Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-170

CLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) 145 nem helyeselheti, a mit Eger vámosa tett; és én tö­kéletesen osztom nézetét, s azt azzal egészitem ki, hogy a mi nem helyeselhető Eger városa eljárá­sában, azt a kormánynak rendreutasítani nem csak joga. de kötelessége is volt: kötelessége volt ezt tenni Eger városa iránt, annyival inkább, mert kétséget sem szenved, hogy Eger városa tüntetni akart 'A kormány, az országgyűlés többsége ellen, tüntetni akart a már meghozott és koronás fejedelem által szentesitetttörvények ellen, és ezen tüntetést ak­kor követte el, midőn már tudva volt, hogy a kor­mány felelősségénél fogva a váczi levél ismeretes passusát a törvény és fejedelem iránti hűségbe ütkö­zőnek jelentette. Ily tüntetést, hogy a kormány el nem szenvedhet, nagyon természetes, és ebből következik, hogy maga azon eljárás, melyet a kormány követett, se törvényt, se törvényes gya­korlatot nem sértett. Hogy törvény sértve nincs, azt az előttem szólottak oly bőven kifejtették, hogy én azok előadását ismételni nem akarom; szó­lok tehát csak második részéről a dolognak, arról t. i., vajon a törvényes gyakorlat megsértetett-e a kormány intézkedései által. Ezen kérdésre azt mondom, hogy nem sértetett meg : ugyanis a kor­mány, felügyeleti jogánál fogva, a 48-ki évet meg­előző időben is gyakorlatában volt azon jognak, hogy a hozzá fölterjesztetni kellett jegj zőköny­vekben mindazt, a mit a rend és a törvény ellen levőnek talált, módosította, megváltoztatta, illető­leg megsemmisítette. Épen ezen folytonos gyakor­lat gyengíti meg a túlsó oldalról többször előho­zott azon ellenvetést is, hogy miért nem állította a kormány a bűnösöket a biró elé, ha Eger városa eljárásában törvénysértést látott. Ezen ellenvetés­re többen feleltek már az előttem szólottak közül, következéskép azok észrevételeit ismételni nem kí­vánom. Az egyet azonban meg* kell e pontnál je­gyeznem, miszerint nincs törvény, mely a tanács­kozó testületeket, mint ilyeneket, határozataikért a büntető bíróság elé rendelni határozná. Majd annak idejében, ha a megyék szervezéséről és a községek rendezéséről leend szó, igen fontos kér­désnek fogom találni még akkor is azt, vajon el­határozandó legyen-e az, miszerint a megyei és községi testületek, mint ilyenek, határozataikért büntető bírák elé legyenek állitandók, mondom, felette fontosnak tartom ezen kérdést, és épen azért, mert igen fontos, nagyon csodálkozom, hogy a túlsó oldali szónokok épen per exeerpta. per tan­gentem akarják ezen igen fontos kérdést itt eldön­teni. A törvényes gyakorlat az volt, hogy a köz­igazgatási utón hozott határozatokat a felsőbb ha­tóság, régebben a helytartótanács és a 111. udvari kanczellária mindig közhatósági utón változtatta, erősítette vagy semmisítette meg. Ez levén a foly­tonos gyakorlat, midőn a kormány Eger városa KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. V. irányában ugy járt el, azt hiszem, se a törvényt, se a törvényes gyakorlatot nem sértette meg. Ugyanazért én a kormánynak ezen pontbeli eljá­rását tökéletesen osztom és helyeslem. A mi a második pontot illeti, ezen pontnál is elismerte Tisza Kálmán képviselő úr azt, hogy azt sem lehet mindenben helyeselni, a mit Heves vár­megye tett; elismerte továbbá azt, miszerint a múltban is gyakorlatában volt a kormány annak, hogy kir, biztosok közbejöttével szerzett érvényt azon rendeleteinek, melveket az illető törvénvha­tóságok végrehajtani megtagadtak. Ezen elis­merés után, azt hiszem, nem szükség tovább bizo­nyítgatnom azt, hogy a kormány akkor, a midőn Heves vármegyébe kir. biztost küldött ki, azon tekintetből, hogy a végrehajtatni megtagadott ren­deletnek érvényt szerezzen, törvénytelenséget teljességgel nem követett el. A mit a kormány Heves megye irányában tett, és azt, a mit ismét Heves megye tett a kormánynyal szemben, oly hiven adta elő Somssich Pál képviselőtársam teg­napi remek beszédében, valamint oly jelesen értel­mezte azt is, miben áll tulajdonkép a megyék fel­írási joga, és kimondotta akkor azt is, hogy az által, hogy a törvényhatóság a kormány rende­leteinek végrehajtását minden feltétel nélkül egy­szer mindenkorra megtagadta, az engedelmességet is megtagadta. Azon sérelmeket, melyek a kor­mány által Heves megye irányában és vi­szont Hevesmegye által a kormány irányában el­követtettek , ismételni nem akarom; meg kell azonban az előadottak után mondanom a követ­kezőket. Világos azon eljárásból, melyet a kor­mány követett, hogy a kormány a graduális eljá­rást Heves megye irányában is követte, mert leg­inkább ezen okból volt a kormány eljárása meg­támadva, hogy a régebben szokott graduális eljá­rást meg nem tartotta, hanem dracói szigorral járt el. Miután Somssich Pál képviselőtársam eló'adásá­ból kitűnik, hogy a graduális eljárást a kormány a régi rendszer szerint megtartotta; ellenben világos, hogy Heves vármegye egyszer mindenkori-,', megtagadta a kormány rendeletének végrehajtá­sát, szóval, hogy az engedelmességet felmondotta: természetesnek, sőt elmaradhatlan következésnek tartom azt. miszerint a kormány Heves vármegyébe kormánj^biztost küldött. E szerint magában azon tettben, hogy Hevesmegyébe kir. biztos lett küldve, se a törvény, se a törvényes gyakorlat sértve nem levén, a kormány e részbeli eljárását tökéle­tesen helyeslem. (Hehjeslés a jobbon.) A mi végre az utolsó pontot illeti, melyre mi­nél kevesebben tettek észrevételeket, e tekintetben, ha Nyáry Pál úr elveit kellene követnem: elég len­ne e pontbeli nehézségre azt felelnem, hogy miután nincs törvény, mely megtiltaná a kormánynak azt, 19

Next

/
Thumbnails
Contents