Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-179
CLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 3. 1867.) 273 50, népességének pedig 40 percentjét képezzük, ránk nézve oly súlyos kulcs volna, mely ha a quöta megalapítására nézve alapul vetetnék, Magyarországnak az elvállalandó teher alatt okvetlenül össze kellene roskadnia. Egyébiránt megjegyzem, miszerint tudtomra a túlsó félnek tőlünk legidegenkedőbb tagjai vagy tényező' személyiségei közt egy sincs, a ki a területet vagya népességet akarta volna ezen kérdés megoldásánál alapul és kiindulási pontul venni. Nem megvetendő kulcs volna, t. ház, hogyha alapul vétetnék azon sommá, melylyel Magyarország eddig a központi költségek fedezéséhez járult; már csak azért is megfelelőbb kules v >lna ez, mert törött utón való járdulást tenne lehetségessé, a mennyiben könnyebben constatálható, határozottabban megállapitható számtételeket szolgáltat. De ezen kulcsnak is vannak hiányai: jelesül egyfelül az, hogy a hozzájárulási arányt híven és kimeritőleg még sem foglalja magában, azt nem fejezné ki; másrészt azért nem , mert az ország népeinek valódi fizetési ereje és teherviselési képessége benne tökéletes kifejezést szintén nem talál. Nem marad tehát egyéb hátra, mint azon kulcsot elfogadni, mely a direct és indirect adók alapján tényleg befizetett összegekben kifejezésre jutó nemzeti erő és fizetési képesség. Ez azon kulcs, a mely felfogásom szerint a mi körülményeinknek is legjobban, legtökéletesebben felel meg, s a melyre nézve számítási munkálataink is meglehetősen megfelelők és elégségesek. Ezt vette, a mennyire az előttünk fekvő deputationalis munkálatokból kivehető, alapul mind két fél az eg) T ezmény megállapításánál, illetőleg a minisztérium is a törvényjavaslatnak szerkesztésénél. A számítási kulcs iránt tehát tisztában > olnánk elméletileg. A másik kérdés már most az, micsoda eredmény mutatkozik az ilyképen felvett kulcs alapján ? Ezt számításokkal kell constatálni. A számitásokat részemről az 1860— 1865-ki időszakra alapítom, habár igen t. képviselőtársunk GhyczyJSálmán úr nem egészen tartja helyesnek ez időszakot; de én részemről nem tudok tökéletesebbet és meglelelőbbet, nevezetesen azért, mert az hozzánk legközelebb áll, mert a nemzeti erő és fizetési képesség ezen évhatodban legalább megközelítőleg leghívebben jut kifejezésre , végre azért is, mert Magyarországra nézve meggyőződésem szerint csakugyan lényegileg kedvezőbb. Ezen számítási alapon a következő eredményeket találjuk: az összes monarchiának 1860— 1865 közti összes adójövedelme, ha bruttó számítást teszünk, 1.920.000,OOOra rug, amely öszszegbenMagyarország 540.000,000, őfelsége többi országai s tartományai pedig 1.383,000,000-val KÉPV. n. NAPLÓ. 186%. v. voltak képviselve; ha pedig az adóból befolyt tiszta jövedelmet veszszük bázisul, azt találjuk , hogy az ö«szes adóbevétel 1.620,000,000 volt, mely összegből az örökös tartományokra 1160, a magyar korona országaira pedig 460 millió esik. Kerek számokban szólok, mert hiszen egy-két százezer különbséget oly nagy összegeknél nem tesz. Ezen számítás, t. képviselőház, nem bírálva az egyes tételeket, közel jár ahhoz, melyet Komárom város érdemes képviselője felállított. Az arány t. i. ugy áll az ő állítása szerint, mint 28 a 7 2-hez, az én számitásom szerint pedig ^nrint 28 '/ 2 a 71 1 / 2 hez. Ez azon arány, t. képviselőház, melyet Magyarország a pragmatica sanctioból folyó közösügyi költségek tekintetében az igazság és szoros kötelezettség mértéke szerint magára vállalni tartozik; Ez, ugy hiszem, vita tárgya köztünk nem lehet, hanem igenis vita lehet köztünk azon kérdés felett, miért hoz a miniszteri javaslat 28 '/ 2 percent helyett harrninczat inditványba ? és melyek azon fontos tekintetek és érvek, melyek <*zen 1 ] / 2 pereentnyi többletet Magyarországra nézve elfogadhatóvá teszik? (Helyeslés a jobb oldalon.) T. képviselőház! Beszédem bevezetésében azon megjegyzést tettem, hogy ezen egész kérdést nem csak arithmetikai, hanem politikai kérdésnek is tekintem, a miért is a tárgy számadati részleteibe bocsátkozni a discussio jelen stádiumában feleslegesnek tartom részemről. Mivé 1 lehet tehát azon 1 '/ 2 percenttel nagyobb hányadot igazolni és indokolni? T. képvizelőház! Először kétségtelen az, hogy Magyarország visszanyervén alkotmányát és önkormányzatát, teljes joggal remélhe+ő, közsági és társadalmi tekintetben is, hogy rövid idő múlva azon szerencsés helyzetbe jutandunk, hogy Magyarország a magára vállalandó, valamivel nagyobb terhet könnyebben viselheti, mint edaig a kisebbet viselte. Ne feledjük továbbá, hogy azért, mert másfél percenttel többet fogunk fizetni, a mi adóterhünk szükségkép nem fog emelkedni, jelesen azért nem, mert a visszanyert önrendelkezési jog minden tekintetben, tehát a finánciaiban is, előnyünkre váland, mert adórendszerünket czélszerübben állapithatjuk meg, és mivel elvárható, hogy a financiális kezelés oly rationalis alapokra fog állíttatni, s oly takarékosan berendeztetni, hogy az, a mit egy oldalról talán veszítünk, más oldalról dúsan fog kárpótoltatni; nem említve azon érvet, mely fel is volt már hozva, hogy a 10 évi időköz, melyre a quota-egyezmény megállapittatik, szintén lényegesen ami előnyünkre fog válni, mert önálló státuséletünk visszanyerése és biztosítása folytán hazánk közgazdasági és vagyonossági alapjai rövid idő múlva helyre fognak 35
