Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-170

140 CLXX. OR SZAGOS ÜLÉS. (Nov. 5. 1867.) t. i. az 1848-ki 16, t. ez.-ket értelmezni lehetne a 1848-iki alkotmány szerint, mert ezen §.-ban az „eddig* szó van ben, nem pedig a „jelenleg" szó. Mellőzöm továbbá fejtegetését annak is — csak­hogy rövid legyek — hogy az 1848-ik évi me­gyék nem azon álláspontból nem kivántak utasi­tástadni, a mely álláspontot a cultusminiszter úr tulajdonított nekik, hanem azért, mert a képvise­lőkre nézve, egy kidolgozott rendes törvény ho­zatván, a képviselőválasztás a megyéktől elvétetett; ha pedig a megye nem választ követet, kinek ké­szítsen utasítást? Mellőzöm továbbá az aristokra­tia kérdését; mellőzöm észrevételeimet a megyei szervezésről a miniszter úr által mondottakra, s halasztóm akkorra, ha majd a megyei kérdés szóba jön. Azt tartom, hogy miután a megyékre vigasz­talólag hathat az, a mit mindnyájan örömmel ta­pasztaltunk itten, hogy t. i. a megyék rendezésére nézve nem kell attól félnünk, a mitől a megyék félni és aggódni kezdettek, hogy t. i. a megyék rendezése az ő hátrányukra fog keresztülvitetni ezen országgyűlésen, a miből azon csüggetegség ered, mely a megyékben uralkodik, miután, mon­dom, a megyék ezen tárgyalásokból azon meg­nyugtató meggyőződést szerezhették magoknak, hogy itt a megyékre nézve egyforma kedvező né­zet uralkodik, a mit pedig nem hittem volna: min­dezeknél fogva azt hiszem, a megyék, a mostani ren­dezetlen állapot daczára, nyugodtak lesznek azon reményben, hogy a minisztérium mielőbb fog a megyék rendezésére nézve előterjesztést tenni, és addig hasonló esetek nem fognak előfordulni. Tekintetbe véve továbbá azt, hogy a minisz­térium azon kedvező állásban van, hogy bevégzett tényekről van most már szó, mert ugy vagyok értesülve, hogy miud Hevesben, mint Pesten már befejeztetett a dolog; tekintetbe véve továbbá, hogy a kormány akkor, midőn látja, hogy a kép­viselő ily kényes és kellemetlen helyzetben van, hogy önmagának compromissiója nélkül nem he­lyeselheti eljárását, szintén segédkezet fog nyúj­tani az egyes képviselő állásának könnyítéséhez: ezen szempontokból indulván ki, remélem, a minisz­térium hozzájárul ahhoz, mert nagy a különbség a között, ha ő hozzájárul, mintsem hogy ellene történjék a szavazás, hogy ezen kérdés fölött egy­szerűen napirendre térjünk át. Ezt annál inkább remélem, mert ellene egy okot sem hallottam. Pulszky képviselőtársunk azt mondotta, a magyar nemzet nem simulékony, nem olyan, hogy könnyen megadja magát, egyszer hozott határozata mellett meg is marad. Pulszky Ferencz: Ezt nem mondottam, Olgyay Lajos: Az állandóság jellem, és ezt tisztelem; és a magán, a gavallér életben ilyen tulvitt állhatatosság otthonos lehet; de a politiká­ban, a hol államférfiasan kell föllépni, mérlegelni kell a körülményeket és azok szerint határozni, nem pedig a consenquentiához ragaszkodni. Én tehát azt hiszem, itt az alkalma és ideje, hogy ezen kényes kérdés, melyet nem is kellett volna tanácskozás tárgyává tenni, visszavitessék oda, a honnan kiindult, t. i. szűnjék meg a tanács­kozás tárgya lenni, a nélkül, hogy praecedens állít­tassák föl. Simay Gergely: (Zaj. Szavazzunk! Eláll! Elnök csönget.) Azok helyzete, kik a vitatkozásnak ilyen előre haladt stadiumábankénytelenek atárgy­hoz szólani, valóban igen hasonlít azokéhoz, kik azon háládatlan munkára vannak kárhoztatva, hogy a tarlón böngészve egyes elmaradt kalászo­kat felszedjenek. Indiscretiónak tartanám a tárgy ezen előre haladt stádiumában hoszasabban nyi­latkozni, (Heh esés) s ezért a lehető legrövidebbre vonom össze nyilatkozatomat. Nézetem szerint, t. ház, a minisztériumnak nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak, és szerintem a fönforgó tárgy is épen ezen utóbbi szempontból birálandó meg. Mondatott, t. ház, hogy a minisztérium felelős még az emberi téves fölfogás cselekvényeiből keletkezhető mulasztá­sokért is, és ez igenis talál egy angol publici­stának a miniszteri felelősségről szóló definitiójával; de épen ezért, t. ház, bírnia kell a minisztérium­nak egyszersmind azon eszközökkel, melyek meg­kívántatnak , hogy a felelőség lehető legyen : mert a ki akarja a czélt, akarnia kell az eszközöket is. A miniszteri jogok gyakorlatának s a miniszteri kötelességek teljesítésének igenis Scylla és Cha­rybdis-szerü állásában, kérdem, mit tehetett volna a minisztérium a fönforgó tárgyban eszélyesebbet, mint hogy jogával, nem ugyan annak szigorú vég­letével élve, egyszersmind kötelességének ele­get tett? Es ha a minisztérium rendelkezésére állott eszközök közöl a szelídebbet választotta, ezért őt nézetem szerint nem kárhoztatás, hanem elis­merés illeti. Nem hagyhatom, t. ház, megjegyzés nélkül azt, mit itt különösen kiemeltek a túlsó oldalról, mintha a minisztérium nem volna jogositva a municipiumok hivatalos cselekvényeinek megbirá­lására, hanem erre szükséges volna a birói eljárás. Én ezen elvet teljességgel nem oszthatom; és kér­dem, ily elv mellett mi válnék a kormányzásból? A kormány és a kormányzottak hivatalos cselek­ményei folytonos pör tárgyai lennének s igen sok­szor a legsürgősebb és veszélylyel Összekötött tárgyak végrehajtása ad calendas graecas elodáz­tatnék; és maga a felelősség, mely utólagosságot föltételez mindenkor, ily birói ítélet után tökéle­tesen lehetetlenné tétetnék.

Next

/
Thumbnails
Contents