Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-177
236 CLXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS- (Nov. 25. 1867.) munkában és néhány nap múlva ba lesz fejezve kérem a t. házat, hogy ezen beadványt ne a kérvényi bizottsághoz, hanem közvetlenül hozzám méltóztassék áttenni, hogy ezen beadványra a törvényjavaslat készítésénél a minisztérium figyelemmel lehessen. {Helyeslés.) Elnök: E kérvény tehát az igazságügyi minisztériumhoz tétetik át. Gajzágó Salamon: T. képviselőház ! Midőn a képviselőház folyó évi marczius 8-ikán tartott 101-ik ülése 692-ik határozatával a minisztériumot Erdélyre vonatkozólag a közigazgatás, kormányzat és törvénykezés terén szükséges intézkedések megtételére mindaddig, mig, tekintettel az 1847—48-iki VII. t, ez. 5-ik szakaszára, az erdélyi viszonyok rendezésére nézve törvényezikk alkottatnék, saját felelősségére és belátására felhatalmazta : kétségkívüli szándékát és reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kormány a rögtöni átalakitás veszélyeit kikerülve, a viszonyoknak jogszerű és fokozatos fejlesztését hazafiúi kötelességéül fogja tekinteni. Nem tagadhatni, t. képviselőház, hogy a kormány eme megbízatásnak több tekintetben megfelelt ; azonban az Erdélyben tényleg fenálló osztrák polgári törvénykönyvnek különösen az örökösödésre vonatkozó, a nemzeti szellemet és vagyont fenyegető, következőleg a közérzülettel soha ki nem békíthető rendeletei, továbbá az Erdélyben életkérdéssé vált közgazdaságnak primitív állapotából kiemelése és javítása körül nem történt meg mindaz, a mi minden érdekek szem előtt tartásával is — legalább nézetem szerint — megtörténhetett volna. T. képviselőház! A történelem föladata lesz híven ecsetelni azon szenvedéseket , melyeket Erdély a lefolyt időszakban ugy köz-, mint magánjogilag szenvedett. Az e lefolyt napok alatt átélt bátor és öntudatos harcz, midőn ez le fog Íratni, nem lesz kevésbbé lélekemelő, és nem lesz kitartás- és áldozatokban szegényebb , mint volt azon korszak, midőn a szabadság lobogói ama bérezek felől indultak ki az alföld síkságaira. Tekintetteltehát azon fontos állami érdekekre, melyeknek megóvását és életerőben tartását ezen már magától a természettől Magyarország egyik védvárául kijelölt részében a törvényhozás megtartani és előmozdítani köteles : röviden és minden további indokolás nélkül van szerencsém a t. igazságügyi miniszter úrhoz a következő interpellátiot intézni: 1. Szándékozik-e a kormány intézkedéseket tenni, hogy a magyar öröködési törvény, legalább szellemében, Erdélyre is kiterjesztessék? 2. Szándékozik-e a kormány Erdélyre kiterjeszteni, illetőleg a mennyiben azoknak nyomai ,Erdélyben is föltalálhatók lennének, ezélszerübben átalakítani azon törvényeket, melyek a közgazdaság alapjául szolgálnak s a birtokviszonyok rendezését lehetővé teszik, ugy mint a tagosítás, legelő'elkülönzés, a köz helyek arányosítása iránti, valamint a mezei rendőrségi törvényt ? 3. Szándékozik-e a kormány az 1848 kolozsvári IV. t. ez. szerinti elkülönzött úrbéri törvényszékeket mielőbb fölállítani ? s különösen a székelyföldi úrbéri viszonyok eldöntésére nézve az 1854 június 21-ről kelt nyiltparancs határozatlanságát egy az 1848-diki törvényhozás irányának megfelelő tiszta értelmezéssel helyre hozni s leh etővé tenni ? Ezen kérdésekre vagyok bátor a tisztelt igazságügyi miniszter úr válaszát tisztelettel kikérni. Horvát Boldizsár igazságügyér: Azokra nézve, miket a kormány a törvénykezés terén Erdélyre nézve részint már tett, részint pedig a mik e tekintetben folyamatban vannak, röviden a következő felvilágosítást van szerencsém adni. (Halljuk! Halljuk!) Legelső teendőjének tartotta a kormány, hogy a szebeni tartománygyülés határozmányain alapuló kolozsvári legfőbb törvényszéket megszüntetvén, az a magyar kir. curiába beolvasztássék. Az erre vonatkozó rendelet, mint a t. ház előtt tudva lesz, már megjelent október elején, s ennek értelmében a kolozsvári legfőbb törvényszék mint ilyen ez év végén feloszlattatván , jövő 1868. év január elsejétől kezdve a magyar kir. curia keblében egy erdélyi osztály, mint a magyar curiának kiegészítő része, fog felállíttatni. A mi a mezei rendőrséget illeti, a polgári perrendtartást ugy iparkodott a kormány összeállítani, hogy ez törvény erejére emelkedvén, egy úttal Erdélyre is kiterjesztessék. E polgári perrendtartásban hivatkozás van egyúttal a mezei rendőrségre is, és a mezei rendőri törvények azon átalakítással, melyet az erdélyi speciális viszonyok követelnek, ugyanakkor fognak életbe léptetni, midőn a polgári perrendtartási törvény erejére emelkedik. Gondja volt továbbá a kormánynak arra is, hogy a hitel forrásait Erdélyre nézve megnyithassa, Mivel ennek egyik fő postulatuma a telekkönyvi intézmény, intézkedett a kormány, hogy a telekkönyvi intézmény mielőbb Erdélybe is behozassák. E czélból a helyszinelési munkálatok még ez év folyamában meg fognak kezdetni, s a telekkönyvi igazgatóság már jövő héten székhelyét el fogja foglalni Kolozsvárott. Gajzágó t. képviselő ur az úrbéri törvényekre nézve is kivan felvilágosítást. Ezeket két részre osztom: anyagi és alaki részre.
