Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-181

320 CLXXXÍ. OKSZÁGOS inkább ki vagyunk téve a jövő véletlen esélyeinek ; és inkább bizonytalan az, hogy mikép fog magyaráztatni azon kérdés, hogy a kikötött feltételek teljesittettek-e vagy nem ? Igen csodálkozva hallottam, hogy Kerkapoly barátom azt mondotta, miszerint szükséges ugyan, hogy a quota-törvény iránt és a kereskedelmi és vámszerződés iránt meglegyen köztünk és 6' felsége többi országai között a megegyesülés; de ez az államadósságra vonatkozó törvényre nézve nem szükséges: holott ugyanazon jelentésben, melyet ő, mint a központi bizottság előadója — a nélkül, hogy saját ellenvéleményét nyilvánitotta volna — a ház elé terjesztett, világosan benne foglaltatik a központi bizottság azon véleménye, hogy az államadóssági törvény akkor lépjen életbe, ha tartalmához ő felsége többi országai is hozzájárulnak, és ha azon másik két törvényjavaslat is, melyeket emiitettem, ő felsége által elfogadva és szentesitve lesz. Azokra, miket igen t. miniszterelnök úr annak fölemlitésévcl mondott, hogy mindig és mindenben opponálnunk nincs helyén, {Helyeslés a laloldalon. Halljuk! a jobb oldalon) hogy indítványom bizalmatlanságot tanusit a legmagasabb helyen álló személy irányában... . Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Nem ezt mondottam! Ghyczy Kálmán:.... a kinek nevét itt fölemlíteni nem alkotmányos szokás : erre nézve bátor vagyok kijelenteni, a mint Tisza Kálmán barátom is kimondotta, hogy egyátalában nem vállaljuk el azon vádat, hogy mindenben és mindig opponálunk; {Helyeslés a bal, ellenmondás a jobb oldalon) hanem ha az iránt, a mit a hazára nézve nem jónak, a mit a törvénybe ütközőnek találunk, nézetünket itt kimondjuk : ez képviselői kötelességünk, melynek teljesítését el nem utasithatjuk magunktól. {Zajos helyeslés a bal oldalon.) Lehet, hogy tévedünk; de e kötelességünket mindenesetre, még akkor is, ha tévednénk, teljesiteni fogjuk. Mindnyájan, t. ház! a történet birói itélő széke előtt állunk, valamint ezen oldalon, ugy a másikon is. Mi lesz következése azoknak, a mik itt elhatároztattak és most elhatároztatnak, a jövő s talán a közel jövő fogja kitüntetni. {Ugy van! a, oldalon.) Ha ezen jövő a hazának javát, boldogságát, épségben tartását és megszilárdulását eredményezi, mi fogunk azon leginkább örvendeni, és elismerjük, hogy akkor ennek dicsősége azokat illetendi, kik a hozott határozatokat pártolták; de ha netalán a dolog másként ütne ki, a mi, fájdalom, megtörténhetik , és a mitől tartunk, bekövetkeznék, hogy azokból, a mik eddig határoztattak és határoztatni fognak, a hazára nézve káros következÜLÉS. (Deez. 5. 1867.) menyek fejlődnének ki: akkor —ez esetet szemmel tartva — ne vegye a t. ház rósz néven, nekem és többeknek elvtársaim közül, ha nézeteinket nyilvánítani szükségesnek tartjuk, hogy a nemzet kárhoztatása ne érjen bennünket. {Zajos helyeslés a bal, ellenmondás ajolb oldalon. Zaj.) Ezek után végezetre csak azt mondom, hogy az, a mit t. miniszterelnök úr mondott, hogy t. i. nem kell mindig opponálni, nem "kell bizalmatlanságot tanusitani a törvényhozás másik factora iránt, nézetem szerint oly nyilatkozat volt, mely az alkotmányos fogalmakkal meg nem egyező. {Zajos helyeslés a bal, ellenmondás a jobb oldalon.) Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! Nem tartozom azok közé, a kik minden erővel az utolsó szóhoz ragaszkodnak; nem is szólaltam volna fel, ha Komárom városának igen tisztelt képviselője nem találta volna a maga részéről is szükségesnek bizonyos állításaimat czáfolni, illetőleg helyreigazítani,és más részről t. barátom Debreczen városának érdemes képviselője oly állításokat nem tulajdonított volna nekem, a melyeket magaméinak egyátalában el nem fogadhatok. Debreczen város t. képviselője ellenmondást akart rám bizonyítani. Én azt állitám, hogy Komárom város t. képviselője ellentétbe esett magával, midőn elvül azt állitván föl, hogy a lajtántuli rész leginkább tudja megitélni, alkotmányos-e vagy nem ? maga részéről rögtön azt nyilvánitá , hogy ő nem tartja teljesen alkotmányosnak, mig az adó- és ujoncz-megajánlási jogot nem gyakorlandja, és ebből azt következtette, hogy a teljes alkotmányosság föltétele teljesitve nincsen. Erre Debreczen város igen t. képviselője azt mondja, hogy én ugyanazon hibába estem rögtön: mert a magam részéről azt nyilvánítottam, hogy addig nem tarthatom az alkotmányosságot teljesnek, mig a municipalis jogok bizonyos terjedelemben biztosítva nincsenek. Épen ellenkezőleg. A t. képviselő úr azt méltóztatott állítani, hogy ők magok Ítélnek; de azonnal Ítéletet is mondott az ellenkező irányban, és ezzel azt akarta bizonyitani, hogy a föltétel nincs teljesitve. Én pedig azt állítottam, hogy mindenki leginkább maga ítélheti meg a maga alkotmányosságát, különben mindenki fel volna jogosítva máskép ítélni a kérdésben. A municipalis jogokat csak bizonyító például hoztam fel; de ebből feltételt nem csináltam; sőt azt mondám, hogy épen azért, mert különbözőleg lehet magyarázni az alkotmányosságot, abból feltételt csinálni nem szabad. Én ebben legkisebb ellenmondást sem látok. Továbbá Debreczen városának t. képviselője állításaimat ugy idézte, mintha én azt jelentettem