Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-170

154 CLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) Más részről is én nem csak abban keresem a kormány felelősségét, hogy meg legyen írva, miszerint büntetés alá vonható, mert ez magában véve nem elég biztosíték; hanem oly institutiokban keresem a biztosítékot, melyek lehetetlenné teszik a törvény megsértését; (Zaj) igenis, oly institutiokban. melyek lehetetlenné tegyék, hogy a kormány törvénysértésre vállalkozzék. És ez az, a mit a 48dki törvényhozók a törvényhatósági jogok fentartásával elérni akartak. De ezen biztosíték föntartása mellett sem következik az, mit a cultuszminiszter úr emiitett, hogy akkor a kormányi felelősségnek nincs gyakorlati érvénye. Igen is van gyakorlati érvénye: a hatósági teendőkön felül, igen széles hatásköre van a kormánynak, nagyon sokért lehet még felelnie. A törvény azon rendelkezése, hogy a kormány a megyei szerkezetnek népképviseleti alapon való átalakítása iránt javaslatot térj eszszen elő, igen természetes volt, de nem a kormányi hatáskör vagy felelősség kiterjesztése, hanem a képviseleti alkotmány kiegészítése végett. Mert az ország oly lakosai nyertek alkotmányos jogokat, kik előbb ilyeket nem élveztek, s a követválasztási jog szabályozása után, a megyei hatáskörben részesülést is szükséges volt szabályozni : oly tiszta e részben a törvény rendelkezése volt. miszerint míg a publieo-politikai kérdések tárgyaltattak a megyéken, addig volt érdekeltség, jelen voltak a megye tagjai, de a mint ezek elvégeztettek, bizony a tisztikar egy-két buzgó táblabiróval végezte a többi dolgot. Most ez még inkább igy lesz, ha a kormányrendeletek érvénye fölött nem lesz szabad vitatkozni, s a megyék olyan közigazgatási közegekké alakulnak át. Ekkor nagy büntetés alatt kell később kötelezni az embereket a megyei közgyűléseken való megjelenésre, És az utókor nem fogja elmondhatni, a mit az igen t. cultusminiszter úr mondott sPerczel Mór képviselő társam ismételt, hogy a megye nem"csak bölcsője volt, (Halljuk,!) hanem folytonos fentartója is az alkotmányos közszellemmek. S ez igaz, uraim! Tovább ment a tiszt, tábornok úr és elbeszélte . . . (Felkiáltások: Itt képviselők vannak!) Bocsánat, hogy elhibáztam. Mondom, Perczel Mór képviselő úr elbeszélte , hogy 1848-ki vívmányainkat is a megyéknek köszönjük. S ez is igaz! Épen ezért vagyok én féltékeny az önkormányzati jogokra. És a jelen vita után nem lehetek azon hitben, mint Bónis Sámuel képviselő társam, miszerint a kormánynak nincs szándéka eltörölni a megyei jogokat biztosító törvényt. Hiszen a cultuszminiszter úr előadása szerint már is eltöröltnek tekinti azt a De a képviseleti átalakítás mellett egy szóval kormány a III. t. cz.-ben körülirt felelősség által. sem. emlit miniszteri nagyobb hatáskör és felelősség szervezését, se a megyei hatáskörnek jövőre való korlátozását. Aztán maga a t. cultuszmiriszter úr megengedte. hogy a megye jövőre is garantiája legyen az alkotmánynak az által, hogy a tisztviselők megtagadják az országgyűlés által meg nem szavazott adó vagy katona behajtását. S én elfogadom e véleMegjegyzem itt a történelmi igazság szempontjából, hogy a felelősség régi törvényeinkben is megvolt, (Ulászló VII. Decretum, 1790: 14 t. cz

.) de az uralkodó hatalom gátolta annak gyakorlati érvényét. Sajnálom, hogy jövőre sem lehetek jó reménynyel a kormány törekvése iránt; de nem tudok másként gondolkozni. A mi alkotmányos küzdelmünkményt azon kiigazítással, hogy nem a tisztviselők- ] ben bizonyára sok szépet beszéltünk, hanem azután, nek magokban, hanem a megyének van ezen joga, ő rendelkezik tisztviselőivel. No ha már a kormánynak az adó- és katonakérdésben kelt törvénytelen rendelete félretehető, meggátolható a hatóságok által, holott épen ezek miatt akadhat meg leginkább a kormányzás: miért ne bírjanak hasonló joggal más csekélyebb kérdéseket illető törvénytelen rendeletek ellenében is? Az ily jog bizony soha nem fejlődik hatósági omnipotentiává: egy számos tagú testület ismételt nyilvános tanácskozásban nem könnyen mondja ki törvénytelennek s félreteendőnek a felsőbb rendeletet. De ha ezen bírálati, félretételi joggal nem fognak bírni a hatóságok, bizonyára azon másik hivatást sem fogják betölteni, hogy a közügyek iránti érdekeltséget, politikai ismeretek terjesztését ez után ha nem is magunk szándékából, de azon helyzet kényszerűségében, melyben voltunk, máskép tettünk, mint beszéltünk. Midőn ezen ígéreteket is hallom a köztörvényhatósági jogok fentartásáról, félek, hogy megint előkerül egy körülmény, és alkalmazni fogjuk azon tant, mit nagyon is sokszor hallottam említni, hogy: a politika az exigentiák tudománya, a lehetőség határai közt kell magunkat alkalmazni, sapientis est consilium mutare in melius , stb. Más körülmények között megint csak mást fogunk mondani. Igaz ugyan, hogy a közelebbi idők mentették a vélemények változtatását. De ón mégis csak akkor fogadhatnám el a mentséget, ha a véleményváltoztatás a haza érdekével indokoltatnék, s nem tehetek róla, hogy meggyőződésem szerint ilyen indokolást nem tapasztalok. Ezért méltóztassanak megbocsátani, ha nem lehetek oly vérmes reményis előmozdítsák. Mert figyelmeztetem önöket, uraim, nyel e nyilatkozatok sikere iránt hogy most is tapasztalhatjuk, ami régebben is ugy Befejezem előadásomat. Állítom, hogy Eger