Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-170
152 CLXX. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) Ez oda vinne, hogy a biró, a ki a vád fölötti bíráskodásra lenne hivatva, már előre vád alá helyeztetik e ház által azon esetre, ha 8 meggyőződése szerint fölmentésre akarna szavazni. (Igaz! a bal oldalon.) T. képviselőház! A kormány eljárásának védelmére — mint mondám — Perczel képviselő úr hozta fel a legkedvezőbb javaslatot; utána a t. cultusminiszter úr és Somssich Pál képviselőtársam tették a legnagyobb erőfeszítést; de mindnyájan siker nélkül. Megkísértette Somssieh Pál képviselő úr kimutatni, hogy hibázott először Egeivárosa, aztán hibázott Heve.s vármegye: mert állítása szerint, Eger város akkor szavazott bizalmat a levél szerzőjének, mikor az már el volt kárhoztatva a kormány által. Ez által akarta a miniszteri eljárást menteni. De épen nem áll azon állítás, hogy a miniszteri kárhoztatás után tette Eger városa a maga lépését. Mert bocsássanak meg önök, igaz ugyan, hogy megjelenése után két nap múlva betiltatott a váczi levél további árulása ; ez tény : és ezzel kapcsolatban van azon másik tény, hogy sajtókereset indittatott Heckenast ellen, de nem a váczi levél szerzője ellen. (Mozgás a jobb oldalon. A dologra ! Elnök csenget.) Továbbá, t. ház, maga a kormány csak 15—16 nappal később jött arra az elhatározásra bizonyos oknál fogva, melyet ő alaposnak vélt, hogy kihirdesse a váczi levél egy kikapott tételét, melyet előbb csak sajtóvétséget képezőnektekintett, főbenjáró bűnnek, és ezt már maga a szerző ellen. Ámde már akkor megtette Eger és Abony városa a bizalmi szavazást, mikor ezen rendelet kiadatott, sőt ezen rendelet már épen Eger és Abony városa bizalmi szavazásának következményéül keletkezett. Tehát a szerző elleni ineriminatio nem történt meg Eger város nyilatkozata előtt oly módon, mint itt sokan Somssich képviselővel együtt előadták. Tehát nem forgott fen azon eset, a melyet Somssich Pál t képviselőtársam hangsúlyozott, mintha Eger városa provocálta volna a kormányt: nem provocálta; és igy az sem áll, hogy tüntetést akart volna csinálni a kormány ellen. A mint felolvastattak oda át némely dolgok, bizonyára, ha azokban a bizalmi szavazatokban valami^ olyféle lett volna, a mi vád alá eshetik, azt is fölolvasták volna, De tudjuk, hogy azok oly egyszerűek, miszerint sem az állított tüntetés, sem az, hogy föltétlenül vagy hódolattal követik az illetők a váczi levél szerzőjének minden lehető lépéseit, azokban föl nem található, hanem csak a meleg rokonszenv és elismerő tisztelet kifejezése. De kérdem én, t. képviselők! habár valaki nem csak elfogatott, hanem el is itéltetetett. már az iránt tilos-e az egyéni véleményt nyilvánitani ? (Nyugtalanság.) Tilos-e az, hogy egy septemvirális táblai ítélet irányában azt mondjam, hogy nem tartom törvényesnek? Nem egyéni jog-e ez, tisztelt képviselők? Lehet-e ezt megtagadni valakitől ? Nem. Hivatkoznak önök arra, hogy Eger városának átalában, mert nem sz. k. város, nem volt joga ily bizalmat nyilvánítani. T. képviselők ! ha következtetni szabad jogosan a törve nyék szelleméből, akkor én állítom, hogy ezen jogosultság ben van a 48-ki törvényekben, mert a mint a 48-ki törvényhozók a képviseleti rendszert akarták behozni, a követutasitási jog helyett természetesen más jogokat akartak fölállítani, úgymint a sajtószaba dságot, petitionalis szabadságot, a nyilatkozási és gyülekezési szabadságot. De hát lehetne-e csak petitiot is intézni az országgyűléshez tanácskozás nélkül? Egy falu, egy város, kisebb vagy nagyobb, vagy egyesek a nélkül, hogy tanácskoznának és határoznának, nyilváníthatnak-e politikai véleményt egyes személyek vagy testületek eljárása iránt ? Az ily vélemény nyilvánítási jog nélkül nem képzelhető képviseleti alkotmány. Miután ez minden kétségen felül áll, legelső helyen megsértette a kormány eljárása az egyéni jogot, mely pedig legelső kivánata az alkotmánynak. (Helyeslés a bal oldalon.) Azt tartom, t. képviselők, hogy nem az az alkotmányos elv, a mit I. Napóleon mondott, hogy : „mindent a népért, de semmit a nép által;" hanem az önkormányzat és alkotmányos egyéni jog követelménye az, hogy mindent a népért és mindent a nép által. (Ellenmondás a középen, zajos helyeslés a szélső balon.) Már mikor az egyéni jog, mit biztosítani az alkotmány legfőbb hivatása, igy van korlátozva, igy van megsértve: meg van sértve maga az alkotmány és annak biztositéka. De, t. képviselők, nem csak az egyéni jog van itt sértve, de különösen meg van sértve a megyei jog: mert már—bocsássanak meg azon t. képviselőtársaim, kik ismételve állították, hogy múltban sem volt joga a megyéknek félretenni vagy végre nem hajtani a kormány törvénytelennek tartott rendeleteit — én e tekintetben fontosabbnak tartom cultusminiszter urnák nyilatkozatát, ki egyenesen megmondta, hogy megvolt azon jog a múltban, ha nem minden törvényhatóság vette is igénybe. De hogy megvolt, arról a törvény is világosan szól. Hogy Pulszky Ferencz képviselő úr nem emlékszik ily positiv törvényre, mely a megyék ily jogát biztosította volna, erre csak azt felelem: „usus te plura docebit," mert Magyarországnak, mint minden országnak, sok törvénye van, melyeket az usus szentesitett. Nem az a kérdés tehát, hogr 48 előtt volt-e a megyéknek felírási joguk, hiszen ezt meg akarják engedni jövőre is; hanem az, hogy volt-e joguk
