Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-179

CLXXIX. OKSZÁGO SÜLÉS. Decz. 3. 1867.) 261 terium által tett előterjesztményt elfogadom. {Helyeslés a középen) Elnök: Szólásra többen nem levén följegyezve, mindenek előtt méltóztassék a t. ház nyilatkozni arra nézve, hogy a bemutatott és felolvasotttörvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e vagy nem ? Méltóztassanak azok, kik átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, fölállani. [Megtörténik.) A minisztérium által bemutatott törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Miután indítvány adatott be, melynek kinyomatása el van határozva, s mely még ma szét fog osztatni: ennélfogva a részletes tárgyalásba a t. ház holnap fog kezdeni. Az ülés végződik d. u. 12'/

2 órakor. CLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS 1867. deczember 3-án Somssich Pál elnöklete alatt. Tálgyai: Perczel Mór és társai a honvédelmi rendszer iránt interpellálják a kormányt. Kuba János és id. Zichy József gr. az 1866-diki hadi károk megtérítése iránt interpellálják a kormányt, mire ez felelel. A hányad iránti törvényjavaslat részletes tárgyalása elkezdődik. A kormány részéről jelen vannak: Andfássy Gyula gr,. Eötvös József b., Gorove István, Lónyay Menyhért, Mikó Imre gr., Wenckheim Béla b.; később Eoi'vát Boldizsár. Az ülés kezdődik d. e. .70% órakor. Elnök: Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvét Radics Ákos jegyző úr fogja vezetni; a szólani kívánók neveit Horváth Lajos, az ellenszólókat Csengery Imre jegyző urak fogják jegyezni. A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. RadiCS AkOS jegyző (olvassa a deczember 2-án tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök; A jegyzőkönyv szerkezete ellen senkinek nem levén észrevétele, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Mielőtt a napirendre átmennénk, Perczel Mór zalaegerszegi képviselő úr kivan szólni. Perczel Mór (a szószékről): A méltóságos elnök úr és a t. ház engedelmével egy interpellátiot kívánok a minisztériumhoz intézni, különösen pedig a miniszterelnök úrhoz úgy is, mint honvédelmi miniszterhez. Egy eszmének valósítása iránt kívánok felszólalni, melyet áhitatos alázattal ugyan az isteni gondviselés irányában, de — büszke öntudattal merem állítani — egész életpályámon át mint ve lem születettet s bennem megtestesültet ápoltam. Ez eszmének valósítása iránt kívánok fölszólalni melynek életbe léptetésétől valamint a felséges uralkodó háznak biztossága és jövendője, ugy magyar hazánknak jólléte, jövő dicsősége, sőt mondhatom, talán egész Európának közel jövője függ. Ezen eszme egy magyar hadsereg felállítása. Ezen eszme valósítására nézve már régen — 1842ben — mint azt egy pesti hírlapnak azon évben és azon időben megjelent hasábjai tanúsítják, talán első az országban, indítványt tevék, t. i. a nemzeti védelemről való gondoskodásra nézve. Ezen indítványt nem egy megyei gyűlésben, sőt az 1843. és 44. években, midőn Tolna vármegyét voltam szerencsés képviselhetni, különösen pedig az oly nevezetes 1848-49. rázkódtatások közepett a márcziusi napokban élénken ajánlottam a nemzet figyelmébe , ismételve és ismételve követeltem annak teljesítését.