Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-168

CLXVIÍL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 2.1867.) 93 szabad tér, melyen ők igen buzgón működnek, és kötelességeket teljesítik. Nem is zavarom én e lelkes alkotmányos bajnokokat össze azokkal, kikről ime most szólni kezdettem. (Derültség. Felkiáltások jobb­ról: Igaz!) A kikről én szólni kezdek, azokat tartom én a haza és nép ellenségeinek. (Ugy van!) Mert sze­retik némelyek magokat a nép embereinek nevezni, és a nép emeli őket — miért ? Mert egész életűkben a legnagyobb consequentiával mindig oly Ígére­tekkel táplálták a népet, melyeknek teljesíthetésé­ről soha ők magok leikökben meggyőződve nem voltak (Zajos keli eslés. Nem igaz! a szélső bal olda­lon. Zaj.) Elnök (csenget) : A képviselő uraknak joguk van magokat felíratni, s ha észrevételük van, az észrevételt megtenni; azért kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a szóló képviselő urakat kihall­gassák. Besze JánOS: Böszörményi képviselő úr fél­beszakasztott; helyesen tette, mert legalább egy kissé megpihentem. (Derültség) Az ilyen emberek meg nem gondolják, hogy a népnek is kifárad egyszer a türelme, hogy ások izgatásból kiábrándul, s azt kérdi: mivel hitegettél mindig? És a kiábrándult nép hideg megvetése oly rettenetes, hogy megsemmisíttetik minden ilyen vakmerő, ki eléggé meg tudott feledkezni, hogy a nép keblébe magát ilyen károsan behízelegje, hogy a nemzet boldogságát általa meggátolja. (Igaz! a jobb oldalról; zaj a bal oldalon) Az ilyen tanok terjedeznek, uraim, s elhintet­nek faluról falura: mert az ilyen agitatio annyira systematrzáltatik, s a gyanúsítások az országgyű­lési többség- tekintélyének lerombolására systema­tiee kidolgozva minden felé szétterjesztetnek, s oly ördögi machinatioval működnek, melynek ellené­ben valóban férfias erélyességgel kell fellépni, ha csak azt nem akarjuk, hogy az országgyűlési több­ség által hozott törvény minden malasztját egy­könnyen s érdek nélkül feladjuk, estessék, a mint tetszik, az agitationak erőt venni a törvényhozás majoritásán; mit én, mig ennek részese vagyok, megengedni soha nem fogok s abba soha bele nem nyughatom. (Zajos helyeslés.) Midőn azután az ily agitatiok faluról falura mennek, megfészkelték magokat Eger városában is. (Derültség.') Eger városa, megfeledkezvén helyzeté­ről, hiszem, jó szándékból, hazafias buzgalomból, melyet már megmételyeztek az ilyen konkoly hin­tegetők, elkezdett nem engedelmeskedni. Alkotmá­nyos országban, a ki a törvénynek nem engedelmes­kedik,nemkell ott arra a partis primae nonust citálni, mikor átalakulásban van a nemzet, és nem egyes embernek delictumáról, hanem merényletről van sző, napról napra mesterségesen táplált azon gonosz szellemről, mely a nép üdvössége, boldogsága meg­rontására a többség határozatai ellenében tisztelet­lenségre szólítja föl s lelkesíti a népet. Midó'n, uraim, e tekintetben nyilatkozatok történtek, mit tehetett egyebet a magyar felelős kormány, mint azt, a mit cselekedett? (Helyeslés a jobb oldalról.) Kérdem, uraim, azért, hogy a nemzetet megóvni igyekezett az ilyen elhintett konkoly következtében támadható károktól, azért vád alá kivánjuk-e helyezni épen kormányunkat, a melynek érdeme az, hogy zsenge bölcsőjében ringatott alkotmányosságunkat meg akarja védeni, és azon kezeket, melyek hozzányúl­tak a csecsemőhöz, hogy azt megfojtsák, azon ke­zeket megzsibbasztani törekszik, a mit tenni köte­lessége is? (Helyeslés) Most, uraim, tízen vád alá kívánják helyez­tetni a kormányt azon érdemekért és kötelessége pontos teljesítéséért. Én egész tisztelettel, s mond­hatom, szivemből megkérem azon tiz képviselő társamat: itt a tér, lépjenek fel programmjokkal; mondják meg, hogy tehetik függetlenné a nemzetet á nélkül, hogy a haza fentartása mellett a népre nagyobb terhet ne rójanak , s hogy boldogíthatják kezökkel a népet, ha függetlenségét máskép állap­pitják meg ; mutassanak módot, hogy koronázott királyunk levén, önfentartási érdekei s így hatalmi állása a birodalom mostani viszonyai közt, a pró ba­kövön , a harczok kitörése előtt mint izmosodhatik meg, hogy mi is életben maradjunk s a nép kézzel­fogható malasztban részesüljön: ha erről meggy őz­niök sikerül, mindjárt átmegyek hozzájok tizene­gyediknek. (Helyeslés jobbról• derültség balról; fel­kiáltások -a szélső bal oldalon: Nem kell!) De mig ezt tenni nem képesek, hagyjanak fel az ily interpel­lációkkal, hagyjanak fel az ily vád alá helyezési I kivánatokkal. Igaz, hogy egyet megmutattak általa: azt, iogy a kormányt vád alá is helyezhetni, s hogy valóban felelős'; de hiszen mi ezt ugy is tud­tuk, ily demonstratio nélkül is. Tán nekik volt szük­ségük ^arra, hogy megtudják igazán, felelős-e? (He­lyeslés.) Ezzel, uraim, befejeztem volna; csak arra az egyre kérem még" a tisztelt házat, hogy én a június 8-ikai nagy napot, a koronázás szent ünnepélyessé­gétoly merídiánusnak tekintem, mely óta uj revelati­ok jöttek a magyar politikai életbe, hogy a régi múlt bibliáját a legnagyobb kapocscsal kapcsoljuk össze s ne forgassuk. Énrám tehát nem jól hatott az sem, midőn Tóth Vilmos képviselő Nyáry Pál ellen en­nek 1848-iki mondatait idézte. Uraim, ha a balol­dalnak tetszenék a 48-ban mondottakból fejünkre olvasni egyenkint, valójában nem igen szívesen I vennők. (Nagy tetszés a baloldalon.) Azért a múltra jobb, ha, mint országos elnök úr tegnapelőtt monda, fátyolt vetünk. Mindezek elősorolása után, uraim, nem marad

Next

/
Thumbnails
Contents