Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-180

294 CLXXX. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4 1867.) másik résznek is érdekében fog állani, hogy financziáink rendezve legyenek és hogy felette sokat ne fizessünk. Aztán devalválja ezen teher súlyát azon körülmény is, mely már gyakran fólemlittetett, hogy ezen arány 10 évre van meghatározva. Kétséget nem szenved, hogy ha mi ezen idő alatt nem csak ábrándozni, demonstrálni ^és agitálni, hanem dolgozni és tanulni fogunk, (Elénk helyeslés a középen, zaj, mozgás) Magyarország termelési ereje okosodni, tehát fogyasztási és adófizetési képessége s növekedni fog. (Elénk hdyeslés ajs.bbo^.) Végre nem szabad kihagynunk a számításból, hogy a közösügyi költségek nem az örökös tartományok érdekében történnek; hisz azok az államélet oly ágaira vonatkoznak, melyeket födözetlenül hagyni nem lehet. Bármikép változzék át a mi közjogunk, hadsereg és diplomatia nélkül nem lehetünk; pedig az 1848-iki budgetben, mint tudjuk, a sereg fentartására, akkor, midőn minden czikk ára sokkal olcsóbb volt, mint most — 39 millió volt praeliminálva. Nem hagyhatom végre szó nélkül Ivánka Imre képviselő azon állítását se, hogy pénzügyi kérdéseink minden nehézsége onnan támad, mert ezen kérdések nem rendeztetnek a personal unió alapján. Én épen az ellenkezőt hiszem: mert a personal unió alapján, a népességet ésaterületet tekintve, ezen ügyek sokkal nagyobb összegbe kerülnének, mint most. Különben ezt egészen mellőzve, tudjuk, hogy nekünk ezen ügyeket a pragmatica sanctio és az abból folyó közösügyi törvény alapján kell rendeznünk, mely törvény egyébiránt nem egyéb, mint az 1848. törvények corollariuma. Ismerjük azon javaslatokat, melyek a másik oldalról erre nézve tétettek, és mondhatjuk, hogy a pragmatica sanctioból folyó közösügyi törvényen kivül minden javaslat impraktikus és valóban olyan, hogy absolutismusra vagy tán még nagyobb zavarokra vezethetne. Roszaltatott a Bécsben egyezkedő küldöttség eljárása. Erre bizony kár volna felelni, mert ott vannak ezen küldöttség jegyzőkönyvei: méltóztassanak azokat elolvasni. A deputatio a dolgot nagyon komolyan tárgyalta, és elkövetett mindent terheink könnyitésére, és én, mint azon küldöttség volt tagja, a felelősséget egész kiterjedésében magamra vállalom. Igaz, távol volt tőlünk a Schmerling-iskola példáját követni, mely minden fontos kérdésnél felkiáltott: „Várhatunk!" mig ezen várhatási politika a múlt évi katastrophákhoz vezetett. Távol volt egyszersmind tőlünk azon modor, melyet politikai jesuitismusnak lehetne nevezni, a mely szerint bizonyos emberek minden alkalommal azt állítják, hogy a pragmatica sanctiohoz ragaszkodnak, hogy a kiegyenlítést kivánják, de minden egyes lépés elé, mely a birodalom consoiidatiojához és Magyarországon a kiegyenlítés müvének befejezéséhez vezethet, mindig rendszeresen akadályokat és nehézségeket gördítenek. (Élénk helyeslés a jobb oldalon?) Somossy IgnáCZ: Tisztelt ház! Nem követem az előttem szólót azon a téren, hogy uj számítást tegyek az általa kimutatni kívánt 30-as percent, ellenében, a mit ugyanis eddig senki sem kísérlett meg, az előttem szólón kivül, hogy arithmetice kimutassa; ezen a téren nem követem, hanem röviden szólni akarok ahhoz, a mi az eddigi viták folytán kiemeltetett, miszerint az állítólagos 28 y

a percent kimutatása és az elfogadtatásra ajánlott 30 percent közti differentia vagyis másfél percent igazolva van. Felelni fogok legelsőben is Kautz Gyula képviselőtársam felállított azon tételére, hogy a 28 V

2 % kimutatása a valódi nemzeti erő, a fizetés képességének alapja. Legelsőben is ezt bátor vagyok tagadni: és pedig azért, mert ez csak akkor állna, ha saját maga Magyarország, vagy Magyarországnak felelős kormányférfiai, kik körülményeinket ismerik, tették volna a hivatkozott évi összeírásokat és a kivetéseket; de ellenkezőleg áll, mert, mint már előttem is mondatott, az összeírást Magyarországban oly beköltözött férfiak tették, kiknek Magyarország gazdasági körülményeiről semmi ismeretök, és kiknek, ha volt is valami fogalmuk, egészen Ausztria kifejlettebb gazdaságához idomított fogalmaik voltak, mellőzve azt, hogy minő rokonszenv vagy ellenszenv szerepelt a magyarországi összeírásoknál. Azért ajánlom e körülményt a t. ház figyelmébe, mert, ha a dolog oda kerülne, hogy az egyezség meg nem történhetnék, és az uralkodónak kellene felette ítélni, lehetetlen, hogy az uralkodó igazságszeretete ezen fontos körülményt figyelembe ne vegye. Áttérve az 1 % percent igazolására állitólagmagasabb szempontból felhozott fontosabb okokra: azok közül először anyagi jobb jövőnket állítják elénk; de anyagi jobb jövőnknek anyagi alapjának is kell lenni. Kérdem a t. házat, hol van azon anyagi alap Magyarországon ? az úrbéri kárpótlás kötvényeinek hányadik része van kezei közt? a hivatalosan kicsikart nemzeti önkéntes kölcsön kötvényeiből mennyi van magyar kezek közt ? A gazdag városok és falvaknak ez előtti téres pusztáik és legelőik többnyire eladva, az eddig adómentes városok és falvak fülig adósságba merülve. Nézzük meg a telekkönyvi betáblázások sorait, és elrémülünk annak nagyságán, mily ritka azok száma, kik mondhatnák, hogy adós nem vagyok ! A magyar tőkepénzes pedig a csodák közé tartozik. Ily alapon, fájdalom, nem hihetem, hogy közel legyen azon anyagi állapot javulása, a mely a másik részről indokul felhozatik az 1 7

a percent elfogadására. Második indok, hogy 30 percentnyi fizetés