Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-158
CLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 10. 1867.) 21 hogy a kölcsön fölhasználásáról és állapota kimutatásáról a pénzügyminiszter évenkint számolni tartozik. Ezen kölcsön kibocsátása iránt egyezmény köttetett egy frankfurti házzal, b. .Haber Mórral, ki a kibocsátás iránt a párizsi legjobb hitelben álló „Société générale pour favoriser le développement du commerce et de 1' industrie" társulattal szövetkezett. Haber a kölcsön két harmadára nézve magát kötelezőleg szerződött, és e végből két millió frank biztositékot le is tett; azonban fentartotta magának azon jogot, hogy a kölcsön utolsó harmadát is, az eredeti kötési árakon, átvehesse, vagy mindjárt, vagy a befizetési határidők tartama alatt. Ezért emiitettem, hogy a kölcsön által 40,000,000 ft és esetleg 60,000,000 ft fog az állam pénztárba befolyni; azaz: ha azonnal az egész összeg iratik alá. az egész összeg fog kibocsáttatni; ha kevesebb Íratnék alá, Haber 40,000,000 ft befizetésére a biztosíték által kötelezve van. Természetes, hogy ez esetben a hátralevő összeg az állam pénztárában marad és azt a befizetési határidők után az állani tetszése szerint hozhatja piaczra. Végre még két körülményt kell megemlítenem, hogy a t. ház a kölcsönkötés minden lényeges körülményével ismeretes legyen. A befizetés 12 egyenlő részletben történik két év leforgása alatt; tehát minden második hóra esik egy befizetés; azonban szabadságában áll a kölcsönt aláíróknak azt előbb is befizetni. Az évjáradékok egész összegben fizettetvén be, a kölcsönt kötő a még ki nem fizetett összegek után azon kamattal terheltetik meg, mely a kölesöntől jár, azaz 7 l / 2 százalékkal: a mi annyit tesz, hogy a be nem fizetett összegeknek megfelelő 7 '/ 2 százalék az évjáradéki fizetéseknél mindaddig levonásba hozatik,mig azon összegek be nem fizettetnek. A másik még fölemlítendő körülmény, hogy — a kölcsön, aláírás végett, Magyarországban is kitétetvén — miután nevezetes túljegyzés esete állhatna elő, a Magyarországban aláírandó összegekre nézve kiköttem, hogy azok az egész kölcsönnek egy negyedén alul le nem szállíthatók. (Helyeslés.) A törvényjavaslatban azonban nem volt szükséges ezen körülményeket megemlíteni, valamint azon személyeket sem, kikkel az egyezmény köttetett, miután a pénzpiacz vásárai a politikai körülményektől függenek, s a minisztérium föladata a törvény által nyert fölhatalmazást a legkedvezőbb időben és módon, a törvény korlátai közt, érvényesíteni. (Helyeslés.) A kölcsönre vonatkozó részleteket előadva, az egyezkedési menetre nézve még annyit mondhatok, hogy ezen kényes természetű ügyben igyekeztem minden kínálkozó alkalmat és combinatiót fölhasználni; senki ajánlatát ki nem zártam, sőt, a mennyire lehetett, igyekeztem, versenyt költeni, s végre azon ajánlat mellett maradtam, mely legkedvezőbbnek látszott. (Helyeslés.) A bécsi pénztőzsérek ajánlatai (Halljuk! Halljuk!) mind a formára, mind a lényegre nézve olyanok voltak, melyeket el nem fogadhattam. [Atalános helyeslés.) Az, hogy a kölcsön ezüstbén köttetett, igen természetes: mindaddig, mig az ágió, ingadozásaival, fen fog állani, külföldi pénztőkét másként nem fogunk kapni. Kiegyenlíti ezt azonban azon körülmény, hogy a befizetés is ezüst és arany értékben történik. Továbbá kamatbiztositás mellett vasutakat kiadni máskép nem is lehet: tehát, ha ezen rendszert veszszük igénybe, ez esetben is az államra vállalandó kötelezettség érczpénz értékbeli lett volna. Engedje meg a t. ház, hogy még elmondjam egyéni nézetemet néhány, a kölcsönre vonatkozó körülmény iránt, [Halljuk !) s különösen, hogy szóljak arról, olcsónak tartom-e ezen kölcsönt, vagy drágának közgazdasági és pénzügvi tekintetben. [Halljuk! Halljuk!) Nézetem szerint minden kölcsön, legyen az bármily csekély kamatú, például 3 °/ 0 , az államra nézve igen drága, ha improductiv czélokra használtatik fel, miután az ilyen kölcsönnél a tőke elenyészik, a teher pedig nemzedékről nemzedékre megmarad. (Ugy van!) Másrészt minden kölcsön, mely productiv czélokra vétetik föl, és olykép ruháztatik be, hogy általa uj nevezetes érték teremtetik, melynek egyenes és közvetett haszna fölülhaladja a kötelezett évjáradékot: még ha drágának látszanék is, olcsó kölcsön. Ha ezen kölcsön ugyanis ugy ruháztatik be, hogy a belőle előállított uj értékek az évjáradéknak nevezetes részét fedezik és közvetve nagyban emelik az összes nemzeti értéket élénkítik a létező forgalmat , sőt nem létezőt teremtnek, a közel fekvő birtokok értékét emelik és az érdekelt vidéket uj munkásságra ösztönzik, valamely iparág kifejtésére adnak alkalmat, az épités folytán uj tőkeértékek keletkezésére szolgáltatnak módot: ezen esetben még a nagykamatu kölcsön is olcsónak mondható. De van még egy más szempont is, és ez tisztán pénzügyi, mely minden kölcsönnél tekintetbe veendő: és ez az, vajon a létesítendő kölcsön, viszonyítva a legközelebb időben kötött kölcsönökhöz, viszonyítva a politikai tekintetben hasonló viszonyok közt levők kölcsöneihez, kedvezően állja-e ki az összehasonlítást? [Halljuk!) Közgazdasági szempontból véve föl a dolgot, azt merem állítani, hogy a kölcsön olcsó, mert
