Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-181
CLXXXI. OiiSZÁGOri tul a mi ügyünkről egy határozat utján ezt vagy azt végezték ? Ez már azután volna a valóságos reál unió. (El-nk derülfség, helyeslés a középen.) Az indítványozott határozat tehát túllépi azon jogkört, a melyben mozoghatunk. Maga t. barátom azt mondotta, hogy minden törvényhozási tény már feltételezi azt, hogy ő felgége és az országgyűlés megegyeztek. Ebből magából következik, hogy a jelen határozat, a mely törvényhozási erőt tulajdonit magának, tulment a határon, mert oly valamiről intézkedik, a mi nem magát e házat köti, hanem azon felül a szentesítést is j bizonyos feltételekhez kapcsolja. Valamely határo- I zat,mint helyesen mondotta t.barátom a pénzügyminiszter, csak oly ügyekre terjeszkedhetik, a melyek tisztán csak az egyik részt kötik, nem olyanokra, a melyek a másik részt is kötelezik. Mondotta továbbá a t. képviselő ár azt, létezik-e teljes alkotmányosság a Lajtán tul, legjobban ' tudják ők magok. De rögtön ellentétbe jött maga- [ val, midőn azt mondta, hogy ő ott a maga részéről nem lát teljes alkotmányosságot mindaddig, mig az ujonez- és adómegajánlás! jogot nem birják. Ez tehát tagadása annak, hogy ok Ítéljék meg, vajon alkotmányosak-e : mert ők nem nyilatkoztatták ki azt, hogy nincs alkotmányuk, mivel ezen jogokkal nem birnak. Egyszer tehát elismeri a t. képviselő úr, hogy igenis alkotmányosak : a mint csakugyan el kell ismernünk azért, mert velünk érintkezésbe jöttek, a szerződési pontoknak nagy részét el is fogadták, s ő felsége szentesítése alá bocsátották, és ezzel azon Ítéletet is kimondták, hogy ők magokat alkotmányosaknak is nevezik ; máskor ismét nem ismeri azt el a t. képviselő úr, mert bizonyos jogokat nem birnak. Ez oly kérdés , melylyel tisztába kell jön- j nünk: mert ha mi ma azt mondanók, hogy ők nem j birják még az ujoncz-és adómegajánlás! jogot, nem mondhatná-e a lajtántuli országgyűlés holnap, hogy mi nem vagyunk alkotmányosak, (Helyeslés) mert nem birjuk az úgynevezett alaptörvénye* ket (Grundrechte), amelyek most ott hozattak? Es igy mindennap elmondhatná egyik a másikról, hogy nincs alkotmányossága. (Helyeslés a középen.) Én részemről, ha in theoria szólunk arról, mi a teljes,mi a tökéletes alkotmányosság, annak igen sok kellékét ismerem; és azt hiszem — jóllehet a kormány igen sokszor vádoltatik azzal, legalább bizonyos oldalról, hogy a municipális jogokat a parlamentális kormányzat javára el akarja nyelni — teljes és tökéletes alkotmányosság nincs és nem lehet ott, hol nagy mérvű municipális jogok nincsenek. (Elénk helyeslés.) Ha tehát theoriában beszélnénk is a lajtántuli országok alkotmányáról, azt mondanám, nincs teljes alkotmányosságuk JLÉS. (Decz. ő. 1867-) 315 mert nincs annyi municipális joguk, minta menynyi alkotmányos állapotban óhajtandó. De kérem, hova vezetne az, ha mindegyik rész magyarázgathatná , mikor van meg, mikor nincs meg az alkotmányosság? A fő czél, melyelőttünk lebegett, az őszinte kiegyezés, továbbá mindkét rész hitelének megállapítása és azon veszélyes állapot megszüntetése volt, mely alatt az ország ellenei ben és künmég mindig remélték, hogy lesz még egypont, melyen az oly szépen megindult egyesség fen fog akadni. Ha már a fentebbi eljárást követnők, ez csakugyan bekövetkeznék. (Helyeslés a középen.) De magában az is igen feltűnő, hogy a képviselő űr indítványában hivatkozik mindazon §§-okra, melyek teljesíttettek, és csak azon egvre nem hivatkozik, mely nem teljesíttetett, mint t. barátom a pénzügyminiszter előttem mondotta. A 27-ik §. mondja ki azon egyetlen feltételt, mely feltétel csakugyan lényeges, hogy í. i. midőn a közös ügyekből ránk szállott kötelesség következtében Magyarország pénzét bizonyos közös kezelés alá küldi, legyenek miniszterek is, kik ezen kezeléséit felelősek. Az egyetlen szakasz tehát, mely nézetem szerint is lényeges, alkalmasint tévedésből maradt ki. En ebből, megvallom, nem tudok egyebet következtetni, mint azt. hogy még oly mély belátásu, oly finom tapintatu statusférfiu is, mint a t. képviselő' ár, hamis állásba jő, ha azon elvei követi, bogy mindenkor és mindenben opponálni kell. ''Elénk ellenmondás a bal oldalin, élén: helyeslés a középen.) En tehát a t. képviselőházat arra kérem, hogy mivel mindezen idézett czikkek nem képeznek oly feltételeket, melyek már nem teljesítettek volna. az egyetlen §. pedig, mely ilyen feltételt képezne, nem említtetik : méltóztassék a beadott indítványt mellőzve, a napirendre áttérni. Kérem ezt annál inkább, mert egy részről az egészet feleslegesnek, más részről pedig olyannak vagyok kénytelen tekinteni, mit úgyis lehetne magyarázni, mintha bizalmatlanságot tartalmazna nem csak a minisztérium, hanem a fejedelem iránt is. (Helyeslés a jobb oldalon , élénk mozgalom a balon. Zaj. Elnök csőn gct. Tisza Kálmán szót, kér.) Távol legyen tőlem loyalitási privilégiumot követelni magunknak. Meg vagyok győződve, hogy nem egy párt,nem egy árnyalat, hanem mindazok is, kik itt nyilatkoznak, ő felsége iránt tökéletesen egyforma loyalitást is éreznek. Nem azt mondom tehát, hogy ez szándék; hanem azt mondom, hogy igy lehet magyarázni azért, mert a törvény életbe lépése oly teltételhez köttetik, melynek teljesítése egyenesen és csupán csak ő felségétől függ. (Ellenmondás a bal oldalon.) Midőn 0 felsége az 1867-iki 12. törvényczikket szentesitette, elfogadta annak min40*
