Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-170

CLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) 153 félretenni a kormány rendeleteit'? És ezt kétségbe vonni valósággal túlságos és hiu törekvés. Hát honnan tanultuk amaz ismeretes határozati záradékot: „cum honore seponi?" Mig tehát a véleménynyilvánítás korlátozásával az egyéni joggal együtt a megyei jog is sértve van, megsértetett a megyei jog még különösen a királyi biztos alkalmazása által is. Tehát most a kir. biztosról kell szólanom! Én állitom, hogy ha csakugyan áll, hogy képviseleti kormányzat van behozva, ez már magában megszünteti a kir. biztosi eljárás lehetőségét: ez szükséges postulatuma a felelős képviseleti kormányzásnak. A kormány, hol ezt a törvény megengedi, küldhet ki teljhatalmú kormánybiztosokat, de nem királyi biztosokat. A jelen esetben is, ha ok lett volna rá, intézkedhetett kormánybiztos által, de a királyi biztos küldése által ő felsége királyi személyét vinni a vidéki vitákba, nem volt helyén. Maga tehát a kir. biztos alkalmazása is megsértése a képviseleti alkotmánynak De nem tekintve ezt, tisztelt ház! tekintve csak azon gyakorlatot, mely régi alkotmányunk mellett a múltban a kir. biztos küldése és eljárása iránt fönállott: határozottan állitom, hogy hazánkban, koronás király alatt, békés időben soha kormány oly rendeletet ki nem adott, mely a kir. biztost egy megye jogainak confiscálására, hatósági működésének bizonytalan ideig felfüggesztésére fölhatalmazta, utasította volna, mint ez most történt. Hivatkoznak önök az 1848 — 49-re. Tudom én, tisztelt képviselők, hogy akkor egy egész megyében uj tisztikart nevezett ki egy kormánybiztos, s a bizottmány működését betiltotta. Ámde akkor (1849) a háború zajában igenis fönforgott a „salus republicae" elv alkalmazása, melyre most alap nélkül méltóztatnak hivatkozni, s melyre az akkori kormány alaposan hivatkozhatott. Azt is tudom én, hogy József császár és a közelebbi absolut kormány alatt föl volt függesztve a megyék működése; de ilyen idő'kró'l természetesen nem lehet szó.; s ne méltóztassanak félreérteni, olyan esetet értek átalában, midó'n koronás király és alkotmány van. j A kormánynak tehát legfőbb hibája az, j hogy oly hatalommmal küldött kir. biztost, mely- : nélfogva az Heves megye bizottmányi üléseit bizonytalan időre fölfüggeszthette, Régen, ha kormánybiztos küldetett ki, ennek eljárása csak arra ' szorítkozott, hogy megvizsgálta az elkövetett kihágásokat vagy bűntényeket s a vizsgálati irományokat összeállítva átadta a törvényes birónak, és a törvény utján intéztetett tovább a megtorlás. De az említett readelezésre nincs példa történetünkben. KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. V. És épen ezért még akkor is, ha hibázott volna Eger városa, ha hibázott volna Heves megye, még akkor is tehát, ha mindenik tulhágta volna alkotmányos jogkörét, ekkor is menthetlen volna a kormány eljárása a rendelet tartalma miatt. És annál inkább vád alá esik egész eljárása, mivel mindenik alkotmányos jogát gyakorolta, miben a város jogtalanul gátoltatott, s a miért a megye jogtalanul sújtatott. Tisztelt ház ! Nem akarok hosszabban azon kérdésre visszamenni, hogy jövőre minő szükség van és micsoda mértékben van szükség a köztörvényhatósági jogok föntartására vagy eltörlésére ? E kérdésben véleményemet is sok részben igen helyesen elmondotta tisztelt Perczel Mór képviselőtársam. Csak röviden nyilvánítom, hogy én még akkor is, ha Magyarország számára ugy lehetne irni alkotmányt, mint átalában egy tökéletesen külön álló ország számára, még akkor is, ha nem volna újból csinálva alkotmányunk a közösügyi transactio által, még akkor is, ha 1848-ki törvényeink szerint valódi független kormányzás és parlamentális élet léteznék: én még akkor is nagyon óvatos lennék a köztörvényhatósági jog oly bőkezű feláldozásában, miként talán elvrokonaim közül is sokan hajlandók. Ez lenne tehát a kérdés jövőre. (Fölkiúltások a jobb oldalon: Persze, hogy az a kérdés !) De én állitom, hogy mára 48-iki törvényhozók e kérdésben is határoztak; de ez nem azt teszi, hogy a jelen törvényhozásnak ne volna joga azon módosítani. Véleményem szerint ők fen akarták tartani azon jogokat, a melyeket el nem törültek; tehát a melyeket el nem törültek, azok továbbra is a független magyar kormány által is föntartandók voltak és föntartandók jövőre is. Ezt bizonyítja a törvénynek a tisztelt közoktatási miniszter úr által fölemiitett azon tartalma, hogy a miniszter csak annyiban felelős mulasztásáért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésére bízott eszközökkel elháríthatok valának: maga tehát a felelősséget szabályozó szakasz szerint nem átalában és mindenért, csak azon tényeks mulasztásokért, melyeket a törvényhatósági jogok épsége mellett is intézhet, illetőleg elháríthat. (Zaj.) Ez oly világos, tisztelt ház, hogy ennek ellenében maga a cultuszminiszter úr is azon valótlan, ellenmondó állitással látta szükségesnek beszédét befejezni, hogy ^a kormányt minden mulasztásért felelőssé teszi a 48-iki törvény." (Zaj.) De ez nincs a törvényben, s ezért alaptalan az egész felelősségi okoskodás. Különben én állitom, hogy káros is volna, ha a kormány mindenért felelős volna: mert épen a mely mértékben nő a kormány hatalma, azon mértékben csökken a felelősségre vonás lehetősége. 20