Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-181

320 CLXXXÍ. OKSZÁGOS inkább ki vagyunk téve a jövő véletlen esélyei­nek ; és inkább bizonytalan az, hogy mikép fog magyaráztatni azon kérdés, hogy a kikötött feltéte­lek teljesittettek-e vagy nem ? Igen csodálkozva hallottam, hogy Kerka­poly barátom azt mondotta, miszerint szükséges ugyan, hogy a quota-törvény iránt és a keres­kedelmi és vámszerződés iránt meglegyen köz­tünk és 6' felsége többi országai között a megegye­sülés; de ez az államadósságra vonatkozó tör­vényre nézve nem szükséges: holott ugyanazon jelentésben, melyet ő, mint a központi bizottság előadója — a nélkül, hogy saját ellenvéleményét nyilvánitotta volna — a ház elé terjesztett, világo­san benne foglaltatik a központi bizottság azon véleménye, hogy az államadóssági törvény akkor lépjen életbe, ha tartalmához ő felsége többi or­szágai is hozzájárulnak, és ha azon másik két tör­vényjavaslat is, melyeket emiitettem, ő felsége ál­tal elfogadva és szentesitve lesz. Azokra, miket igen t. miniszterelnök úr an­nak fölemlitésévcl mondott, hogy mindig és mindenben opponálnunk nincs helyén, {Helyes­lés a laloldalon. Halljuk! a jobb oldalon) hogy in­dítványom bizalmatlanságot tanusit a legmaga­sabb helyen álló személy irányában... . Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Nem ezt mondottam! Ghyczy Kálmán:.... a kinek nevét itt föl­említeni nem alkotmányos szokás : erre nézve bá­tor vagyok kijelenteni, a mint Tisza Kálmán ba­rátom is kimondotta, hogy egyátalában nem vál­laljuk el azon vádat, hogy mindenben és mindig opponálunk; {Helyeslés a bal, ellenmondás a jobb ol­dalon) hanem ha az iránt, a mit a hazára nézve nem jónak, a mit a törvénybe ütközőnek találunk, nézetünket itt kimondjuk : ez képviselői kötelessé­günk, melynek teljesítését el nem utasithatjuk ma­gunktól. {Zajos helyeslés a bal oldalon.) Lehet, hogy tévedünk; de e kötelességünket mindenesetre, még akkor is, ha tévednénk, teljesiteni fogjuk. Mindnyájan, t. ház! a történet birói itélő széke előtt állunk, valamint ezen oldalon, ugy a másikon is. Mi lesz következése azoknak, a mik itt elhatároztattak és most elhatároztatnak, a jövő s talán a közel jövő fogja kitüntetni. {Ugy van! a, oldalon.) Ha ezen jövő a hazának javát, boldogságát, épségben tartását és megszilárdulását eredményezi, mi fogunk azon leginkább örvendeni, és elismer­jük, hogy akkor ennek dicsősége azokat illetendi, kik a hozott határozatokat pártolták; de ha neta­lán a dolog másként ütne ki, a mi, fájdalom, meg­történhetik , és a mitől tartunk, bekövetkeznék, hogy azokból, a mik eddig határoztattak és hatá­roztatni fognak, a hazára nézve káros következ­ÜLÉS. (Deez. 5. 1867.) menyek fejlődnének ki: akkor —ez esetet szemmel tartva — ne vegye a t. ház rósz néven, nekem és többeknek elvtársaim közül, ha nézeteinket nyilvánítani szükségesnek tartjuk, hogy a nemzet kárhoztatása ne érjen bennünket. {Zajos helyeslés a bal, ellenmondás ajolb oldalon. Zaj.) Ezek után végezetre csak azt mondom, hogy az, a mit t. miniszterelnök úr mondott, hogy t. i. nem kell mindig opponálni, nem "kell bizal­matlanságot tanusitani a törvényhozás másik fac­tora iránt, nézetem szerint oly nyilatkozat volt, mely az alkotmányos fogalmakkal meg nem egyező. {Zajos helyeslés a bal, ellenmondás a jobb oldalon.) Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! Nem tartozom azok közé, a kik minden erő­vel az utolsó szóhoz ragaszkodnak; nem is szó­laltam volna fel, ha Komárom városának igen tisztelt képviselője nem találta volna a maga ré­széről is szükségesnek bizonyos állításaimat czáfolni, illetőleg helyreigazítani,és más részről t. barátom Debreczen városának érdemes képviselője oly állításokat nem tulajdonított volna nekem, a melyeket magaméinak egyátalában el nem fogad­hatok. Debreczen város t. képviselője ellenmondást akart rám bizonyítani. Én azt állitám, hogy Ko­márom város t. képviselője ellentétbe esett magá­val, midőn elvül azt állitván föl, hogy a lajtántuli rész leginkább tudja megitélni, alkotmányos-e vagy nem ? maga részéről rögtön azt nyilvá­nitá , hogy ő nem tartja teljesen alkotmányos­nak, mig az adó- és ujoncz-megajánlási jogot nem gyakorlandja, és ebből azt következtette, hogy a teljes alkotmányosság föltétele teljesitve nincsen. Erre Debreczen város igen t. képviselője azt mondja, hogy én ugyanazon hibába estem rögtön: mert a magam részéről azt nyilvánítottam, hogy addig nem tarthatom az alkotmányosságot teljes­nek, mig a municipalis jogok bizonyos ter­jedelemben biztosítva nincsenek. Épen ellenkező­leg. A t. képviselő úr azt méltóztatott állítani, hogy ők magok Ítélnek; de azonnal Ítéletet is mondott az ellenkező irányban, és ezzel azt akarta bizonyitani, hogy a föltétel nincs teljesitve. Én pedig azt állítottam, hogy mindenki leginkább maga ítélheti meg a maga alkotmányosságát, különben mindenki fel volna jogosítva máskép ítélni a kérdésben. A municipalis jogokat csak bi­zonyító például hoztam fel; de ebből feltételt nem csináltam; sőt azt mondám, hogy épen azért, mert különbözőleg lehet magyarázni az al­kotmányosságot, abból feltételt csinálni nem sza­bad. Én ebben legkisebb ellenmondást sem látok. Továbbá Debreczen városának t. képviselője állításaimat ugy idézte, mintha én azt jelentettem

Next

/
Thumbnails
Contents