Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-181
306 CLXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 5. 1867.) RadiCS ÁkOS jegyző (olvassa a Ghyczy Kálmán általjavasolt 6-ik %-t 1 J. Ghyczy Kálmán: Beadott indítványomat következőkben bátorkodom indokolni. Midőn a t. ház a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak első szakaszát elfogadván, a közösügyi költségekre nézve a magyar korona orszá> gainak arányszámát 30 százalékban megállapította, akkor több oldalról e házban kimondatott az, mi egyébiránt a központi bizottság jelentésében is érintetik, hogy az államjövedelmi számítás alapján csak mintegy 29 százaléknyi arányszám jött volna ki, de a magyar korona országainak jövedelmeihez hozzászámitandók a határó'vidékeknek jövedelmei is, melyek eddig állítólag tekintetbe véve nem voltak a számításoknál ; és ha ezek is tekintetbe vétetnek, akkor a megállapított 30-as arányszám, sőt talán ennél magasabb is, kijön. Azon elv tehát, hogy a magyar korona országainak államjövedelmeihez a határőrvidék jövedelmei is hozzászámitandók, eredményezte nagy részben azt, hogy a t. ház az arányszámot 29-ről 30-ra emelte. Ezt mondotta az országos albizottság, ez mondatott e házban több oldalról, és az albizottságnak jelentésére tett hivatkozással ugyanez mondatik a központi bizottság jelentésében is. En ez elvet, t. ház, mert közjogilag is tökéletesen megáll, egyátalában kétségbe nem vonom ; de elemezni óhajtanám a határővidékek jövedelmeit. Ezek kétfélék. Első sorban a közvetett adók nagy része áll, jelesül a só- és dohányegyedáruságból, a bélyegekből, a vámjövedékekből, a lotteriából, a postákból bejövő jövedelmek állanak az első sorban. Ezek azonban eddig is már, a bécsi pénzügyér felügyelete alatt, egy részben Magyarország, más részben Horvátország polgári pénzügyi igazgatóságai által szedettek be, és Magyar-, illetőleg Horvátország hasonnemü jövedelmeivel cumulative kezeltettek. A határőrvidékek ezen jövedelmei az országos küldöttség és utóbb a ház tagjai elé terjesztett zárszámlákban már benfoglaltattak. Azon arányszámoknak kifejtésében, melyek ezen számításoknak alapján kiszámíttattak, már mint factorok működtek, és az albizottság által kifejtett mintegy huszonkilenczes arányszámban is ben vannak: ezeket tehát másodszor ismét felemliteni nem lehetvén, ezen jövedelmek által a magyar korona országainak államjövedelmi arányszáma nem növekedhetett. Vannak azonban a határőrvidékeknek más jövedelmei, melyek a polgári pénzügyi igazgatól ) Lásd az Irományok 168-dik számit. ságnak kezeihez eddig soha sem kerültek és nem kerülnek most se, hanem a katonaság által szedetvén be, egyenesen a hadipénztárba folynak. Ilyenek a közvetlen adók, jelesül a földadó, mely maga évenkint mintegy egymillió hatszázezer frtot tesz; továbbá a jövedelmi adó, némely fogyasztási adók, a katonai községeknek pausalis adója és némely erdők és praediumok jövedelmei. A határőrvidékeknek csak ezen jövedelmei lehetnek tehát azok, melyek a magyar korona országai jövedelmeihez eddig számítva nem levén, ekként a magyar korona országainak jövedelmeihez hozzászámitandóknak találtattak, s a melyek miatt az arány 30-ra emeltetett. Hogy a határőrvidékeknek ezen jövedelmei a magyar koronát illetik, egyátalában kérdésbe nem veszem; és miután a 30-as arányszám a t. ház által elfogadtatott, kérésem csak az, hogy méltóztassék a t. ház elfogadni ezen ténynek, ezen számitásnak egyenes következményét is. A határőrvidékeknek ezen jövedelmeit illetőleg, melyeket a második sorban emiitettem, eddig azon szokás divatozott, hogy midőn évenkint megállapittatott a hadügynek költségvetése, az abban meghatározott összeg a hadipénztárba nem fizettetett be egészen, hanem abba beszámittatott, illetőleg abból levonatott azon összeg, melyet a hadügyi pénztár a határőrvidékekből egyenesen maga szedett be. Ha ez, t. ház, történt eddig a központi pénztár részére, midőn Magyarország és ő felsége többi országai közt közös háztartás volt, most, midőn e közös háztartás kettészakadt, annak, nézetem szerint, már nem a központi pénztár részére, hanem egyenesen a magyar korona országai pénzügyének javára kell történni, illetőleg a hadügyi pénztárba a határó'vidékekből egyenesen befolyó jövedelmek összege azon quotából, mely a magyar korona országai részére a delegatiok utján évenkint meg fog határoztatni, leszámítandó, vagyis abba beszámítandó lesz. Ez, ugy vélem, egyenes következése annak, miszerint a határőrvidéki jövedelmeknek a magyar korona országainak jövedelmeihez lett hozzászámitása miatt a magyar közösügyi arányszám felébb emeltetett: és ez az. a mit indítványom által elérni kivánok. Ez az eljárás, t. ház, nem fogja megzavarni a hadügyi pénztári kezelést, mert ez eddig is igy volt. A leszámítás eddig is megtörtént a hadügyi pénztár irányában. A különbség csak az lesz, hogy a mely leszámítás eddig a központi pénztár részére történt, az ezentúl a magyar korona országainak pénzügye részére fog történni. Mondatott az is, hogy a határőrvidékekre kiadások is vannak. Erre ugyan <;gyik t.
