Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-178

258 CLXXVHI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 2. 1867.) selőház, hogy ezen törvényjavaslatok tárgyai fölött ő felsége többi országainak országgyűlésében folytatott tanácskozások eredményéről és az említett föltételeknek teljesüléséről a minisztérium által az idézett törvény értelmében mielőbb kellőleg értesíttetni fog." Ugy vélekedem azonban, t. képviselőház, hogy ezen indítványnak tárgyalása már nem az átalános vitatkozás körébe, hanem a részletes tárgyalásratartozik ; jelesül azon időre tartozik, midőn a központi bizottság által javasolt 5. szakasz a ház tárgyalása alá fog bocsáttatni. Midőn tehát ez alkalommal ezen indítványomat bátor vagyok a t. ház asztalára letenni, fentartom magamnak, hogy azt annak idején, t. i. a részletes tárgyalás során, jelesen a javasolt 5. pótczikk tárgyalásának alkalmával bővebben indokolhassam. (Helyeslés.) Vannak egyébiránt még némely más észrevételeim is a felolvasott törvényjavaslatra nézve; azonban véleményem szerint ezek is már a részletes tárgyalás körébe tartoznak: s azért, midőn fentartom magamnak, hogy ezeket is a részletes tárgyalás alkalmával annak helyén előterjeszthessem, most csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy ezen fentartással az átalános vitatkozás berekesztése után részemről a kérdéses törvényjavaslat részletes tárgyalás alá vételét rieme\lenzem.(Htlyeslé$.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: t. képviselőház ! Komárom város igen érdemes képviselője a részletes tárgyalás alkalmára az 5. pont módosítását indítványozta, és a szerkezetet beadta. Minthogy az igen lényeges kérdést foglal magában, bátor vagyok felkérni a tisztelt házat, méltóztassék azt kinyomatni — a részletes tárgyalás ugy is ma még nem fog megtörténni — hogy holnap mindenki előtt legyen. Ez annál inkább szükséges, mert a tett indítvány részletes ismerete a képviselőkre nézve a határozathozatalnál szükséges. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva az indítvány ki fog nyomatni és azornal szétosztatni 1

). Kemény Gábor b.: Ha az átalános vita érdemében más senki sem akar nyilatkozni.. .. Madarász József: De akarunk! Kemény Gábor b.: Ugy tehát a szót későbbre tartom fen, Madarász József fa szószékről:) T. képv.-ház ! (Halljuk!) Nem lehetek oly szerencsés, (Halljuk ! Zaj. Elnök csenget) hogy Komárom városának általam különben igen igen t. képviselőjét pártolhassam, ki az előttünk fekvő központi bizottsági jelentés folytán a hányad arányára nézve beadott törvényjavaslatot az átalános vita alapjául elfogadván, csakis a részietekre nézve fogja előadni az 51) Lásd az IrumÓMT/ok 167-dik számát. ik pontnál külön ellenvéleményét. Nagyon hiszem önmagamról is, hogy midőn ezen 5-ik pontra az ellenvélemény előkerülend, a t?* képviselő ur véleménye mellett fogom szavazatomat adni. Azonban nem lehetek oly szerencsés, hogy nekem kötelességemmé ne váljék az átalános vitatkozásnál fejteni ki ép azon politikai nézetemet , mely — sajnálom — a t. képviselő ur, és az országgyűlés többségének politikai véleményétől is, e tárgyban elválván, önmagában kötelességemmé teszi a felszólalást. Mindazok, kik a közösügyi 1867. évi 12-ik törv. ez. megalakításához hozzájárultak, természetes, hogy ennek ellenében az arány kifejtésénél is indokaikat elő nem adhatják. Én sem hoztam volna elő ma indokaimat önmagára az 1867-ik évi 12-ik tv. czikkre nézve,noha már akkor, midőn ez tárgyalta tott, kijelentem, hogy én azok közé, kik e törvényt hozták, nem tartozom. Tisztelem azokat, (Zaj) de minden alkalommal, és igy (Felkiáltások : A dologra!) a dologra kell most ez alkalommal kötelességem szerint kifejeznem nézetemet, és épen azon indokok hevességének ellenzésével mutatnom ki véleményein igazságát, mely indokok ha nem hozatnának fel önmagában a jelentésben az arányra nézve, s a mely indokokat én is önmagam már magára az 1867-diki 12-dik tv. czikkre tartozóknak hittem — de miután mégis felhozattak — lehetetlen részemről azon kötelességet nem teljesítenem, hogy ezen indokoknak nem helyes voltát bemutassam. A tisztelt központi előadó úr azt mondja az előadók nevében is — mert valósággal sok helyütt előadó, sok helyütt j3edig az alólirt van említve — hogy kénytelenek rámutatni azon előnyökre, melyek az egyezményeknek fényoldalai, kénytelenek az egyezmény fénypontjaira rámutatni. (Ugy vart!) E jelentésnek eleje főleg az, mely engem, tisztelt ház, e szószékére késztetett, t. i. az 1848 ik év október 8-kán Kossuth Lajos hazánkfiának tett azon nyilatkozata, a mely a népek szabadságát elnyomni akaró tendentiákkal alkut ez életben semmi áron nem akar ismerni, de megígéri, hogy mint szabad nemzet szabad nemzettel Magyarország kész a szabad Ausztria népeivel alkudozásba bocsátkozni; és az országgyűlésnek, az 1848-iki országgyűlésnek akkori határozatából volt bátor— hogy ugy fejezzem ki magamat — központi előadó ur indokolni az 1867-diki 12-ik törvényezikkelyt, mondván: „Ez ígéretet ismételték a nemzet feliratai 1861 és 1865-ben és ismétli azt az 1867. évi 12-ik törvényezikk." Uraim! midőn ez indok előadatik, azon indokoknak ellenében, kivált midőn az én meggyőződésemmel és vélekedésemmel ellenkezőleg használtatik fel, kötelességemnek tartom épen azért, nehogy nemzetem azt higye, hogy az 1867-ik évi 12-ik tezikkben megállapított közösügyi egyez-