Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-181
314 CLXXXÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Leoz. 5. 1867.) és bátran kérdem, adott-e a kormány vagy ezen háznak többsége legkisebb okot is arra, hogy bárki fel lenne jogositva kételkedni azon, hogy mi a szentesített törvényeket pontosan és szigorúan meg kívánjuk tartani? (Élénk helyeslés a középen.) Egyébiránt, ha méltóztatnak megengedni, legyen szabad nekem még egy észrevételt tennem a határozati javaslat tekintetében. (Halljuk!) Komárom város igen érdemes képviselője hivatkozott a XII. törvényczikk több paragrafusára, nevezetesen a 18, 25, 54, 55, még pedig mindazon szakaszokra, melyekre véleményt- szerint fő súlyt kell fektetni, melyek teljesítése nélkülözhetlen; de egy paragrafust, ugy látszik, elfeledett idézni, melyre pedig én nagy súlyt fektetek, de nagy súlyt kell fektetni mindenkinek, a ki t. i. a feltételek teljesítéséhez ragaszkodik: ezen pont a 2 7-ik, mely azt rendeli, hogy a,,közös minisztérium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek kormányzata ügyeit nem viheti." Ez pedig egyik lényeges feltétel, annál inkább,mivel a szentesitett törvények alapján azon miniszter, a ki közös miniszter lesz, a, birodalmi tanácsban nem ülhet és a birodalmi tanács által képviselt országok ügyeit nem vezetheti. Ezt lényeges körülménynek tartom, és olyannak, melyet, hogy t. képviselő úr mellőzött, azon, megvallom, csodálkozom. A t. képviselő úr a, 18. és 19-ik szakaszok magyarázatába méltóztatott bocsátkozni. Tökéletesen áll ez az értelmezés; hanem ha annak szigorú alkalmazását kívántuk volna mi, kívánta volna ő akkor, midőn az országos küldöttség először összejött, akkor bizonyáraa*l9. § által kívánt alkudozás meg se kezdődhetett volna. Az országos küldöttség munkálódása kezdeténépen tisztelt képviselőtársam kívánta a birodalmi tanács által kiküldött bizottság meghatalmazását látni és bizonyságot szerezni arra nézve, vajon a birodalmi tanács megállapitotta-e azon elveket, melyek a dtdegatiok hatáskörére vonatkoznak smelyeket a 18 §. követelt. Kezünknél van az országos küldöttségi jelentés a mellékletekkel. Ezekből kitűnik, hogy a birodalmi tanács még a küldöttségi működés előtt elvben elfogadta a delegatio intézvényét: mindnyájunk előtt tudva levő tény tehát, hogy a birodalmi tanácsnak mind a két háza meg is szavazta ezeket, és az ez iránti törvény ő felsége által szentesittetett. Egyébiránt, megvallom, a mostani körülmények közt, midőn koronás fejedelmünk van, tehát minden határozat, melyetazor8zággyülés,hoz,8zentesitett törvénynyé válhatik: egyes alkalmakkor határozatokkal élni nemtartomczélszerünekrméskevésbbé tartom ezt czélszerünek oly tárgyakban, melyekre nézve már a törvény határozottan rendelkezett. Azt tartom, közjogi szempontból teljes jogföntartás foglaltatik a központi bizottság által javaslatba hozott pótló pontban, t. i. az ötödik pontban : azért annak elfogadásához a magam részéről is járulok, azon megjegyzéssel, hogy a tekintetben tökéletesen igazsága van t. képviselőtársamnak, hogy eljöhet azon idő, sőt hiszem, miszerint nem sokára eljó' , midőn ezen javaslatba hozott 5. pont egészen feleslegessé válik. Feleslegessé válik pedig akkor, midőn mind azon föltételek már tényleg teljesítve lesznek , melyeket a törvény követel: és ekkor, ha a minisztérium ezt a magyar országgyűlésnek tudomására hozza, ez ezen pont kihagyatását el fogja határozni. Ez mindig jogában áll a törvényhozásnak, mely esetben a törvényjavaslat ezen pont kihagyásával terjesztethetik szentesítés alá; de mindaddig, mig e föltételek nem teljesültek, czélszeiübb az ország jogait törvénycikkben , nem pedig határozatban fentartani. (Elénk helyeslés a középen.) Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Azokhoz, miket t. barátom a pénzügyminiszter ár Komárom városa t. képviselőjének indítványára nézve válaszolt, csak egy pár megjegyzést akarok a magam részéről csatolni. Ezek közt a legfőbb az, hogy ezen javaslatnak, melyet a t. képviselő úr a ház elé terjeszteni méltóztatott, hatásköre túlterjeszkedik azon a körön, melyen belül a háznak határozata mozoghat. Az van ugyanis abban mondva, hogy : mind a három törvényjavaslat, és pedig ugy a magyar korona, mint ő felsége többi országait illetőleg, egyetemleg és egész összegökben csak bizonyos megnevezett föltételek mellett fog szentesítés alá bocsáttatni. A t. képviselő úr tehát először oly dologról javasol határozatot hozni, melyről már törvény létezik, és ezáltal gyengiti a törvényt: mert elismerni, hogy bizonyos dologra nézve határozatra van szükség, annyit tesz, mint elismerni, hogy azon dologra nézve törvény nincs; másodszor tulhág azon körön, melyen belől határozati joga lehet a magyar országgyűlésnek: mert nem csak a magyar koronát, hanem 8 felsége többi országait illetőleg és egyetemleg határoz. Midőn akár a magyar országgyűlés, akár ő felsége többi országainak országgyűlése oly tárgyra nézve, mely közös érdekűnek ismertetik el, törvényjavaslatot csinál, e törvényjavaslatok nem ütközhetnek egymás jogába : mert ha ellentétben vannak, nem bírnak kötelező erővel egymás iránt; mindenesetre pedig ő felsége szentesítése maradt fentartva. De ha azon módot akarnók behozni, melyet a t. képviselő úr ajánl, hogy t. i. határozatilag intézkedjünk oly dolgok fölött, a melyek a másik országgyűlést is illetik, akkor e jogot természetesen meg nem tagadhatnók ő felsége többi országai országgyűlésétől sem: és akkor, kérdem, mit mondana t. barátom, ha egy szép reggelen azt hallaná, hogy a Lajtán
