Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-178

CLXXVffl. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 2. 1867.) 257 ság, valamint Magyarországban, úgy 8 felsége többi országaiban is életbe lépjen; és 3-or, hogy a közös ügyek kezelésének módjára nézve a magyar országgyűlés által megállapított szabályokhoz ó' felsége többi országai is alkotmányos utón hozzájáruljanak. Azon időben,midó'n nyilatkozatomat tettam, a birodalmi tanácsban a magyar közösügyi törvény tárgyaira vonatkozólag még semmi tanácskozások nem tartattak, ezen tanácskozások eredménye tehát még hozzávetőleg sem volt előre tudható. Azóta e tekintetben több történt. A birodalmi tanácsban, a mennyire ezt hírlapi magán tudósításokból tudhatni, lényegileg elismertetett közösügyi törvényünk alapelve, a mely a közös ügyek számát meghatározta ; tárgyaltatott a közös ügyek kezelésének módja, és arra nézve, hogy a teljes alkotmányosság ó' felsége többi országaiban is életbe lépjen, némely nagyfontosságú és horderejű alaptörvények terveztettek. Mindezek azonban, t. ház, még csak a birodalmi tanács kebelében történtek, sőt a birodalmi tanács egyik háza még ezen tárgyak nagy része fölött nem is nyilatkozott ; azon alaptörvények pedig, melyeknek életbe léptetését o felsége többi országai a teljes alkotmányosságnak életbe lépésére szükségesnek vélik, ezen törvényjavaslatok még legfelső helyen megerősítve, elfogadva nincsenek. Idejárul, hogy a birodalmi tanács a közös ügyek kezelésére nézve Magyarország által megállapított módozatokat illetőleg több nem lényegtelen változtatásokat indítványoz, s a mi fő, hogy mi mind ezeket csak magán hírlapi tudósításokból, töredékesen és nem azon biztossággal és oly körülményesen tudjuk, minta törvénvhozásnak értesülve kell lenni akkor, midőn hosszú időre számított állandó törvényt akar alkotni. Ily helyzetben, nem tagadhatom, hogy egyéni nézetem szerint még most is correctnek találnám azon eljárást, hogy a képviselőház a felolvasott törvényjavaslatnak és a vele kapcsolatban levőknek tárgyalásába addig ne bocsátkozzék, inig a közösügyi törvény feltételeinek teljesítéséről hitelesen és kellőleg értesítve nem lesz. Figyelembe veendőnek tartom azonban más részről, hogy számos jelenség mutat oda, miszerint ő felsége többi országaiban tekintélyes részről komoly törekvés létezik arra, hogy a magyar közösügyi törvénynek feltételei annyiban, a menynyiben azon országokra vonatkoznak, teljesíttessenek; figyelembe veendőnek tartom, hogy valamint minden törvényhozó testületnek, ugy ő felsége többi országai országgyűlésének is ily fontos törvényhozási intézkedéseknek tárgyalására bizonyos időre van szüksége; főleg pedig figyelembe veendőnek tartom, hogy, miután a közösügyi törvényt megalkottuk, kötelességünk azt őszinte szándékkal KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. v. teljesíteni, és nem adhatunk alkalmat még azon alaptalan gyanúra sem, mintha mi ezen törvénynek teljesítését mellékes okokból kikerülni, elhalasztani óhajtanok, és nem akarnók teljesiteni azt, a mit magunkra vállaltunk. E tekintetből részemről kész vagyok a közösügyi törvény következményeinek kifejtésében azon szélső vonalig elmenni, a meddig az ország érdekeinek veszélyeztetése és törvénysértés nélkül elmenni lehet; de oly lépéshez megegyezésemmel nem járulhatok, a mely az ország érdekeinek veszélyeztetése mellett egyenesen törvénysértést foglalna magában: nem szándékom azért a felolvasott törvényjavaslatnak részletes tárgyalás alá vételét akadályozni; de az osztályok kilenczedike által beadott különvéleménynek alapján is kívánnom kell, hogy ezen törvényjavaslat és a vele kapcsolatban levők csak akkor terjesztessenek királyi szentesítés alá, ha az országgyűlés közösügyi törvényünk feltételeinek teljesítéséről kellőleg értesítve lesz ; kívánnom kell, hogy ezen törvényjavaslat oly módon terjesztessék legfelső szentesítés alá, miként azt a közösügyi törvény rendeli, t. i. a másik kettővel, mely szintén be van adva, egy idejüleg mind a három törvényjavaslatnak ő felsége többi országainak országgyűlése által Magyarország országgyűlésének megállapodásaival egyértelmüleg leendő elfogadása után, és mind a háromnak egyidejűleg és egyetemleg összegűkben leendő szentesítése végett. Ennek folytán bátor leszek azon inditványt tenni a t. ház előtt, hogy a központi bizottság által a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ötödik czikkeül elfogadtatni javasolt pótczikk elmellőztetvén, helyette a t. ház által a következő határozati javaslat fogadtassékel. (Olvassa:) „Indítvány. A központi bizottság által a közösügyi költségek arányára vonatkozó törvényjavaslat ötödikéül ajánlott pótczikk helyett fogadtassák el a következő határozati javaslat: A törvényjavaslat azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. 12. t. czikkben közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik,az államadósságok után elvállalandó évi járulék, s a vám- és kereskedelmi szövetség iránt megállapítandó törvényjavaslatokkal egyidejűleg s akkor fog mind a három törvényjavaslatra nézve, és ugy a magyar korona, mint ő felsége többi országait illetőleg egyetemleg és egész összegűkben eszközlendö királyi szentesítés alá terjesztetni, a midőn mindazon feltételek, melyekhez az 1867-iki 12. törvényczikk életbe léptetése azon törvény 18, 25, 54, 55 és zárszakaszaiban kötve van, teljesíttettek, és mindezen törvényjavaslatok ő felsége többi országainak országgyűlése által Magyarország országgyűlésének megállapodásaival megegyezőleg elfogadtattak. Elvárja a képvi33