Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-170

CLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) 141 Én, fc. ház, azt hiszem, hogy hatalom felelőség nélkül despotismns, de más oldalról felelősség hatalom nélkül nevetséges báb. (Helyeslés.) Vegyünk a magán életből egy példát. Ha valaki gazdaságának kezelését felelősség terhe alatt gazdatisztjére bízza, de más oldalról elvonja tőle a gazdasági eszközöket, nem csak, de egyszersmind elnézi, hogy a gazdasági személyzet megbízottjának intézkedéseit és rendelkezését tetszés szerint teljesítse vagy ne teljesítse: miként fogja az illető gazda, gazdatisztjével szemben, érvényesíteni a feleletre vonás jogát ? Én teljességgel mitsem akarok levonni azon állítás fontosságából, hogy a munieipiumok valósággal az alkotmány védbástyái. De engedjék meg nekem az ezen állításhoz ragaszkodók, hogy viszont én is állithassam, hogy én az alkotmánynak épen oly és nem kevésbbé erős védbástyainak tartsam a miniszteri rendszert és a miniszteri felelősséget. (Helyeslés jobb felöl.) A miniszteri felelősség, t. ház, két irányban nyújt gyakorlati hasznot: egy részről biztosítja a nemzetet a koronának önkényes eljárása ellen, mit eddig semmi municipium nem biztosított; más részről biztosítja az országot magának a kormánynak lehető törvénytelen túlkapásai ellen. A miniszteri felelősség, a mint a 48-diki törvényeinkben körvonalozva van, igen nagy biztosíték. Kimondja a 48-iki 3-ik t. ez. 3. §-a, hogy ő felsége Magyarországon a végrehajtó hatalmat csak is felelős magyar minisztériuma által gyakorolhatja ; minden rendeletei, parancsai, határozatéi csak ugy érvényesek, ha magyar felelős miniszterei egyike által is aláírattak. A 32-ik §. kimondja a miniszterek felelősségét tetteik- és mulasztásaikra nézve. A 33-ik §. meghatározza a vád alá helyeztetést. A 33. §., a mi legfőbb, kijelenti, hogy az elitélt miniszterre nézve még ő felsége is csak az átalános közbocsánat esetében gyakorolhatja a kegyelmezési jogot. Ily szigorú rendszabályok mellett, tisztelt ház, azt hiszem, minden miniszter kétszer meg fogja gondolni, mielőtt törvénytelen rendeletet kiad vagy ellenjegyez. Engedje meg a tisztelt ház, hogy Csernátony urnák Eger és Kolozsvár városa összehasonlítására vonatkozólag csak egy rövid megjegyzést tehessek. Én részemről ezen összehasonlítást teljességgel nem látom correctnek : itt nem analóg esetek forogtak fen. Maga Eger városa mint törvényhatóság működött, tehát okot adott a kormánynak a beavatkozásra ; Kolozsvár városának pedig egyes választói gyakorolták választási jogukat, mit a kormánynak korlátolni semmi joga nem lehet. Végül mindezekhez járul az, hogy én megfontolva, miszerint a jelen, még nem egészen consolidált országos állapotban, mondhatnám átmeneti korszakban a minisztériumot eddig is törvényeink és törvényes gyakorlataink által megillető jogában maga a helyzet is megtartani parancsolja — értem a politikai helyzetet — midőn kijelentem, hogy a jelenleg hozandó határozat által szerintem az országgyűlés semmi oly praecedenst fel nem állithat, mely által a megyék állandó rendezésére egy elv lenne praeoccupálva, hanem akkorra a törvényhozásnak szabad keze marad fen: én részemről a belügyminiszter úrnak az interpellatiókra adott válaszát elfogadhatónak tartom. (Helyeslés.) Beniczky Gyula: T. ház! Előttem több elvtársam oly bőven és tüzetesen szólalt már ezen tárgyhoz; annyira megczáfolhatlauul bebizonyitták, hogy a kormány eljárása Hevesmegye ellenében nem csak az alkotmányosság átalános elveivel s kívánalmaival ellenkezik, de különösen positiv törvényeink sorából mostanáig még ki nem törölt, világos, félremagyarázhatlak törvénybe is ütközik: hogy alig maradna egyéb mondani valóm, mint hogy Tisza Kálmánnak igen tisztelt elvbarátomnak indítványát teljesen és egész terjedelmében pártolom, ha a vitatkozások folyama alatt túl nem terjeszkedtünk volna ezen speciális eset megbirálásán, ha egyátalában ezen kérdést vitatva, lehetséges volna a municipális autonómiához vagy a miniszteri omnipotentiához ragaszkodást, legalább indirecte, ki nem fejezni. Én egészen röviden azoknak, a kik hazánkban a municipális jogok romjain akarják életbe léptetni a modern centralisatiot, csak azt kívánom mondani: eszközölték volna ki, vagy eszközöljék ki, hogy a mi országgyűlésünk legyen valóságos parlament, függetlenül minden idegen befolyástól és minden beavatkozás mellőzésével maga intézze el országunk ügyeit, rendelkezzék vérünk s pénzünk felett; eszközölték volna ki, vagy eszközöljék ki, hogy a mi kormányunk ne csak felelős, de ő felségét, a magyar királyt kivéve, minden más hatalom és befolyás irányában független is legyen; (Helyeslés a bal oldalon) eszközölték volna ki, vagy eszközöljék ki, hogy Magyarországnak legyen nemzeti hadserege, mely nélkül biztosított állami léteit én képzelni sem tudok: (Helyeslés a bal oldalon) én leszek az első, ki meghajlok előttök, s kész leszek a municipális jogokból feláldozni annyit, a mennyit a parlamentalis* mus vindicál magának. (Helyeslés a bal oldalon.) De jelen szerencsétlen helyzetünkben ne vegye rósz néven senki, hogy mi a municipiumoknak az 1848-ki törvények által is épségben tartatni rendelt jogaihoz szigorúan ragaszkodunk; ne vegye nekünk rósz néven senki, ha azokhoz, mint azon