Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-177
CLXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov 25. 1867.) 245 gokhoz ismételve tett felterjesztéseik daczára, orvoslást nem nyerhettek, sőt ellenkezőleg házbéradójok évről évre fölemeltetett, azért kérik házbéradójokat házosztály-adóvá átalakíttatni, anynyival inkább, mert házaik csak nyers téglákból levén összetákolva, évenkint tetemes javitási költségeket igényelnek, és mert azok túlnyomó száma mások telkén levén felépítve, a superaedificált házak tulajdonosai a telektulajdonosoknak évi bért kötelesek fizetni, a mely bér, jóllehet a telek-tulajlajdonos tőle jövedelmi adót fizet, a házbér-adó kivetésénél tekintetbe sem jő. Folyamodók kérvénye a pénzügyminisztérium figyelmébe ajánltatni s elintézés végett oda áttétetetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Temesmegyében kebelezett Sustra, Iktár, Budincz, Szirbova, Bázos , Rékás , Jervin, NaervTopolovecz és Bakova községek előadják, hogy Ambrózy Lajos b. remetei birtokos meg nem elégedvén a krassómegyei Turdia és Hauzeszt kamarai jószágokkal, melyeket a császári kormány iránt tanúsított hűsége és szolgálatai játalmául 1853-ban kapott, s melyek évenkint legfölebb 5,000 frtot jövedelmeznek, a legutóbbi években oda működött a bécsi minisztériumnál, hogy a nevezettjószágokat a Temesmegyében fekvő bázosi, 6000 holdnyi, s mintegy 50,000 frtot jövedelmező kincstári erdei birtokért elcserélhesse, és ebbeli törekvését siker követte, a mennyiben a bázosi jószág neki f. é. február 26-án tettleg át is adatott. Ezen csere-ügylet által a folyamodó községek anyagi létökben sújtva érzik magokat, mert eddig gyakori vizáradásoknak kitett saját határaik termékeiből meg nem élhetvén, a bázosi kincstári jószágból kaptak jutányos áron legelőt és faanyagokat, mely utóbbiakból különféle szerszámokat készítettek, és a kincstár részéről szolgáltatott vasúti faeszközök kiállításánál munkásokul alkalmaztattak ; most b. Ambrózy Lajos tőlök ezen előnyöket, melyek egyedül képesítek őket a megélhetésre s adófizetésre, határozottan megtagadta. Ez oknál fogva, s azon reményben, hogy az országgyűlés semmi olyan intézkedést szentesíteni nem enged, mely által az ország vagyona ok nélkül megcsonkíttatik s a hon földhöz tapadt lakosai nyomor és kétségbeesés örvényébe taszittatnak: kérik folyamodó községek a képviselőház által eszközöltetni, hogy az osztrák minisztérium s b. Ambrózy Lajos közt létrejött kérdéses csere nemzeti kormányunk által ne szentesittessék, vagy a mennyiben ez már megtörtént volna, maga a csereügylet, mint törvénytelen, megsemmisíttessék. Folyamodó községek jelen kérvénye elintézés végett a pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Krzisch Frigyes kérvényében az oszt- ] rák birodalom összes adósságai letöri esztésének módja, és bizonyos idő leforgása után minden adónak megszüntethetése iránt pénzügyi javaslatot mutat be, s melynek elfogadása esetére maga és maradékai számára bizonyos évpénz megállapításának elrendelését kéri. A terv veleje az, hogy életbe léptettessék egy fényűzési tárgyakra vetendő, évenkint 10 millió forintot jövedelmező adó, mely által a 3200 millió forintot tevő államadósság 84 év múlva törleszthető, 112 év múlva pedig egy 12,800 millióig felszaporodott államtőke lenne összegyűjthető. Ha a fényűzési adót az országgyűlés nem hinné elfogadhatónak, elegendő volna 100 milliónyi tőke, hogy ugyanazon idő alatt a fent körülirt czélt el lehessen érni. Az első esetet téve föl, 10 millió évenkinti adó 14 év múlva 200 millióra nő; a második esetben pedig a 100 millió forintnyi tőke 14 év múlva szintén 200 millióra szaporodik. Ezen 200 millió további 14 év alatt megkétszeresedik, ugy hogy 84 év múlva, t. i. 1952-ben egy 6400 millió forintra felszaporodott tőkét nyerünk, melynek fele, azaz 3200 millió az osztrák régi adósság beváltására, a fenmaradott 3200 millió pedig még 28 évig tőkeszaporításra volna fordítandó, a mikorra 12.800 millió forintnyi tőkét nyernénk. E tőkeszaporítások eszközölhetése czéljából persze csak kamatozó papirosokba, eleinte osztrák állampapírokba kellene a pénzt fektetni. Legkésőbb 1980-ban Magyarország és Ausztria oly államkincscsel bírna mely 640 millió frtot hozna ezüstben és aranyban évenkint, mi által minden adó nélkülözhetővé válnék. Magyarország és Ausztria hitele rögtön emelkednék, mihelyest a világ csak észrevenné a kifejtett terv valósítása iránti szándékot. A régi államadósság felosztása szükségtelen, és az államkines is feloszthatatlanul maradhatna, s a birodalom két fele részéről választandó bizottságok által volna kezelendő. A népek életében, mond kérvényező, egy öltő emberiségek csak mint közönséges földi évek számláltatnak, két öltő emberiség pedig elegendő volna az ausztriai népek jóllétének emelésére. A legtöbb állampapir alacsony árfolyama és az ebből eredő magas kamatláb mellett, mely egy papírnál sem tesz kevesebbetö %-nál — pedig 12 Tora rúg — a fent kiszámított időtartam még tetemesen megrövidíttethetnék ugy, hogy az említett 6400 millió forint 9% átlagos kamat mellett már 48 év alatt volna előteremthető. Ha kérvényező terve elfogadtatnék, fentartja magának más közhasznú és egészségügyi, továbbá a földtehermentesitést előmozdító intézkedéseket javaslatba hozni. Vélemény: Ezen kérvény a pénzügyi minisztériumhoz tétetik át. (Hdyeslés.) Fölvétetett Denike Károly, stájerországi kranichsfeldschlossi lakos 708 I867 / l3l7 elnöki
