Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-177

CLXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 25. 1867.) 237 A mi az anyagi részt illeti, a t. képviselő úr, ugy hiszem, nem kívánja, hogy e részben lényeges módosítások történjenek. Ezt magasabb politikai okok tiltanák. Az eddigieknél kevésbbé kedvező elveket a t. képviselő' úr bizonyosan nem fog fölálittatni akarni; kedvezőbb elvek fölállítása pedig káros visszahatást, nyugtalanságot és izgatottságot idézne elő azoknál, kiknek határaiban az úrbéri rendezés az eddigi elvek alapján megtörtént. Azonban, a mi az úrbéri maradványokat és átalában a hűbéri szolgálmányok megváltását illeti, a melyekről ezen szabályrendeletek nem intézkiedtek, erre nézve, mint már előbb is említettem, külön törvényjavaslat van az igazságügyi minisztérium kebelében készülőben, mely, ha törvény erejére emelkedik, Erdélyre is ki fog terjedni. Az úrbéri törvények anyagi részében csak egyetlen egy pont van, mely bővebb megoldásra vár, és ez a siculica haereditas kérdése. Ezen kérdés épen most van az igazságügyi minisztériumban tárgyalás alatt, és talán még ezen év folyamában fog vég megoldást nyerni. (Tetszés?} A mi azonban az úrbéri törvények alaki részét illeti, erre nézve kijelenthetek annyit, hogy a minisztérium, az ottani viszonyok tekintetéből, czélszerünek véli külön úrbéri bizottságok fölállítását, a melyek talán már néhány hét múlva alakítva és életbe lesznek léptetve : (Helyeslés) ki lesz egyúttal mondva, hogy az úrbéri rendezéssel összefüggő arányositási és tagositási tárgyak ezen külön úrbéri törvényszékek által legyenek megoldhatók , mi által az eddigi úrbéri szabályok rendeletének egyik legnagyobb hiánya pótolva lesz. Gondoskodni fog a kormány arról is, hogy ezen úrbéri törvényszékek előtt az eljárás minden esetre gyorsabb és könnyebb legyen, mint az eddigi rendeletek szerint volt. (Tetszés.) A városokat illetőleg a minisztérium nem találja indokolhatónak, hogy azok egy czélszerübb gazdasági rendszer áldásaiból kirekesztve maradjanak ; és miután e téren a törvényhozásnak kellő intézkedései mind Magyarországra, mind Erdélyre nézve eddig hiányoznak, a minisztérium külön törvényt akar javaslatba hozni arra nézve, hogy a tagosítás és arányosítás a városokban is, a községi vagy ónnak megtámadása nélkül, eszközölhető legyen. De mielőtt a minisztérium e munkába bocsátkoznék, szükségesnek tartotta a magyar és erdélyi városokat e tárgyra vonatkozó nézeteik és kívánalmaik közlésére fölszólítani. Mihelyt e fölszólitásra a városok válaszolni fognak, a kormány nem fog késni, azon nyilatkozatok méltányos tekintetbe vétele mellett, az érintett törvényjavaslatot egybeállítani s a ház tanácskozása alá bocsátani. (Tetszés.) A mi végre az örökösödési rendszert illeti, igen óhajtanám, ha a Magyarországban fönálló örökösödési rendszert ki lehetne terjeszteni Erdélyre nézve is. Azonban az örökösödési rendszer Magyarországban, ugy a mint van, fon nem tartható, és én mint igazságügyi miniszter semmi esetre sem vehetem magamra azon felelősséget, és ez iránt teljes nyíltsággal és őszinteséggel szólok, hogy addig, míg külön örökösödési rendszer mind Magyarországra,, mind Erdélyre nézve megállapítva nem lesz, az ottani örökösödési rendszer fölbontassék és egy provisorium állítassák, talán egy vagy másfél évre, a mi a magánjogi viszonyokban tömérdek zavart fogna előidézni. (Helyeslés.) Egyébiránt, mivel az örökösödési törvény a polgári törvénykönyv keretébe tartozik, a polgári törvénykönyv egybeállítása pedig hosszabb időt igényel: hogy Erdély e részbeli méltányos kívánalmai mielőbb kielégíthetők legyenek, intézkedtem az iránt, hogy az örökösödési rendszer, ugy a mint Francziaországban is történt, külön javaslat alakjában munkába vétessék és a polgári törvénykönyvet megelőzőleg emeltessék törvény erejére. (Helyeslés.) Ezen örökösödési rendszer azután később a polgári törvénykönyvbe lesz illeszthető. Ha ez létesül, Erdélynek egyik legnagyobb vágya teljesedésbe megy, és megvagyok győződve arról, hogy az erdélyiek hazafiusága és bölcsesége inkább türelemmel lesz e téren még egy ideig, semmint az örökösödési rendszer rögtönzése vagy egy ujabb provisorium behozása által a magánjogi viszonyok ott megzavartassanak. (Elénk tetszés.) Gajzágó Salamon *. Azok után, miket a t. igazságügyminiszter úr előadott, részemről teljesen megnyugtatva érzem magamat; megnyugtatva különösen az által, hogy az örökösödési törvényre nézve, mely jelenleg Erdélyben fenáll, és pedig bármikép vegyük és értelmezzük ezen dolgot, Erdélynek véghetetlen sérelmére és közérzületének I megsértésével áll fön, a t. miniszter úr kijelenI tette, hogy nem várva be az átalános codificatiot, az | örökösödési törvény Erdélyre nézve szintúgy, mint S Magyarországra nézve előzetesen íog megoldatni: e részben is teljes megnyugvással vagyok és nincs | mit óhajtanom, mint az, hogy ezen törvények, ; melyek csakugyan Magyarországnak megszilárdítására fognak szolgálni, mielőbb a ház asztalára I letétessenek. Ivánka Imre: T. ház! Az országnak azon része, melyet egy oldalról a pest-szegedi vasút, más oldalról a Duna, a harmadikon egy vonal kör• nyez, melyet Szegedtől Tolna felé méltóztassanak I képzelni, ezen része az országnak közlekedés dol! gában a lehető legroszabbul áll, és a jelen, szőnyej gen levő combinatiokból is egészen kimaradt. Ennek következtében Kis-Kőrös városa általam egy , kérvényt intéz a t. házhoz, melyben azért folya-