Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-171

OLXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (NOT. 6. (1867.) 165 hogy a bizalmat nyilvánító reméli, miszerint , amaz rögtön és teljesen megváltoztatja eddigi meg- j gy őződését, a mi arra nézve nem megtiszteltetés, ha- | nem talán inkább bántás volna ? (Helyes ! ügy van !) \ Hiba volt-e, vagy bün Eger városa részéről azon határozat hozatala, melyet a kormány meg­szüntetett? nem vizsgálom. A kormány maga hibának tekintette azt, és Eger városát nem kívánta büntetés alá vonni; de a hibának lehető rósz kö­vetkezéseit meg kellett gátolnia, mert azt a kor­mány el nem nézhette, és a példa utánzását hall­gatásával elő nem segíthette. Miután tehát a kor­mány nem büntetett, mihez joga sem volt, hanem a helytelen cselekvések veszélyes következéseit és az izgatás terjedését politikai intézkedés által meg­gátolta, tette pedig ezt oly módon, melyet a tör­vény nem tilt, sőt parancsol, és oly megyei jogot, mely törvény vagy gyakorlat szerint eddig fen­állott volna, semmiképen nem sértett: a kormány eljárását törvényellenesnek mondani nem lehet. (Mérik helyeslés a középen.) A ház több tagja, de maga az 1848-ki törvé­nyek XVI. ezikkelye is a megyéket az alkotmány védbástyáinak nevezte. Osztozom ezen nézetben. De ha a megyék oly hatósággal és annyi hatalom­mal volnának felruházva, minőt Heves vármegye magának tettleg követelt; ha a megyéknek joguk volna a felsőbb rendeleteket, midőn azokat tör­vénytelenéknek hiszik, egyszerűen félre tenni, a kormánynak az engedelmességet megtagadni; ha a kormánynak nem subordinálva, hanem csak coordináíva volnának; ha a kormánytól nem függ­nének, ha tetteikért felelősek senkinek sem volná­nak, de a felelős minisztérium intézkedéseinek sike­réi passiv ellenállással meggátolhatnák: akkor a megyék nem védbástyái volnának az alkotmány­nak, hanem lehetetlenné tennék annak fentartását. (Élénk tetszés a középen.) Képzelhet-e valaki magá­nak ilyen megyék mellett rendezett állapotot ? kép­zelhet-e oly országot, melyben 100 testület, me­gyék, városok, mindenik külön állva, majdnem souverain hatalmat követelne magának a végre­hajtás terén, senkitől nem függnének, és egymás­sal össze nem függeuének ? {Zajos tetszés a középen.) Azt mondják, hogy oly hatalom mellett, mi­nőt Heves vármegye követel magának, és oly ter­jedt hatóság mellett, minőt némelyek a j tégy ék­nek tulajdonítani akarnak, a parlamentáris kor­mány lehetetlen. Én azt állítom, hogy ily módon nem csak a parlamentális, hanem bármi néven ne­vezendő alkotmányos kormány egyaránt lehetetlen. (Kitörő éljenzés.) Ha valaha veszély fenyegetné is a megyei rendszert, ez nem abból fog származni, hogy a megye törvényes jogainak és kötelességei­nek korlátai közé szorittatik, hanem abból, hogy e jogok a törvény és gyakorlat határain tul annyira kiterjesztetnek, hogy ez által minden közigazga­tás lehetetlenné válnék. (Tetszés.) Bocsássanak meg, hogy hosszasabb voltam előadásomban, mint óhajtottam volna, (Halljuk! Halljuk!) kivált miután a tárgy napok óta kifej­tetvén, az okok minden oldalról már bőven, elő­adattak, és nekem alig maradt egyéb a mondot­tak ismétlésénél. (Élénk ellentmondások.) Szabad legyen még azon kérést intéznem a tisztelt ház tagjaihoz : küzdjünk, hol véleményeink eltérők, a tárgybólmeritett okokkal; de ne vádol­juk egymást rejtett czélokkal és ne gyanúsítsuk | egymás szándokát. Ha egyik fél azt mondja a niá­I síkról: „Ti zavart akartok és forradalmat, és felfor­gatást !" emez pedig azt hirdeti ellenfeléről, hogy az ország jogait, az alkotmányt akarja megrontani, ' a kormány hatalmát károsan terjeszteni, a niegyé­| ket megsemmisíteni: mindezek itt közöttünk tán hatás nélkül hangzanak el. De a nép közé terjesz­tetvén, egyik és másik oldalról bizalmatlanságot, gyanúsítást, gyűlölséget szülnek, felzaklatják a ; békés indulatokat, elzsibbasztják a higgadt tevé­j kenységet ,* és mindezeknek csak a haza látja ká­! rát. (Élénk tetszés.) Végzem szavaimat azon kijelentéssel, hogy | én a minisztérium által előadott felelettel megelé­gedvén, annak Eger városa és Heves vármegye irányában követett eljárását helyeslem. (Szűnni • neu: akaró éljenzés és taps.) ] DimitrieviCS MílOS jegyző: Madarász Jó­zsef ! (Szavazzunk ! Halljuk! Zaj.) Madarász József: T. ház! Hazánk torté­• netének számos példája tanúsítja azt, hogy midőn, a szerencse változó körülményei közt, a legna­gyobb csapások érték nemzetünket, a különböző ! pártnézetek egyesítése által épen akkor mutatta ! meg azt, hogy a legnagyobb csapások legke­vésbbé ingatták meg. Nem tagadja senki, hogy : jelen korszakunkban, nem kevésbbé nagy ráz­i kódtatások után, az alkotmányosság tere ismét ; meg lőn nyitva. I Én nem tagadom meg azon eredményt, me­| lyet előttem szólott képviselő kifejtett j de azon ; állítást, hogy alkotmányunk vissza van állítva, minden fejtegetés nélkül csak azon módosítással \ és azon tétellel fogadhatom el, hogy a haza alkot­' mányos téren működhetik. Ez alkotmányos téren való működést tartom én minden pártszinezet kö­telességének a jelen kérdésben, midőn a megyei ! rendszer és a felelős parlamenti kormány össze­| egyeztethetése, habár napirendre kitűzve nincs is, , mégis mindenki által akaratlanul tárgyaltatik. Lehetetlen, hogy én is saját meggyőződáse­i met e tárgyban ki ne mondjam, saját meggyó'ző­j désemet, melyet miként én is követelem és kimon­dani kötelességemnek tartom, előttem szólónak

Next

/
Thumbnails
Contents