Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-177

244 CLXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS (NŐT. 25. 1867) intézkedni; továbbá, miután az 1848. IX-ik t. ez. 1. §. az úrbéri kármentesítési törvényes igényeket a nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezte; végre, miután az úrbéri s ezzel analóg kötelékeken alapuló jog- és birtokviszonyok végleges elintézése iránt, a képviselőház határozata folytán, törvényjavaslat van készülőben: ezen kérvény azzal lenne az igazságügyi minisztériumhoz átteendő, hogy az említett törvényjavaslat kidolgozásánál figyelmét az 1848. Xll-ik t. ez. 9. §. alá eshető régibb, t. i. az átalános úrbéri felszabadítást megelőző időben kötött örökváltságos községek, vagy magányjobbágyok kármentesítésének módjára nézve is terjeszsze ki. (Helyeslés.) Makláry István gömörmegyei mikolcsányi lakos a honvédhadsereg számára "/. szerint 1849-ben 63 2

/

4 akó szilvapálinkát szállított, s ennek'//. alatt utalványozott 2000 pft. árát soha meg nem kapta: kéri magát követelésére nézve, annak tekintetéből is kielégíttetni, mert magyar bankjegyekben 6000 ftot veszített. Folyamodó kérvénye elintézés végett a pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Hosszumező és Halmi városok közönségének folyamodványára, melyben az osztrák hatalom által a dohánymonopolium behozatalával eddig húzott jövedelemhez aránylag megállapítandó és kivetendő dohánytermelési díj mellett a dohányegyedáruság megszüntetését és szabad dohánytermelés engedélyezését kérik, véleményezi a bizottság : Midőn a képviselőház múlt évi 45-ik ülésében Torontál megye Ság és Temes megye Keresztes nevű községei hasonló tartalmú kérvénye alkalmával hozott határozatában elismeré, hogy a dohánytermelésnek törvényellenes megszorítása különböző vidékeken megfosztotta a lakosságot jövedelmének leggazdagabb forrásától, egyszersmind elismeré azon nagy fontosságot, melyet ezen nevezetes gazdasági iparág szabad fejlesztésének okvetlen tulajdonítani kell; azonban a dohányügy az államháztartás rendszerével szoros kapcsolatban állván, igy mellékesen nem tárgyalható és el nem intézhető: ezen mindkét rendbeli kérvény tehát addig is, mig a pénzügyminisztérium a budget iránti javaslatát előterjesztendi, hozzája áttétetik. (Helyeslés.) Özvegy Klein Dávidné szepesmegyei felsőrusbachi lakos két év előtt elhunyt férje 1849ben a magyar hadsereg részére az A. alatti hivatalos meghagyás folytán B. és C. alatti szerint 36 drb. hízott ökröt szolgáltatott, s ezek 2340 pít árát, az előnyomult ellenséges seregek által hadcsapatainktól elvágatván, meg nem kaphatta: kéri érintett követelésére nézve magát az orsz. pénztárból kielégitetni. Folyamodó kérvénye elintézés végett a pénzügyi minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Terney György körösladányi lakos 1848-ban az álladalomnak ércznemüeket adott kölcsön, s azokról több rendbeli nyugtatványokat kapott, de a melyekből még csak néhány darabot bir, összesen 292 ftról szólókat: kéri ezen összeg kifizetését utalványoztatni. Ezen kérvény elintézés végett a pénzügyi minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Andícs Tádé 1848-ki április 14-kén a magyar minisztérium által, a másolatban bemutatott okirat szerint Szatmár-Nérnetibe és környékére nemzetőrségi zászlóaljparancsnokuak őrnagyi ranggal és illetményekkel, melyek közé raugjának megfelelő szabad szállás is tartozott, kineveztetett. Az említett város a szállást természetben ki nern adhatván, annak fejében 500 pgő ft évenkinti relutum kifizetésére kötelezte magát. Ezen kötelezettségének teljesítését azonban az említett város, többszöri sürgetés daczára, azon mentséggel, hogy a városi pénztár üres, másfél évig, vagyis a magyar önvédelmi harcz végéig, sőt egész mai napig elodázta. Ezen megrövidítés kérvényezőnek annál inkább zokon esett, mivel őrnagyi fizetésének felét a haza oltárára letette azon reményben, hogy a szállásbér majd fedezendi a fizetése felének feláldozása által háztartásában támadó hézagot. A kapcsolt szegénységi bizonyítvány szerint, a kérvényező nejével és egy hajadon leányával együtt, legidősb kenyérkereső' férfigyermeke által nyújtott gyámolitásra levén szorulva, kéri 750 frtot tevő másfélévi szállásbére járulékaival együtt leendő kiadatásának eszközlését. Vizsgálattétel és a tapasztalandókhoz képesti intézkedés czéljából ezen kérvény a honvédelmi minisztériumhoz tétetik át. (Helyeslés.) Duna-Szerdahely és a vele összekapcsolt Előtejed, Nemesszeg és Újfalu községek panaszolják, hogy a volt cs. k. pézügyi hatóságok, a házbéradó behozása czéljából, a különben máig is egy adóközséget képező Előtejedet jónak látták két részre osztani : az egyiket, mely 52 házszámból áll és a melyben majdnem kizárólag földmivesek és házaszsellérek laknak, „falurósz^-nek nevezték el, s ebben meghagyták a ház-osztályadót; mig a másikat, melyben csak 35 ház van és a melyet többnyire hazátlan zsellérek laknak, „városrészének keresztelték el, s ezt házbéradó alá vonták. Csakis ezen mesterséges felosztás alapján hozatott be folyamodó községekbe, házosztály-adó helyett, a házbér-adó, holott lakosaik egyedül földmiveléssel foglalkoznak, s ezeknek most minden gazdasági épületeik is házbéradó alá vannak vetve. Miután a folyamodó községek ezen igazságtalanság ellen, a volt cs. k. pénzügyi hatósá-