Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-156

I CL VI. ORSZÁGOS ÜJ Azonban Hrabovszky ur ujabban ismét meg­választatotfc Félegyháza részérói képviselőnek. Az állandó igazoló bizottság ezen ujabb vá­lasztás következtében beadta jelentését, és azt javasolta, hogy Hrabovszky Zsigmond ur igazol­tassák ; de a t. ház akkor azt rendelte, hogy az állandó igazoló bizottság az előbbi választásról szóló jelentést is tárgyalja, és ugy tegyen jelen­tést. Én ennek következtében a vizsgálatra ki­küldött képviselő urat igen, igen sokszor, szóval és Írásban, fölszólítottam, hogy jelentését adja be; fölszólitásomnak azonban sikere nem volt; kény­telen voltam tehát a félegyházi választók folyamo­dását a tisztelt ház elé terjeszteni, melyben kérik, méltóztassék a t. ház képviseltetésökró'l rendelkez­ni. Ennek következtében a t. ház elrendelte, hogy a vizsgálati jelentés adassék be; határnapot is méltóztatott erre kitűzni; a határnap régen elmúlt; de a vizsgálatról szóló jelentés most sem adatott be. Kénytelen vagyok tehát ezen esetet a t. ház­nak ujabban bejelenteni, és fölkérni, méltóztassék rendelkezni, hogy most mi történjék: vajon még egyszer és utoljára szólittassék-e fel az illető kép­viselő' ur a vizsgálati jelentés beadására ? vagy pedig más vizsgáló küldessék ki ? (Zaj. Fölkiáltá­sok : Mást kell kiküldeni! Mások: Nem lehet!) BeSZe JánOS : Egynehány nap múlva két esztendeje lesz, hogy Félegyháza kerülete nincs képviselve. Ok megválasztották a követet, s kép­viselőjük nem vehet részt a tanácskozmányokban. Ki hanyagságának tulajdonitható ez, mint a ki­küldött vizsgáló képviselőének'? (Helyeslés.) Ezen képviselő, a mint mindnyájan tudjuk , Böszörmé­nyi László. O, a ki az országgyűlés indemnitását elvileg mindig annyira szokta védeni, és minden törvényes kellékei fölött olyannyira őrködik, e tettével épen alkalmat nyu/t, hogy legnagyobb jogával egy képviseló'választő testület nem élhe­tett, és igy meg volt fosztva jogától, részt venni a törvényhozásban. Ez oly hanyagság, melyet az országgyűlésnek megróni kötelessége. (Helyeslés.) Meg kell tehát hagyni a kiküldött képviselőnek, hogy rögtön, még ma adja be eljárásáról szóló minden okmányait; és akár beadja, akár nem ad­ja, a bizottságnak rögtön intézkednie kell az ujabb választási okmányok nyomán, hogy azon kerület képviselet nélkül tovább egy napig se maradjon. (Helyeslés.) Elnök: Méltőztatik-e a tisztelt ház elfogadni, hogy még egyszer és utoljára szólittassék föl erre a képviselő ur ? és hogy azon esetben, ha még sem adná be jelentését, az igazoló bizottságnak a második választás folytán beadott jelentése vétes­sék tárgyalás alá ? Várady Gábor: Ez utóbbi nem lehetséges, mert a t. ház előtt volt már egy ízben az igazolási JÉS. (Okt. 5. 1867.) 13 bizottság egy jelentése. Az ebben előterjesztett vélemény megváltoztatásával a t. ház azt határoz­ta, hogy az igazoló bizottság az előbbi választásra vonatkozó iratokat is vegye tárgyalás alá; mig tehát ezen iratok az igazoló bizottság kezénél nem lesznek, addig az e tárgyban nem folytathatja munkálkodását, a képviselőház pedig hozott határo­zatától el nem állhat, és nem mehet oda vissza, hol ez ügy a bizottság jelentésének beadása alkalmá­val állott. Nincs tehát egyéb hátra, mint a képvi­selőház határozatát foganatosítani. Somssich Pál; Óhajtottam volna, ha a tisz­telt előttem szóló képviselő ur megmondotta volna az espedienst is, mert különben az következik be­lőle, hogy ha a vizsgálati jelentés nem adatik be, soha sem lehet e tárgyban határozni, és a szóban levő választási kerület az egész országgyűlés alatt képviselő nélkül marad. Véleményem szerint két j expediens lehetséges: az egyik az. hogy fői kell I venni az igazoló bizottság jelentését és azttárgyal­i ni; vagy ha ezt azon okoknál fogva nem lehet tenni, mely okok az országgyűlési testületet a múlt alkalommal arra határozták, hogy szólítsa föl az igazoló bizottságot az első választásra vonatkozó vizsgálat figyelembe vételére: akkor uj egyént kell kiküldeni. Mert végre is, ha Böszörményi ur nem akarja beadni a jelentést — mit igen sajná­' lok, mert elfogadni vagy el nem fogadni a kiktil­j detést, mindsnkinek jogában áll, hol törvény vagy határozat szerinti kötelezettség nem forog fön, de ha egyszer elfogadta, abban eljárni tartozó köte­lesség (Élénk helyeslés) — nincs más hátra nézetem szerint, mint vagy a bizottság jelentését, ugy a mint van, újból fölvenni, vagy uj vizsgáló bírót kiküldeni. BÓniS Sámuel: Véleményem szerint, t. ház, az első módról szó sem lehet. Bíráskodásról van szó. A bíróság — mert mint bíróság mondottaki a ház, hogy azon okmányokra a tárgy megbirálá­sánál mulhatlanul szüksége van — ha Ítéletet akar mondani, ez iratok nélkül ítéletet nem hoz­hat. Ennélfogva arról kell gondoskodni a háznak, hogy bírjon azon iratokkal, melyek nélkül a tár­gyat megítélni nem képes; s az én véleményem szerint erre egy mód van: kimondani, hogy bizo­nyos záridő alatt azon képviselő ur azon iratokat adja be; ellenkező esetben — egyedül e képvise­lő ur hanyagsága miatt nem intéztethetvén el e tárgy — azon képviselő ur erszényére uj vizsgáló fog kiküldetni. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ez indítványt elfogad­ni ? (Elfogadjuk!) Nem tudom, kíván-e még valaki szólni ? HaláSZ Boldizsár: Két indítvány tétetett, t. ház: egyik szerint a ház roszalását fejezné ki, a másik pedig bizonyos esetre az illető képviselő ur költségén uj tagot kíván kiküldeni. Én se az

Next

/
Thumbnails
Contents