Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-170
144 CLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) még egy positiv törvény 1805-ből a kir. biztosok intézményét illetőleg. De mind az 1805-ki törvény, mind a salus reipublicae rendkívüli eseteket feltételez , melyeket pedig a fenforgó esetben bármennyire kerestem, feltalálni nem birok: mert, hogy egyebet ne említsek, épen magában Heves megyében és egy más megyében is a rendes orvosi szerek elégségesek valának, már előbbi esetekben oly állapotok meggátlására, minőkre nézve itt a legdrasticrsabb egyikéhez látta szükségesnek a minisztérium hozzá nyúlni. Aztán, valljuk meg, uraim! hogy az a királyi teljhatalomra hivatkozás, az avval járó sujtásokkal és sallangokkal, süvegfeltevési symbolicus eljárással, a király személyes jelenlétét redoleáló fictioval, bizony nem demokratikus szagú, s nem azon kormány szinét viseli magán, mely a legszélesebbb demokratikus alapnak köszöni származását, s nem a népsouverainitás eszméjének, hanem az absolut fejedelmi hatalom eszméjének zászlóra tűzését és annak magasan lobogtatását látszik feltüntetni, bár egyéni nézetem szerint ez esetben inkább csak a hatásra, és talán ad terrorem populi számítva. Más, mit még mondani akarok, ez: alig multak még el az aranyjuezi szép napok, midőn a jogcontinuitásnak mikénti értelmezéséről oly mélyre ható, legalább nekem szivem mélyére hatott előadásokat hallottunk: és elfeledtük volna már az elvben elismerés, meg a hus és vér szerint élő törvény viszszállitás közötti különbségekről hallott fejtegetéseket? S ha elfeledtük volna, nem szükségképen és a dolog természetéből folyóan kell-e, hogy azok ez alkalommal újból eszünkbe jussanak , midőn a cultusminiszter urnák fényes, de mert fényes, azért kápráztató előadását hallgattuk , olyan dolgokról, melyeknek tán közel jövőben jönniök kell, de melyek még a jelenbea nem léteznek ? Végzem szavaimat; csak még egy ártatlan adomának elmondásával fárasztom önök türelmét. (Sálijuk!) Egy velem merőben ellenvéleményü barátom azt monda az oktatási miniszter úr előadásának hallatára, hogy ő helyesli ugyan a minisztériumnak Heves megye elleni eljárását, de nem helyesli a miniszter úr előadásának elveit. Nem jellemző mondás-e ez a situatióra nézve, mely a kormányrendeletek feltétlen végrehajtását, s nem az azt igazolható elveket helyesli ? s kérdem, nem volna-e logikailag sokkal jogosultabb csekély egyéniségem azon nyilatkozata: én sokban szerencsésnek tartom magamat közoktatási ügyér úr nézeteivel találkozhatni; de a hevesmegyei kormányeljárást határozottan helytelenítem s Tisza Kálmán barátom indítványát pártolom. (Elénk éljenzés a bal oldalon.) Dapsy Vilmos: T. ház! Annak, hogy a szőnyegen forgó, különben igen fontos tárgy felett oly huzamosan és szívósan vitatkozunk, okát abban kell keresnem, én legalább abban találom azt, hogy nincs törvény, mely a megyék hatáskörét, szemben a felelős minisztériummal, világosan körvonalozná; ha törvényünk lenne, szükségtelen volna a vitatkozás : magát a törvényt kellene felolvasni, akár az engedelmességet megtagadó Hevesmegye, akár a törvényt sértett minisztériumra. A szőnyegen forgó kérdés, akár miként vizsgáljuk és taglaljuk, mindig a körül forog, vajon helyeseljük-e vagy kárhoztassuk azon eljárást, melyet a minisztérium Eger városa, illetőleg Hevesmegye irányában követett? Azon észrevételek, melyek a kormánynak Eger városa, illetőleg Hevesmegye irányában követett eljárása ellen felhozattak, három pontban foglaltatnak össze. Nehezteltetik ez eljárásban először az, hogy a minisztérium Eger városának határozatát megsemmisíttetni rendelte; nehezteltetik másodszor az, hogy a minisztérium Hevesmegyébe, miután az a kormánynak Eger városára vonatkozó rendeletét végrehajtani megtagadta, királyi biztost küldött; végre nehezteltetik harmadszor az, hogy a kormány a kir. biztost oly utasítással látta el, mely szerint Hevesmegye bizottmányának gyűléseit bizonyos időre felfüggesztette: és mindezen észrevételekből azon következtetés vonatik le, hogy a kormány ezen eljárása által a törvényt és törvényes gyakorlatot megsértette; ugyanazért indítvány tétetett, miszerint mondja ki a ház, hogy a kormánynak ezen eljárását nem helyesli. A kik az indítványt pártolják, két kérdéssel adósak maradtak, adósak maradtak annak kimutatásával, hogy jelenleg Magyarországon létezik oly törvény, mely a megyéket feljogositotta a kormány minden rendeleteinek végrehajtását feltétlenül megtagadni. (Közbeszólás a bal oldalon: Nem minden rendeletről van szó, csak a törvényellenesekről !)Ha a t. baloldal emberei e tekintetben nekem csak egy törvényt képesek felmutatni, szívesen lépek nyomukba, szívesen osztom nézeteiket; azonban mig ezt nem teszik, engedjék meg, hogy indítványukat el nem fogadhatván, annak mind a három pontjához hozzá szóljak, mindhárom pontjára feleljek. {Halljuk !) A mi az első pontot illeti, az eddigi vitatkozásokban elégtételt találhatott már a kormány Eger városa iránt követett eljárását illetőleg, a mennyiben ime, már négy napja folytonosan vitatkozunk a kormánynak Eger városa irányában kibocsátott rendelete felett, és, két szónok kivételével, senki sem volt, ki Eger városának határozatát positive helyeselte volna; sőt megforditva, maga az indítványt tevő Tisza Kálmán képviselőtársunk is elismeri előadásában, hogy mindenben
