Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-180
CLXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4.1867.) 295 bet indokolná; de látom azt, hogy egy túlságos positiv terhet czéloznak az ország vállaira rakni oly adatok és oly puszta állitások nyomán, melyeknek semmi hitelök nincs. És minthogy én súlyosabb terheket vállalni ilyen alapokon nem akarok, felhívom a t. házat, hogy mielőtt a javaslott teher iránt határozna, rendelje el, hogy a minisztérium szerezze meg az e kérdéshez megkivánta+ó, a teherviselési képességet felderítő hiteles adatokat az ellenféltől, szerezze meg annál inkább, mert az ellenfél azokat meg nem tagadhatja, ha barátságos, Őszinte egyességet akar. Én tehát ily hiteles adatok nélkül sem látnék többet elfogadhatónak 25°/ 0-nál. (Derültség.) Azt tartom, t. ház, hogy más embernek is megbotlik a nyelve. Az emiitett adatok hitelessége mellett is csak 25%-ot vélnék elfogadhatónak. Mivel pedig most ennyit sem látok a hiányos adatok és puszta állitások által igazolva, ezért kérem a minisztériumot az említett meggyőző adatok előterjesztésére utasíttatni. (Helyeslés balfelöl.J Trefort Ágoston: T.ház! Nem fogom azok példáját követni, a kik a részletes vita alkalmával a parlamentálís szokások és szabályok ellenére átalános vitát törekesznek előidézni. Csak Böszörményi képviselő úr azon észrevételére, hogy könnyű a hatalom parancsait teljesíteni, kell megjegyeznem, hogy az országgyűlés, és különösen ennek többsége, midőn a kormányt pártolja, nem teljesiti a hatalom parancsait, hanem küzd oly politika mellett, a mely saját politikája is. (Helyedéi a jobbon.) E teremben átalában semmi más hatalomról szó nem lehet, mint magáról ezen testületéről, és különösen ennek többségeérői, mert a többség hozza mindig a dolog természete szerintahatározatokat. (Helyeslés jobbról.) • Szorítkozni fogok magára a tárgyra, s a discussio jelen stádiumában nagyon rövid lesnek. A pénzügyi kérdések, tehát a napirenden levő quota kérdése is a sibyllinus könyvek természetével birnak, mert minél tovább halasztjuk azok tisztázását, annál nagyobb lesz a teher. Ily teher folyvást növekszik, mint a lavina rohanása között növekedni szokott. Én tehát már ennél fogva a napirenden levő javaslat első szakaszában felállított arányt, melylyel a közösügyi kiadásokhoz járulni fogunk, azaz a 30%-ot 70%-hoz elfogadom; elfogadom, mert helyesnek tartom. Ezen arányt előleg ő felsége többi országaival kellvén egyesség utján megállapítani, józanul csak olyan arányt fogadhatunk el, a melyet a másik fél is elfogadhatónak tart, és a melyet azon félnek velünk egyezkedő küldöttsége is elfogadott. Nagyon rósz politikának fognám tartani, há mi a helyett, hogy ő felsége többi országai- és tartományaival megegyeznénk e tekintetben, azon arány meghatározására ő felségét, a közös fejedelmet erkölcsileg kényszeritenó'k. De elfogadom ezen arányt azért is, mert arithmetice helyesnek tartom. Nem fogom ismételni azon adatokat és számokat, melyek tegnap elősoroltattak: mert ha valami a világon igaz, ugy igaz azon franczia példabeszéd: „Tous les genres sönt bons, horsl'ennuyeux." Nem akarom tehát untatni és fárasztatni a t. házat; de ellene mondok azon állitásnak, miszerint ezen adatok nem volnának hitelesek. Azon adatokból kiviláglik az egyik és a másik fél bevételeinek összege, és azon adatok olyanok, milyenek a pénzügyi és statistikai adatok átalában szoktak lenni. Meg kell jegyeznem, hogy ha azon arányt, a melyben mi és ő felsége többi országai és tartományai a közösügyi kiadásokhoz járulni fogunk, igazI ságosan meg akarjuk állapítani , szükségképen j az egyik és a másik fél állami jövedelmeiből a vám! jövedelmet le kell vonni, mert a vámterület közösségénél fogva ezen jövedelmet a két fél között elosztani merőben lehetetlen. Hol van erre a kulcs ? A mindennapi élet tapasztalásából tudjuk, hogy számtalan czikkeket fogyasztunk, melyek után nem I Magyarországon, nem a magyar határszéleken, de j Bécsben és az osztrák határszéleken fizetik a vámot. Levonatván pedig a vámjövedelmek a többi jövedelemből, kijön ezen arány: 29^/joo : 70 86 / 100 . I A legnagyobb igazságtalanság volna az arány megállapításánál ahatárőrvidék jövedelmeit ignorálni. Hiszen maga Ivánka képviselő úr is bevallotta, hogy annak földadója a hadi költségekbe be^ van számítva : tehát nekünk esik terhünkre. Én tehát, ha mi ezen jövedelmet ismét oda vetjük, hitelesnek tartom ezen arány t: 30%: 70%. Egyébiránt ez abstract szám. Ha ezt concrete pénzben akarjuk kifejezni, ez évenkint 24 millióra megy, mert nagyon valószínű, ső't majdnem bizonyos az, hogy a közösügyi budget nem lesz magasabb, mint 80 millió, s igy a reánk eső rész 24 milliót fog tenni. A mi javaslatunk és Grhyczy Kálmán képviselőtársunk módositványa között tehát évenkint 1 millió 200,000—600,000 a különbség. Nem akarom állítni, hogy ez csekélység volna, melyet könnyű áldozni. De ily áldozatokról nincs szó, midőn a provisorius állapotok megszüntetése, az alkotmányos szabadság biztosítása, Magyarországnak ós a birodalom többi országainak és tartományainak kibékülése forog kérdésben. Ily esetben ezen plus oly politikai investitio, mely nekünk dus kamatokat fog hozni. (Helyeslés jobbról)..Egyébiránt arról,hogy ezen kötelezettség a mi fizetési képességünket tul ne haladja, gondoskodniuk kell a delegatioknak, pedig azoknak e részbeli érdekei tökéletesen azonosak lesznek; aaert valamint nekünk érdekünkben fog feküdni, ugy a
