Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-183
CLXXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 7. 1867.) 337 torn, de kötelességtd szabta mindnyájunknak a XII. törvényczikk, és e mellett a kormány ép oly határozóiban állott, mint az országos küldöttség tagjai. Azt kívánja továbbá Tisza Kálmán képviselőtársam, hogy először részletes, pontos adatokat kapjon arra nézve, mi az, mit Magyarország megbírhat, s csak azután járulhat ahhoz, hogy bizonyos öszszeget, mint Magyarország évi járulékát az államadósságok terheihez, elfogadjon. Bátor vagyok megjegyezni, hogy a mit utána tesz, hogy ez kevés időt venne igénybe, ez nem áll, nem állhat. Bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy a mi pénzügyminisztériumunk még nem idősebb 8 — 9 hónapnál. (Elénk derültség.) Ily rendkívüli viszonyok közt pedig 8 — 9 hónapi bevétel és kiadás ábsolute nem elegendő arra, hogy biztos tudomást lehessen s zerezni arról, mennyi a bevétel és mennyi a kiadás. A viszonyok rendkivüliségét két-három féleképen is lehet motiválni: előozör a politikai viszonyok átalakulásával; másodszor azzal, hogy az idén jó esztendőnk volt; harmadszor oly változások tétetnek a beligazgatásban és különösen a nemzetgazdaság mezéjén, melyek kétség kívül igen nagyon lényeges változást fognak előidézni már a legközelebbi időben is Magyarországnak jövedelmeit és kiadásait illetőleg. Ezek következtében oly számítást, mely körülbelül approxiniative alapot nyújt az okoskodásra, lehet tenni; de nem lehet tenni olyat, mely tökéletes mathematikai pontossággal adja meg Magyarország pénzügyi jövőjét. Az már az előttünk fekvő számításokból látszik, hogy nagy deficitünk semmi esetre sem lehet. Ez a fő dolog. A tisztelt képviselő úr azon ellenvetése sem áll, hogy Magyarország adója oly nagy, hogy nagyobb már nem lehet; pedig e törvényjavaslat elfogadása esetében azt föl kellene emelni. Az adó nagysága relatív. Gazdag emher könnyebben fizethet nagyobb adót, mint a szegény. Ha Magyarország gazdagabb lesz. képesitve lesz a jelenleginél több adót is könnyen fizetni. Azon adóösszeg, melyet Magyarország jelenleg fizet, ábsolute épen nem páratlan nagy Európában, sőt alig van hasonló terjedelmű ország, mely ne fizetne nagyobb adót. (Fölkiáltások a bal oldalon: De annak kereskedelme van!) A baj csak onnan eredt, hogy maga az ország nagyon szegény. Ha tizszer annyi jövedelmem van, mint jelenleg, szívesen fizetek kétszer annyi adót, mint eddig. (Fölkiáltások a bed oldalon: Elhisz-zük!) Bátor vagyok még Madarász képviselőtársunk indítványára néhány megjegyzést tenni. Legelsőben is megjegyzem, hogy egészen elbámultam rajta, midőn indítványában némi fenyegetőzéssel találkoztam. Abban ugyanis határozottan az monKÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 7 . V. datik, hogy mindenkit személy szerinti felelősség fog terhelni vagyonát illetőleg, a ki az osztrák kormány által tett osztrák adósságból valamit elvállalni kész. Lehet, hogy e kitétel: „osztrák államadósság elvállalása" csak szójáték, mert itt osztrák államadósság elvállalásáról egyátalában nincs szó. (Derültség a bal oldalon. Fölkiáltások: Hát miről?) Itt csak évijárulék elvállalásáról van szó. Magam is ugy tekintettem, hogy az csak oly szókülönség, melyet tisztelt képviselőtársam talán a nélkül, hogy i figyelmezett volna, tett inditványába. Tehát nem. az a fő kérdés, hogy évijárulék-e vagy nem, de egyátalában lesz-e ezután Magyarország részéről bármi fizetendő az államadósságokért. És ismételhetem, hogy rendkívül elbámultam, hogy épen azon oldalról jött azon indítvány, mely szerint vigyázzanak azok, kik a terhet vállalni ajánlják, a mely részről oly rendkívül nagy mértékben láttam igénybe venni a vélemény szabadságát, és a melylyel, hogy teljes mértékben élnek, és hogy ezt a képviselőház a legnagyobb mértékben eltűri, annak élő bizonyítványa az. hogy ezen indítványt a ház nem fogadta egyébbel, mint nevetéssel. Bátor vagyok megjegyezni , hogy én az abban foglalt fenyegetést nem tartom nag} 7 on veszedelmesnek ; de ha annak tartanám is, és meggyőződésem az volna, hogy Magyarországnak bizonyos mértékben részesednie kell az államadósságok terheiben, ha száz ördög állana is mellettem : meggyőződésemet kimondanám és nem venném rósz néven, ha más hasonlókig tenne. Megjegyzem még azt is. hogy Madarász képviselőtársain indítványával, felfogásom szerint , egyenesen sértett egy törvényt, másod sorban pedig sértette az alkotmányosságunk alapját képező törvényeknek egész sorát. Sértette ugyanis azon törvényt , mely kimondja, hogy j Magyarország igenis fog részesedni az államadós j ságok terheiben évijárulék által, a mi határozottan benne foglaltatik a XII. t. ez. 54 és 55 szakaszaiban. Sértette továbbá azon indítványa által másod sorban, az által, hogy e kérdést népszavazás utján intézze el az ország, alkotmányos állásunkat. Képviselőtársam ép ugy tudja, mint én , hogy az 1791. és általa annyiszor idézett 1848. t. ez. szerint Magyarországot igazgatni, Magyarországon törvényt szolgáltatni és törvényt hozni csak a törvény értelmében törvény szabta módon lehet. Midőn indítványozza, hogy ezen rendkívül fontos kérdést illetőleg — mellőztetvén a törvényes eljárás — egyenesen határozat utján mondja ki az országgyűlés, hogy népszavazásra hivatkozik: ezt határozottan oly indítványnak tekintem, mely Magyarország törvényes alapjogait, alkotmányos életét sérti. E tekintetben lényeges hasonlatot látok t. képviselőtársam és a Schmerling-Bach kormány 43
