Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-183
340 CLXXXÍII. ORSZÁGOS ÜLÉS- (Deoz. 7. 1867. hozatott javaslatba, tehát több, mint akár melyik I gazdasági intézetünk egész évi költségvetése. Vonhatnék még párhuzamot, t. képviselőház, a hohenheimi gazdasági akadémia és a hazánkban levő gazdasági intézetek között, hol a kis Württemberg 354 D mértföld területével, alig 2 millió lakossal és csak 17 l | a millió évi bevétellel 18000 frtot áldoz évenkint a gazdasági akadémiára és a földmivelési iskolára, tehát annyit, a mennyi a hazánkban levő gazdasági intézetek egyikének költségvetése. És ez által tette és teszi a württembergi kormány azon akadémiát világhírűvé, és általa az országot virágzóvá. És miként állunk, t. ház, a szellemi tőkék örögbitésénél ? A nevelési ügy terén sokkal kedvezőbben mutatkozik a jövő évre a mozgalom: mert miga bécsi kancellária költségvetése szerint a folyó évre vallási és nevelésiczélokracsak 162,575frt.tétetettjavaslatba, és annyi fordíttatott is azonczélokra, nem számítván ide a vallás- és tanulmányi alapokból eredt bevételt, mely magában 1,578,56.7 frtrarug, addig az igen t. cultusminiszsterium költségvetése főbb vonásaiban a következő: a Királyhágón innen vallási és közoktatási szükségletekre 121,000, a Királyhágón tul 333,000, a kpzpontí kiadások 146,000 frtnyi összeg-ben tétetnek ki: ezenkívül átalános müvelődési czélokra 133.000, népnevelési czélokra 210,000, segélyezésekre 418,000, összesen761000 frt. A fentebbi összeggel 1,361,000 frt: tehát sokszorosan több, mint a folyó évi költségvetés. A jelen évihez viszonyítva tehát sokkal kedvezőbb arány reménye 411 előttünk. De ha tudjuk, hogy hazánkban jelenleg csak mintegy 13000 népiskola van, holott tekintettel népességünkre és különösen a községek számára, legalább 20000 népiskolára volna szükségünk ; ha tudjuk, hogy a nevelési czélokra fordított költségekből, például Ausztriában fejenkint és évenkint csakis 6 kr. jut, a pápai birtokban évenkint csak 7 kr., míg a maroknyi Württembergában fejenkint és évenkint 31 kr. fordittatik nevelési czélokra: lehetlen el nem ösmernünk, hogy még azon esetben sem állanánk az átalános műveltségi igények színvonalán, ha az átalam elősorolt tételek megkétszerezése, sőt sokszorozása is az igen t. cultusminiszter urnák tehetségében és hatalmában állana. De hogy maga a t. cultuszminiszter úr is mélyen érzi azon állapot súlyos voltát, mely az ő tárczájára is aggasztólag nehezedik, kitetszik a többek között egy válaszleiratból, melyet legközelebb a pesti nemzeti tomaegyléthez intézett. Nem szokásom a t. képviselőházat fölolvasásokkal fárasztani; azonban ez jelen helyzetünk megvilágítására nagyon szükséges levén, méltóztassanak megengedni, fel fogom olvasni. (Halljuk!) „Jóllehet teljesen áthatva a tornaegylet létezésének szükségétől, óhajtanom kell, hogy működését nehezítő minden körülmények lehetőleg elhárittassanak, és hogy saját helyiséggel bírva állandó tornacsarnokot építhessen : azon kérését mindazálal, hogy az állandó tornahely szerzése és tornacsarnok építésének czéljára a közalapítványokból 30 ezer forint rendelkezése alá bocsáttassék, teljesíthetőnek nem találom. A közalapítványi alapok átalában — eltekintve anyagi állapotuk mostohaságától — már különös rendeltetésöknél fogva sem vehetők igénybe rendeltetésöktől elütő czélokra, s igy a tornaegylet segélyezésére sem, kivéve talán a tanulmányi alapot, mely^ tornaegyletével némileg rokon czélokat követ. Ámde épen a tanaimányi alapra haramiának és várnak, a tanügynek folyamatban levő rendezése folytán, oly súlyos terhek, hogy még a már fenálló intézeteknek a jelen kor kívánalmai színvonalán leendő fentartására sem leend — az államtól igénybe veendő tetemes segélyezés nélkül képesítve. Ily körülmények közt nem kétlem, megnyugvással fogadandjá a tornaegylet abbeli kijelentésemet, hogy addig, mig a tanulmányi alap hivatásszerű kötelezettségeinek is egyedül állami segély által megerősödve felelhet meg, a tornaegylet czéljainak ezen alap segedelmével előmozdítása azon igények és óhajok egyikét képezi, melyek teljesülése jobb időkre marad fentartva." Csak azért hoztam fel a t. cultuszmiszter úr ezen válaszleiratát, hogy ez által is megvilágosittam a helyzetet. At. cultusminiszter úr nem szorult arra, hogy érzelmeinek más legyen tolmácsa, annál kevésbbé arra, hogy azt én teljesítsem ; azonban nem fojthatom el abbeli meggyőződésem kijelentését, miszerint az igen t. cultuszminiszter úr ezen válaszleiratot bizonynyal fájó szívvel irta alá: mert jól ismeri hazánkban a tornaegyleteknek ugy honvédelmi, mint nevelési s más tekintetben is hasznos és szükséges voltát, és mert lelkén fekszik, mint talán közülünk senkinek jobban, a népnevelés ügyének minden ága. Tudnék én, t. ház, fölolvasásokat tartani más minisztériumoknak is ezzel hasonló rendeleteiből. Azonban ez alkalommal nem kívánom a t. ház figyelmét fárasztani. A mi a közlekedési minisztérium költségvetését illeti, az sem áll kedvezőbben, mint a cultuszminiszteriumnak az oktatási és vallásos czélokra vonatkozó költségvetése. 1854-től 1861-ig a hazai országutak fentartására fordított költség évről évre emelkedőben volt, és csaknem egész 3 millióra növekedett; azonban 1861-től kezdve folyvást apadásnak indult az, és jelenleg már az egy millió forint alatt áll .• holott ha hazánk legszigoruabb igényeit veszszük is tekintetbe, az utak legalább 3 milliót igényelnének. De még ezen összegnél sem lehetne megálla-
