rövid időn áttétetik az örökös tartományokba: azonban megeshetik, hogy ez a pénztárunkat a tett beruházásokért illető rész minden megtérítése nélkül fog történni. Ezen intézetre évenkint 43,600 frt fordittatik, midőn hazánk ilynemű intézeteire alig 17 —18,000 frt tordittatik. És miután a szükséglet jelentékeny részét az ottani gazdaság jövedelme fedezi, a hiányla28,000 írtban is az állampénztárból fedeztetikt Csupán egy vegytani laboratóriumra 18,000 ír. 43*