Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-179
268 CLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 3. 1867.) vétetik alapul, melynél előbb az adó behajtására fordított költségek levonandók, akkor számításba kell venni az adó behajtására szükséges sok millió forintnyi költséget, át kell vizsgálni, egymással összehasonlítani az adó behajtásának módját s a közvetlen adók manipulatiojának rendszerét, melyeknek különböző nemzetgazdasági és egyéb viszonyok alatt álló országok és egymástól távol fekvő vidékek között, ugyanazon elvek követése mellett is, a helyi körülmények közt szükségkép módosulniuk kell; ez pedig sok nehézséggel jár, és a biztos számitást lehetetlenné teszi; de az adóképesség kimutatásánál tényezőül sem szolgálhat: mert akkor, midőn az adóképesség meghatározásáról van szó, nem az a kérdés, hogy az állam ez vagy amaz adó behajtására, például a sónak előállítására, vagy a dohány gyártására, mely összegeket költ? mert ez az állami jobb vagy roszabb gazdálkodása szerint különbözőleg módosulhat; hanem az a kérdés, mely összeg az, mel} 7 et az adózók valóban befizettek és befizethetnek ? az adózók pedig saját zsebökből megfizetik mindazt is, a mit a kormány az ő adójokból az adó behajtására fordít. Ha már most nézetem szerint minden , ugy közvetlen, mint közvetett, adóknak összes bruttóbevétele vétetik az arány meghatározásánál alapul, akkor, mint emiitettem, a magyar korona országainak részére 28, ő felsége többi országainak részére pedig 72 arányszám tűnik ki; és ezt kérem a t. ház által elfogadtatni, annyival inkább, mivel ezen arányszám azoknak mintegy közepét és átlagát képezi, melyek a tett különféle számításokból az előadottak szerint kitetszenek. (Helyeslés a bal oldalon.) Az szokott mondatni, hogy azon hat évi cyklus, melyre a zárszámlák alapítva vannak , Magyarországra nézve különösen kedvező. En ezt részemről nem tartom , s erre nézve bátor vagyok hivatkozni a földadó mennyiségére, mely a múlt évtizedben a m. korona országai által fizettetett,hogy némileg összehasonlítsam azon földadó-mennyiségekkel, melyeket azok azon hat év alatt fizettek, a melyekről a zárszámlák szólanak. 1851-ben a magyar korona országainak földadója 13.682,000 , 1856-ban 16.569,000, 1857-ben 19.272,000, 1859-ben 20.636,000, a zárszámlák idejére eső 1861-ki esztendőben pedig már 22,157,000 frt, 1862-ben pedig 26.416,000 frt volt. A rendkívüli évek, melyek, mint mondatik, ezen zárszámláknak hat évei között találtatnak, nézetem szerint szintén nem érdemlik meg azon fontosságot, mely azoknak tulajdonittatik: mert a mi az 1861-ki esztendőben az akkori viszonyok között be nem fizettetett, az 1?62-ben mind busásan behajtatott, miként erről a zárszámlák egyszerű megtekintése által kiki meggyőződhetik; mostoha évek pedig és nem kedvező kereskedelmi conjuncturák egy kiválólag földművelő országban, legfőkép pedig hazánknak sajátságos éghajlati és földtani viszonyai között, kisebb-nagyobb mérvben gyakran előfordulnak, azok tehát a számításban egészen soha ki nem hagyhatók. A terület- és népszám vétethetik, és vétetett is már egynémelykor hasonló közös terhek felosztásának alapjául oly országok között, melyeknek nemzetgazdasági viszonyai legalább megközelítőleg egyenlők. De azt kívánni, hogy közös terhek a népszám és terület aránya szerint osztassanak fel oly országok között, melyeknek gazdasági viszonyai egymástól annyira különbözők, mint Magyarország viszonyai különböznek ő felsége többi országainak viszonyaitól, ez oly képtelenség volna, mint azt kívánni, hogy egy hosszas szenvedések alatt elnyomott férfiú annyi terhet viseljen, annyi munkát végezzen, mint egy szerencsésebb körülmények között fejlődött, ép, egészséges ember, oly képtelenség volna most azt kívánni, hogy egy pénzben szűkölködő szegény földmivelő annyi készpénzt tudjon előállítani, mint egy gazdag pénztőzsér. Ha ily képtelenség elrendeltetnék is. ez maga magát boszulnámeg az által, hogy végrebajthatlan lenne. (Helyeslés a bal oldalon.) Annak, hogy az arány az országgyűlések kölcsönös egyezménye által állapittatik meg, magam is súlyt tulajdonitok, nem tagadom, de csak akkor , ha az aránynak megállapítása igazságos és egyik vagy másik résznek túlterhelésével nem jár; különben, ha ez aránynak meghatározása a közös fejedelemre bízatnék is, nem lehetne mást feltenni, legmagasabb személyének sértése nélkül, mint azt, hogy ő ezen arányt igazságosan, alapos indokokból kiindulva, részrehajlatlanul fogja meghatározni. Végezetül, t. ház! első tekintetre ugy látszik, hogy néhány százalék nem nag}^ szám , könnyen megajánlható ; de figyelembe veendő , hogy a közösügyi költségnél egy százalék béke idején is megközelíthet egy m lliót, háború idején pedig | sokkal többre, 4—5-ször annyira rúghat; egypár millió forintnak megtakarítása pedig évenkint egy szegény és annyi beruházásokra szorult országra igen nagy fontosságú. Figyelembe veendő továbbá , hogy közös terhek felosztásánál az igazság szigorú követése a legczélszerübb, legmegnyugtatóbb minden oldalról, eredményében legállandóbb. Magyarországnak s a tisztelt háznak kötelessége megadni ő felsége többi országainak azt, mit közösügyi törvényében megígért. A tisztelt ház nem kívánhatja, hogy '6 felsége többi országai aránytalanul terheltessenek; de viszont kötelessége a t. háznak felügyelni arra, hogy
