Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-183
338 CLXXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 7. 1867.) esze járása közt. Azok ugyanis hasonlólag, vala- I az országos küldöttség tagjainak és tisztelt korhányszor nem tetszett nekik valamely törvény, i mányunknak a kiegyenlítés nagy, nehéz és sok mindig kerülő utón akarták azt eltávolitni. Jele- | tekintetben hálátlan munkájánál és e törvényjasen Erdélyben egyenesen uj képviselőválasztási ; vaslat iránt megállapodásuknál a hazaszeretetet rendszert hoztak be, hogy annál inkább boldogul- és a haza nehéz állapotán való segités szoljának Erdélynek a reichsratbba beerőtetésével. gált vezérül és irányadóul; mélyen meg vaMondom, lényeges hasonlatosságot látok Madarász i gyök arról is győződve, hogy az országos küldöttség többsége és a minisztérium, midőn ezen előttünk fekvő törvényjavaslat iránt megállapodtak', azon véleménytől voltak áthatva, hogy a jelen viszonyok között hazánkra nézve több előnyt, több igazságot és több méltányosságot az ő nézetűk szerint kivivni nem lehetett. Ezért tisztelettel hajlok meg ezen hazafiúi törekvés előtt, habár a kivivott eredményben megnyugvást nem találképviselőtársam és Schmerling - Bach kormánya esze járása közt. (Derültség a hal oldalon. Fölkiáltások balról: Halljuk! Halljuk!) Nem szabad képviselőtársaim egyikéről sem feltenni azt. hogy más indokból, mint egyenesen a haza iránti kötelességből tenne valami indítványt, és ezen indok felhozása benne is volt, ha jól emlékszem, azon beszédben, melylyel Madarász képviselőtársunk indítványát aján- nék is. lotta. Hiszem tehát, hogy pusztán meggyő ződése kényszeritette ezen csodálatos indítvány tételére; de ha nem volna ez, mi ítéletemnek Ennyit előre bocsátva, nem tartom szükségesnek, azok után, miket Tisza Kálmán barátom elmondott, részletekbe bocsátkozni, és számokkal irányt ad, ha nem ez volna az, mi arra indít, hogy j mutogatni azt, hogy az előttünk fekvő törvényjaezt okul elfogadjam: egyszerű észjárásommal kénytelen volnék azt mondani, hogy ugy tűnik fel a dolog, mintha népszerüséghajhászás volna. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ismeretes dolog , hogy az emberek átalában nem szeretnek fizetni, és ha a nagy tömeg megkérdeztetik, akar-e idegen kormány által tett adósságot fizetni, egyszerűen azt fogja felelni: nem. vaslatot miért nem tartom én a részletes vita alapjául elfogadhatónak, elégségesnek látván részemről egyetlen egy kérdésre megfelelni. Vagyunk-e jelenleg azon helyzetben , hogy ezen törvényjavaslat alapos bírálatába bocsátkozhassunk és meghatározhassuk egész bizonyossággal, hogy a kötelesség mértékén tul, a méltányosság alapján meddig haladhatunk jogaink, önállásunk sérelme Ezen indítványt tehát, mely határozottan a | nélkül és a nélkül, hogy az elvállalandó terhek 12. t. cz.-be ütközik, mely politikai életünk szelle- j alatt hazánk ereje összeroskadjon?Én legalább, t. miével nem egyezik, határozottan visszautasítom ; de a minisztérium részéről előterjesztett törvényjavaslatot az államadósságok tárgyában a részletes vita alapjául elfogadom. (Helyeslés a középen.) Elnök: A mi Madarász képviselő úr indítványát illeti, mindenekelőtt azt tartom, a napirenden levő tárgyat, t. i. a törvényjavaslatot kell tárgyalni. Ha a t. ház ezt elfogadja, mivel azon indítvány a törvényjavaslatnak épen ellentéte, önként következik, hogy a törvényjavaslat elfogadásával az indítvány magától megszűnik. Ha el ház, ezen helyzetben nem vagyok: ámbár azt hiszem, hogy nem lett volna lehetetlen bennünket és az igen t. házat ezen kedvező helyzetbe hozni. Mélyen tisztelt képviselőtársam Deák Ferencz a67-es bizottság 5-ik ülésében, midőn épen az államadósságok kérdése tárgyaltatott, a többi között Grhyczy Kálmán képviselőtársunknak így válaszolt: „Másik észrevétele a t. képviselő urnák (Ghyczy Kálmánnak) az volt, hogy szorosan meg kell vizsgálni, melyek és mily neműek az adósságok, mire fordíttattak, és azokból egyik nem fogadja a t. ház a törvényjavaslatot, akkor j vagy másik országra minő investitiok tétettek? jőne az indítvány napirendre. Azt hiszem ugyan, hogy a mint egyik képviselőSimonyi LajOS b.: T. képviselők! Én azt I társunk is megjegyezte, most már azt, hogy a fölhiszem, Madarász képviselőtársam indítványa egyúttal tárgyalandó ezen törvényjavaslattal és a központi bizottság előadásával: azért azt hiszem, hogy minden képviselőnek joga van ezen indítványhoz is hozzászólani. (Helyeslés.) Várady Gábor: T. képviselőház! Midőn ezen komoly tárgyban felszólalok, a mely tárgy a legnyugodtabb keblet is szorongató aggodalommal tölti el, mindenekelőtt azon meggyőződésemet kell kijelentenem , mely engem ezen kérdésnek, legalább részemről való megoldásánál vezérel. Meg vagyok ugyanis arról győződve, hogy vett adósságok mire mindenre lettek forditva, SZÍ rosan kinyomozni nem lehet. De vannak mégis oly beruházások, melyek világos nyomokat hagytak és talán ki is számithatók. Mindezekre nézve tisztába jőni és a tárgy fölvilágositására szolgáló adatokat összegyűjteni s s egyik föladata lesz a két ország küldöttségeinek és minisztériumainak: és ezek a megállapodási javaslattal együtt, mint egyezkedési adatok, az országgyűlések elé fognak terjesztetni." (Hatás.) T. ház! Azok, kik a 67-es bizottság tagjai voltak, jól emlékezhetnek, minő kedvező hatást,
