Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-168
88 CLXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 2. 1867.) válaszában tüzetesen előadta mindazon okokat és indokokat, melyek a minisztérium eljárásának alapjául és vezérelvéül szolgáltak; itt tehát most csak arról lehet szó, vajon ezen indokok kellőlegigazolják-e a minisztériumnak Hevesmegye irányában követett eljárását vagy sem'? Én részemről ugy találom, hogy igen. A felelős magyar kormánynak és autonóm megyéknek egymás melletti fönállhatására vonatkozó viszonyt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr tegnapelőtt tüzetesen és oly alaposan elemezte, hogy arra nézve nekem fölhozni valóm aligha lehet a nélkül, hogy ismétlésekbe ne bocsátkozzam ; és igy csakis a felelős kormánynak és a megyéknek egymás közti jelenleg tettleg fenálló helyzet és a tények constatálására szorítkozom. Az 1847 —48-iki 16-ik törvényczikk, addig is, míg fa megyéknek népképviselet alapján leendő szervezetére nézve a minisztérium a törvényhozásnak törvényjavaslatot terjeszt elő, a megyéket a hatóságnak gyakorlatára nézve némi részletes institutiokkal szabályozza. Ebből világosan következik az, hogy a megyéknek hatósági gyakorlata lefelé csak ugy fenáll, mint 1848 előtt fenállott; világosan következik egyszersmind az is, hogy a megyék fölfelé való jogkörének szabályozása még csak egy ujabb alkotandó törvény szabályozásának hagyatott fen. Ezt igazolja a 47—48. 3. t. ez., mely a miniszteri intézvény behozataláról szólván, azoknak rendeleteire nézve mindenkinek az engedelmességet meghagyja, a nélkül azonban, hogy a megyék jogkörére nézve legkisebb fölemlitést tenne. Ily körülmények közt, t. ház! vajon tanácsos-e a megyék politikai jogkörét holmi akadékoskodások által vitatkozás tárgyává tenni, épen most, midőn a felelős kormány és a megyék intézményének kapcsolatba hozatalára nézve törvény alkotásának még jóformán csak leendő tanácskozás küszöbén állunk ? ezek bírálatára és komoly megfontolására mindenkinek, defőlegazoknakfigyelmét hívom föl, kik a megyei intézményt korábbi széles autonóm jogkörében fentartani óhajtják. Azonban már most is világosan kijelenteni kötelességemnek tartom, hogy miután az 184 7 / s évi 24-ik t. ez. az első bírósági hatóságu rendezett tanácscsal ellátott községekre nézve csakis a korábbi, 48 előtt fönlétező hatósági gyakorlatot hagyta fön. a nélkül, hogy őket ujabb politikai jogok gyakorlatába helyezte volna: Eger, mely csakis rendezett tanácscsal ellátott püspöki város, midőn politikai jogkörébe nem tartozó határozatok hozatalába bocsátkozott, illetőségének jogkörét túlhaladta; (ügy van! a középen) és ha áll az, hogy a megyéknek politikai jogköre egészben fenáll — a mint a túlsó részről állíttatik — akkor Eger város épen Hevesmegyének jogkörét bitorolta: tehát Hevesmegyének volt volna kötelessége Eger városát, mely épen az ő illetékessége alá tartozik, rendre utasitani. És midőn Hevesmegye ezt tenni elmulasztotta, helyesen cselekedett a minisztérium, hogy Hevesmegyének kötelessége teljesítését meghagyta; helyesen cselekedett akkor is, mikor Hevesmegye a minisztérium abbeli meghagyását teljesíteni, azzal együtt a felelős kormány irányában köteles engedelmességet — mely nélkül pedig felelősen kormányozni nem lehet — megtagadta , hogy a felelős kormány egyszersmind az előbb szokásban lévő királyi biztos kiküldése által is érvényt szerzett rendeletének. (Helyeslés jobbról.) Tisza Kálmán és Xyáry Pál képviselő urak tegnapelőtti előadásukban (Halljuk!) a minisztériumnak szemére lobbantják azon körülményt, hogy Eger városának mintegy ők szolgáltatták volna az okot a tulkapáshoz az által, hogy a városoknak politikai vitatkozásait már csirájukban el nem fojtották már akkor, midőn azok a független felelős minisztérium és hazánk nagyérdemű fia, Deák Ferencz irányában bizalmi szavazatokat terjesztettek föl. (Halljuk! a bal oldalon.) T.ház! hogy több város, mint egyes képviselőválasztó kerületek egyes választók aláírásával ellátott bizalmi szavazatokat terjesztettek föl a felelős kormány, ugy szintén Deák Ferencz nagy hazánkfiához is: az köztudomású dolog; de hogy akármely első bírósággal ellátott város hatóságilag ilynemű bizalmi szavazatokra határozatot hozott volna, erről — legalább én, ki pedig a lapokat meglehetős szorgalommal olvasom — semmit sem tudok. Halász Boldizsár képviselő ixr tegnapelőtti fölszólalásában, ha jól fogtam föl, azt állitottta, hogy -a felelős kormány Eger városát azon jogkörének gyakorlatában háborgatta, mely őt az 184 7 / 8 . XXIII. t. ez. értelmében joggal megilleti; hogy továbbá a vallás- és oktatásügyi miniszter Eger városát rágalmazta, midőn őt állítólag árulási bűnnel vádolta. T. ház ! Halász Boldizsár képviselő úr talán megfeledkezett arról, hogy az 184 7 / s . 23. t. ez. a szabad királyi városokról szól; hogy Eger városa nem szabad királyi, hanem csak első bírósággal ellátott püspöki város, melynek a 48 előtti országgyűlésen követe és igy politikai vitatkozási jogköre sohasem volt; megfeledkezett talán Halász Boldizsár képviselőtársunk arról, hogy az 184 7 / 8 . 23. t. cz.-nek a szabad királyi városokról alkotott első szakasza igy szól: „A város, mint önálló köztörvényhatóság, dolgait törvényes felső felügyelet alatt minden más törvényhatóságtól függetlenül a köztörvény szerint igazgatja," tehát felső fölügyelet alatt; valamint megfeledkezett arról is, hogy épen az 184 %. XXIII-
