Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-171
H)4 CLXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 6. 1867.) a keserűségnek termászetes következése a bizaltnatlansáo-. Hazánk érdekében fekszik-e ezen keserűséget, ezen bizalmatlanságot jövőre nézve is szítam és öregbíteni ? (Zajos tetszés a középen?) A nép, mely annyit nélkülözött, megeresztve vágyainak és ábrándjainak szárnyait, sokat vár és sokat remél. Vár és remél olyanokat is, mik jelenleg nem teljesülhetnek. Jótevője-e az a népnek, a ki mindig azon vágyakat és reményeket emlegeti előtte, melyek még nem teljesültek, azt pedig, a mi már megvan, kicsinyli és ócsárolja, és a megelégedetlenség magvait szórja el ? Alkotmányunk visszaállittatott.(FeVdáltás a szélső baloldalon: Nem állíttatott vissza!) Némelyek azt mondják, hogy annak egy része, s az ő nézetök szerint, nagy része, még most sincs visszaállítva. Nem vitatkozom e pillanatban velők; de annyi tagadbatlan, hogy van alkotmányos életünk, melyben élünk és mozgunk. (Helyeslés.) Van-e, a ki azt állítaná, hogy politikai állásunk, alkotmányos törvényeink fejlesztése már be van fejezve ? hogy annak minden része változhatatlan, hogy fejlődésben szellemi és anyagi téren haladni, többé nem akarunk? [Elénk helyeslés.) De ha fejleszteni akarjuk törvényeinket, institutióinkat és erőinket, annak eszközlésére tér kell. melyen mozoghassunk, és e tért legalább visszaállították törvény eink. IC téren működhetünk, e tér nélkül pedig jogosan és t törvényesen mozogni sem volnánk képesek. [Elérik tetszés a középen.) Helyes-e e nyereményt semmisnek tekinteni, gyanússá tenni a meglevő állapotot, gyűlöletessé azon törvényeket, melyeken állunk, s melyekből kiindulva, tovább haladhatunk ? Ily izgatásokat, s azoknak terjedését és káros következéseit minden törvényes eszközökkel meggátolni, a kormány szent kötelessége, és azon lépéseknek törvényességét, melyeket a kormány e czélból tett, nem abból kell megítélni, hogy az izgatásnak volt-e valami eredménye? ha az terjedt-e tovább? mert hiszen a rueggátlásnak épen az a czélja, hogy az izgatás ne terjedjen, és hogy eredménye ne legyen. (ügy van ! jobbról.) Némelyek vádul hozzák fel a kormány ellen, hogy büntette Eger városát, büntette Heves vármegyét bírói ítélet előtt. En e vádat merően alaptalannak tartom. A kormánynak nincs joga büntetni, mert ez a biró dolga. De a minisztérium nem is büntette se Heves vármegyét, se Eger városát. Intézkedései, melyeket tett, csupán politikai intézkedések, melyek által Eger városa és Heves vármegye hibás lépéseinek káros és veszélyes következései lőnek elhárítva. Nem szeretek hasonlatokat használni, de a jelen esetre mégis felhozom például azt, hogy ha valaki, saját lakásában, ablakára ragaszt oly iratot, melyben az alkotmány alapelvei, a fenálló törvények keményen megtámadtatnak, oly iratot, mely tartalmánál fogva — tán az írónak szándoka nélkül is — izgató természetű, s azt ugy ragasztja fel, hogy az utczáról mindenki elolvashatja: mit kell ennek ellenében a közhatóságnak cselekednie ? T v alán biró elé kell idéznie azt, ki az iratot oda ragasztotta, de az iratot mindaddig ott hagyni, míg- a biró az ítéletet ki nem mondotta ? Ez, ugy hiszem, fonák eljárás volna. (Élénk, hosszas tetszés a középen.) Mindenesetre az első lépés, mit bármely hatóság vagy kormány ily esetben tenni fog, az lesz, hogy #z izgató iratot onnan eltávolítja, s ha szükséges, azután veszi kereset alá a tettest. Nem volna-e viszás dolog, ha a tettes az iránt emelne szót, hogy ő polgári jogaiban sértve van, mert a lakás az övé volt, az ablak az övé volt, az irat az övé volt, s az ő jogának megsértésével mentek be szobájába, és vették le az iratot saját ablakáról, mielőtt ő még pörbe fogatott és elitéltetett volna? (Tetszés a középen.) Nem ilyen-e az, a mit némelyek a minisztérium ellen vádul felhoztak? Somssich barátom megemlítette az égő kanóczot, melyet gyúlékony anyagok közelében tett vagy ejtett le valaki. Nem első teendő volna-e ily esetben az, hogy az égő kanócz, mely még ugyan nem gyújtott, eltávolittassék, hogy ne is gyújtson, és azután tétessenek lépések az ellen, ki a kanóczot szándékosan oda tette, vagy vigyázatlanul elejtette ? (Elénk tetszés a középen.) Van-e valaki e házban, ki helyeselné, ha bevárnák, míg a kanócz gyújtott, hogy a tettest a következésekért is felelőssé tehessék? Van-e valaki, a ki az égő kanócz í eltávolítását helytelennek tartaná, mert az még nem gyújtott? (Élénk tetszés a középen.) Felhozzák Eger városa mellett még azt is, hogy hiszen az csak bizalmat szavazott a levelek írójának, de nem nyilvánította, hogy annak politikai elveit és nézeteit osztja. Politikai téren lehet bizalmat nyilvánítani oly ; férfiúnak is, kinek politikai elveit, nézeteit még nem ismerjük, de felteszszük róla, hogy azok a mi nézeteinkkel és érdekeinkkel öszhangzásban vannak. De annak irányában, ki politikai nézeteit épen most oly határozottsággal, mely min| den kétséget kizár, nyilvánította, e nyilvánij tás folytán bizalmat szavazni kétségtelenül annyi, I mint nézeteiben osztozni. (Elénk tetszés a közepén.) Mit mondanánk oly emberről, ki azt adI ná elő, hogy törhetlen bizalma van a politikai téi ren, politikai működést illetőleg oly férfiúhoz, kii ről bizton tudja — mert tőle épen most hallotta — | hogy elvei és nézetei az ő elvei- és nézeteivel határozottan és merőben ellenkeznek, ellenkeznek pedig a leglényegesebb dologban, mely az egész politikai működésnek alapját képezi ? Volna-e ily kijelentésnek más lehető magyarázata, mint az,
